
A NATO ambiciózus új védelmi kiadási célkitűzéseket fogalmazott meg
Fotó: Facebook/NATO
Igazságosabbá kell tenni a NATO közös biztonságát célzó erőfeszítéseket, mivel az Egyesült Államokra túl hosszú ideje túl nagy teher hárul – mondta hétfőn Londonban a NATO főtitkára.
2025. június 09., 21:282025. június 09., 21:28
Mark Rutte a londoni Királyi Külügyi Intézetben – székháza után közkeletű nevén a Chatham House-ban – elmondott beszédében kijelentette: az észak-atlanti szövetség védelmi miniszterei ennek érdekében a múlt héten ambiciózus új védelmi kiadási célkitűzésekről állapodtak meg.
Oroszország már megmutatta, hogy miként tudja terrorizálni Ukrajnát a levegőből, ezért a NATO-nak is erősítenie kell légvédelmi pajzsát – fogalmazott a főtitkár. Rutte kijelentette: Oroszország kínai technológia felhasználásával építi újjá fegyveres erőit, és gyorsabban állít elő több fegyvert, mint ahogy azt a nyugati szövetség korábban gondolta.
Hangsúlyozta: lőszerekből az orosz hadiipar három hónap alatt gyárt annyit, mint az összes NATO-tagállam egy év alatt, emellett csak az idén várhatóan 1500 harckocsit, háromezer egyéb páncélozott járművet és kétszáz Iszkander típusú ballisztikus rakétát állít elő.
– mondta hétfői londoni beszédében a NATO-főtitkár. Mark Rutte szerint az újgenerációs orosz rakéták a hangsebesség sokszorosával repülnek, és néhány perc alatt elérhetik az európai fővárosokat. Kijelentette: Kína is „nyaktörő ütemben” korszerűsíti fegyverzetét, és a kínai haditengerészet máris a legnagyobb a világon. Kína mindemellett nukleáris arzenálját is bővíti, és célkitűzése az, hogy hadrendbe állított nukleáris robbanófejeinek száma 2030-ra meghaladja az ezret – mondta a NATO-főtitkár.
Mark Rutte szerint ebben a környezetben a NATO csak akkor válhat erősebbé, ha a jelenleginél sokkal többet fordít saját védelmére. Hozzátette: az idén összes NATO-tagállam védelmi kiadása eléri a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott eredeti minimumot, de ezt célt a szövetség még 2014-ben jelölte ki.
Rutte szerint azonban most már konkrét tervek vannak a jövőre nézve, és az ő várakozása az, hogy a közelgő hágai NATO-csúcsértekezleten
A NATO-főtitkár kijelentette: létfontosságú, hogy az összes tagország kivegye a részét a közös védelemből, mivel Amerikára túl hosszú ideje túl sok hárul ebből a teherből.
Hangsúlyozta: a szövetség fegyveres erőinek több ezer új harckocsira és páncélozott járműre, több millió tüzérségi lövedékre van szükségük, emellett meg kell kétszerezniük a háttérkapacitásokat is, köztük a logisztikai, utánpótlási, szállítási és egészségügyi infrastruktúrát.
Rutte szerint hadihajókra és harci repülőgépekre is többet kell költeni. Ennek jegyében az Egyesült Államok szövetségesei egyedül F-35-ös katonai repülőgépekből legalább hétszázat vásárolnak a következő időszakban.
A NATO főtitkára szerint egyértelmű, hogy a szövetség hadiiparának termelése jelenleg nem elégséges, és ezért van szükség a védelmi kiadások növelésére, a termelés felfuttatására. Mindezt költséghatékony innovációval kell elérni.
– fogalmazott hétfői londoni beszédében Mark Rutte. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a NATO teljes mértékben támogatja Donald Trump amerikai elnök erőfeszítéseit az ukrajnai vérontás megállítására, mivel az ukrán nép tartós és igazságos békét érdemel.
A beszéd utáni sajtóértekezleten – arra kérdésre, hogy a hágai csúcsértekezletről kiadandó közleményben is szerepel-e majd az a kitétel, hogy Ukrajna visszafordíthatatlanul úton van a NATO-csatlakozás felé, jóllehet ezt az Egyesült Államok ellenzi – Mark Rutte úgy fogalmazott: várakozása szerint a kommüniké „igen összefogott és tömör lesz”, és nincs szükség arra, hogy minden korábbi állásfoglalás minden egyes mondatát megismételje.
Ukrajna NATO-csatlakozási folyamatának visszafordíthatatlansága jelenleg is érvényes stratégiai koncepció, és várhatóan a csúcstalálkozó után is érvényben marad, így „lényegtelen”, hogy ez benne lesz-e a NATO-csúcs közleményében – tette hozzá a főtitkár.

A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.
Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.
A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.
Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.
szóljon hozzá!