
Magyar Péter mentelmi jogát sem függeszti fel az Európai Parlament
Fotó: MTI/Purger Tamás
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésének keddi munkanapján tartott szavazásán elutasította a Dobrev Klára (DK) és Magyar Péter (TP) magyar, valamint Ilaria Salis olasz EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztése iránti kérelmet. Magyarországi kormánypárti képviselők elmarasztalták az uniós törvényhozást amiatt, hogy „falaz” a különböző bűncselekményekkel vádolt politikusoknak.
2025. október 07., 17:042025. október 07., 17:04
2025. október 07., 17:082025. október 07., 17:08
Az Európai Parlament (EP) mindhárom képviselője esetében elfogadta a jogi bizottság javaslatát, és ennek megfelelően egyikük esetében sem függesztik fel a mentelmi jogot. Magyar Péter esetében három, Dobrev Klára esetében pedig egy üggyel kapcsolatban kezdeményezték ezt a magyar hatóságok. A Tisza Párt elnöke, EP-képviselője esetében a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó első kérelmet a budapesti legfőbb ügyészség kezdeményezte.
A másik ügyet a költségvetési csalással vádolt korábbi parlamenti képviselő, Simonka György indította Magyar ellen rágalmazás miatt, a harmadik bírósági ügy pedig szintén egy rágalmazás, melyet a Mi Hazánk Mozgalom kezdeményezett a Tisza Párt vezetője ellen. Dobrev Klára európai mentelmi jogának felfüggesztését egy becsületsértési per kapcsán kérte Magyarország. Az EP jogi bizottsága az ő esetükben korábban amiatt nem javasolta kiadásukat, mert az indoklás szerint fennállt volna annak a veszélye, hogy mentelmi joguk felfüggesztése esetén nem tisztességes és pártatlan eljárásban részesülnének a magyar bíróságon, és az eljárások eleve politikai indíttatásúak lehetnek.
Az olasz antifa aktivista ügyében a jelenleg 720 tagú Európai Parlament képviselői közül 628 szavazott, közülük 306 támogatta az olasz EP-képviselő mentelmi jogának fenntartását, 305 ellenezte, 17 pedig tartózkodott. Az egyik EP-képviselő jelezte, hogy szavazókártyája nem működött, de az EP elnöke, Roberta Metsola elutasította a szavazás megismétlésére irányuló kérést. Salist a tavalyi EP-választások során választottak meg az Európai Baloldal európai parlamenti képviselőjének. A Budapesten elfogott antifa aktivista ellen bűnszervezetben elkövetett három rendbeli, két esetben társtettesként, egy esetben bűnsegédként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt emeltek vádat Magyarországon.
A keddi szavazás után óriási taps tört ki a teremben, egy képviselő egy virágcsokrot is átadott Salisnak. Egy néppárti képviselő mindeközben amiatt reklamált, hogy nem működik a szavazógépe, de az ülés levezető elnöke nem ismételtette meg a szavazást. Az olasz antifasiszta aktivistát 2023 februárjában vették őrizetbe Budapesten, miután a hatóságok azzal vádolták, hogy társaival szélsőjobboldali szimpatizánsokat támadott meg a „becsület napja” elnevezésű rendezvényen. 2024 májusában a bíróság házi őrizetbe helyezte Salist Budapesten, majd júniusban a Zöldek és az Olasz Baloldal Szövetsége listájáról megválasztották az EP képviselőjévé. Ez automatikusan mentelmi jogot biztosított számára, így szabadon távozhatott a házi őrizetből, ezért kezdeményezték a magyar hatóságok a mentesség felfüggesztését.
A Fidesz képviselői élesen bírálták az uniós törvényhozás döntését. Orbán Viktor a Magyar Péterre vonatkozó döntésre reagált. „A brüsszeli mentelmi mosoda tovább üzemel. Immáron hivatalos: a Tisza a jövő évi választásnak egy Brüsszelből zsarolt emberrel vág neki. Micsoda szégyen!” – írta közösségi oldalán a miniszterelnök, „mentelmi huszárnak” nevezve Magyar Pétert.
„A baloldal védi a telefontolvaj Magyar Pétert, a Néppárt cserébe védi a magyarokat verő Salist” – jelentette ki Dömötör Csaba fideszes EP-képviselő Brüsszelben az EP plenáris ülésén. A politikus arról beszélt, hogy 2023-ban egy antifa csoport tagjai súlyosan megvertek járókelőket egy budapesti utcán: volt, akinek a csontja törött, volt, akinek a fejét 25 öltéssel lehetett összevarrni. Kijelentette, hogy a terrorcsoport egyik tagja Ilaria Salis volt, le is tartóztatták, sőt vádat is emeltek ellene, csak azért nem ül börtönben, mert az olasz kommunisták rátették az EP-listájukra, hogy a mentelmi jog mögé bújhasson.
