
Jens Stoltenberg a hétfői sajtóértekezleten
Fotó: Nato.int
Vlagyimir Putyin orosz elnök felelős Oroszország minden cselekedetéért, kül- és belföldön elkövetett cselekedeteiért, a szövetségesek által elfogadhatatlannak tartott agresszív magatartásáért, amely egyebek mellett magában foglalja célzott merényletek végrehajtását is vélt ellenfelei ellen – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn Brüsszelben.
2021. március 22., 16:012021. március 22., 16:01
2021. március 22., 16:442021. március 22., 16:44
A NATO-tagországok külügyminisztereinek kedden kezdődő, kétnapos tanácskozását megelőzően tartott online sajtóértekezletén a főtitkár aláhúzta,
A NATO számára elfogadhatatlan Oroszország fellépése a demokrácia aláásására, beleértve a szövetséges országok ellen elkövetett kibertámadások sorozatát vagy a választásokba való beavatkozási kísérleteket – emelte ki.
Elmondta azt is, hogy az idén Brüsszelben tervezett NATO-csúcstalálkozó témáit előkészítő ülésen a tagállamok miniszterei a klímaváltozás biztonsági következményeiről is tanácskozni fognak.
„Arra számítok, hogy a miniszterek megteszik az első lépést a NATO e témára vonatkozó megközelítéséről szóló politikai dokumentum jóváhagyásával. A katonai szövetségnek vezető szerepet kell vállalnia az éghajlatváltozás biztonságra gyakorolt hatásainak megértése, az alkalmazkodás és a következmények enyhítése terén” – fogalmazott.
A NATO afganisztáni missziójának jövőjével összefüggésben azt mondta, egy esetleges kivonulás a helyi fejlemények alakulásának fényében vehető csak fontolóra. A tálib lázadóknak mindenekelőtt jóhiszeműen kell tárgyalniuk, mérsékelniük kell a vérontást, illetve eleget kell tenniük annak a kötelezettségüknek, hogy megszüntetik együttműködésüket nemzetközi terroristacsoportokkal – mondta Stoltenberg.
Kiemelte továbbá, hogy úgy a külügyminiszteri tanácskozás, mint a tervezett csúcstalálkozó kiváló alkalom arra, hogy új fejezet nyíljon a transzatlanti kapcsolatokban. Meg kell erősíteni az együttműködést a védelem fokozása terén és erősíteni az ellenálló képességet egyebek mellett az alapvetően fontos infrastruktúrák biztosításával – tette hozzá a NATO-főtitkár.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
szóljon hozzá!