
Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék (NT) csütörtökön kihirdetett ítéletében negyvenéves börtönbüntetésre ítélte Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnököt. A bíróság az ellene felhozott tizenegy vádpontból tízben bűnösnek találta Karadzsicsot.
2016. március 24., 18:292016. március 24., 18:29
A törvényszék felelősnek találta a volt elnököt a Szarajevó ostromakor elkövetett háborús bűncselekményekért. Kimondta azt is, hogy Karadzsics felelős a srebrenicai népirtásért.
Az NT elnöklő bírája, O-Gon Kvon által ismertetett ítélet szerint Karadzsicsot egyéni büntetőjogi felelősség terheli Szarajevó 1992–1995 közötti ostromáért, amelyben ezrek lelték halálukat. A boszniai szerb hadsereg Karadzsics jóváhagyása nélkül nem ágyúzhatta, illetve lövethette volna orvlövészekkel a – háború előtt szerbek, muzulmánok és horvátok által vegyesen lakott – boszniai fővárost – indokolta az ítéletet a bíró.
A boszniai háború 1992. április 6-án Szarajevó ostromával robbant ki, mintegy 100 ezer halálos áldozatot követelt és másfél millió embert tett földönfutóvá. Miután a szerbeknek rohammal nem sikerült bevenniük az 1000–1500 méter magas hegyek közti katlanban lévő boszniai fővárost, megpróbálták teljes blokáddal térdre kényszeríteni. A városban 1993 szeptemberére 35 ezer épület semmisült meg, s gyakorlatilag nem maradt olyan, amelyet ne ért volna valamilyen kár.
A modern kori európai történelem egyik legsúlyosabb vérengzése is a boszniai háborúban, a szerb enklávéba ékelődött, túlnyomórészt muszlimok lakta Srebrenicában történt 1995 nyarán. A város 1993 óta ENSZ-védelem alatt állt, ám az ott állomásozó 450 holland békefenntartó – megfelelő fegyverzet és felhatalmazás híján – nem volt képes ellenállni az előrenyomuló szerbekkel szemben.
1995. július 11-én átadták a támadóknak a menekültekkel zsúfolt települést, az alku része volt, hogy a városban rekedt civilek szabadon távozhatnak. A szerbek azonban a városon kívüli ellenőrzőpontokon leszállították a buszokról a férfiakat és a fiúkat, akiket elhurcoltak, és a következő napokban kegyetlenül lemészároltak, a vérengzésnek több mint nyolcezer áldozata volt.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!