„Miért? Mert alkut kötöttek. A baloldal védi a telefontolvaj Magyar Pétert, a Néppárt cserébe védi a magyarokat verő Salist. A szavazáson bizonyíthatják, hogy a bizottság ajánlása csak durva tévedés volt, hogy ha nem teszik, akkor az egy dolgot jelent az, hogy bármilyen áldozatot az út szélén hagynak, és bármilyen tettes mellett kiállnak, hogyha a hatalmi érdekeik úgy diktálják. Egyet kérünk ezután, legalább így ne oktassanak demokráciából és elvekből” – fogalmazott Dömötör. Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár „antifa terroristának, erőszakos bűnözőnek” nevezte Salist, akinek szerinte börtönben a helye, nem az EP-ben.
A Fidesz képviselője szerint ez egy „alkucsomag” része, amelyben a szakbizottság tagjai kölcsönösen megvédték egymás politikusait, köztük Magyar Pétert és Dobrev Klárát is. „Az üzenet egyértelmű: ha antifa vagy, bármit megtehetsz. Ha Orbán Viktor ellen lépsz fel, bármit szabad, és nem kell elszámolnod a tetteiddel” – fogalmazott. Hozzátette: a döntés különösen szégyenletes, mert az Európai Parlament rendszeresen bírálja Magyarországot jogállamisági kérdésekben, miközben most épp saját hitelességét teszi kockára.
„Magyar Péter Brüsszel fogott embere, hiszen a szakbizottsági szavazás után ma az Európai Parlament plénuma is megszavazta mentelmi jogának fenntartását” – jelentette ki László András, a Fidesz európai parlamenti képviselője kedden Strasbourgban. „Brüsszelben minden tétet Magyar Péterre tettek. Ennek megfelelően nemcsak hallgatólag, hanem aktívan is támogatják őt, abban reménykednek, hogy ő fog győztesen kijönni a jövő évi választásokból, és ezért mindent megtesznek. Mentelmi jogának megvédése azt jelenti, hogy a Tisza párt és Magyar Péter tartozik Brüsszelnek. Most már papírja van róla, hogy ő egy fogott ember, és Brüsszel embere” – fogalmazott László András.
A politikus szerint tudni lehet, mit vár Brüsszel Magyar Pétertől: támogassa Ukrajna EU-csatlakozását és a brüsszeli háborúpárti politikát, az uniós migrációs paktumot és az illegális migránsok újraelosztását, az agrárszektor leépítését, a rezsicsökkentés eltörlését, valamint azt is, hogy a családtámogatások helyett magasabb adók legyenek Magyarországon. „Az Európai Bizottság pedig azzal segíti Magyar Pétert, hogy a Magyarországnak járó uniós forrásokat visszatartja. Ez most már tagadhatatlan: beálltak Magyar Péter mögé, a mentelmi ügyet ezzel lezárták, a döntés megszületett” – hívta fel a figyelmet.
Egy amerikai háborús szimuláció Oroszország Moldovai Köztársaság és Románia elleni 2028-as támadását modellezte. A résztvevőknek arról kellett dönteniük, hogyan reagáljon az Egyesült Államok. Washingtoni elemző szerint Amerika „tétova választ” adna.
Szimbolikus gesztus, ugyanakkor fontos a magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából, hogy a kijevi parlament csütörtökön határozatban ítélte el a kárpátaljai magyarok és németek ellen a szovjet hatóságok által elkövetett atrocitásokat.
Új megállapodások születtek a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről az üzemanyag-ellátás érdekében – jelentette be Ukrajna.
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön elfogadta azt a történelmi jelentőségű nyilatkozatot, amelyben elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges jogsértéseit és elnyomó intézkedéseit.
Magyarország továbbra is csak egy érdemalapú uniós csatlakozási folyamatot támogat Ukrajna esetében, gyorsított vagy kivételes eljárást nem – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Durvul a Németország és Oroszország közötti konfliktus, amely amiatt mélyült tovább, hogy Berlin Moszkvát tette felelőssé a lipcsei repülőtéren talált, katonai minőségű robbanóanyaggal felszerelt drónok miatt, és hibrid háborús lépésekkel vádolta meg.
A lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal tervezett, de meghiúsult támadás újabb eszkalációt jelent az Unió területén – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Ismét kölcsönös katonaik csapásokba torkollott az Egyesült Államok és Irán közötti ellentét: az amerikai hadsereg kedden újabb támadásokat hajtott végre Irán ellen.
Egyre mélyül a konfliktusNémetország és Oroszország között, miután Oroszországnak tulajdonított drónokat találtak a lipcsei repülőtéren.
Oroszországnak nincs sem oka, sem terve arra, hogy megtámadja a balti NATO-országokat – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kedden Vlagyivosztokban az Interfax hírügynökségnek.
szóljon hozzá!