A NATO ambiciózus új védelmi kiadási célkitűzéseket fogalmazott meg
Fotó: Facebook/NATO
Igazságosabbá kell tenni a NATO közös biztonságát célzó erőfeszítéseket, mivel az Egyesült Államokra túl hosszú ideje túl nagy teher hárul – mondta hétfőn Londonban a NATO főtitkára.
2025. június 09., 21:282025. június 09., 21:28
Mark Rutte a londoni Királyi Külügyi Intézetben – székháza után közkeletű nevén a Chatham House-ban – elmondott beszédében kijelentette: az észak-atlanti szövetség védelmi miniszterei ennek érdekében a múlt héten ambiciózus új védelmi kiadási célkitűzésekről állapodtak meg.
Oroszország már megmutatta, hogy miként tudja terrorizálni Ukrajnát a levegőből, ezért a NATO-nak is erősítenie kell légvédelmi pajzsát – fogalmazott a főtitkár. Rutte kijelentette: Oroszország kínai technológia felhasználásával építi újjá fegyveres erőit, és gyorsabban állít elő több fegyvert, mint ahogy azt a nyugati szövetség korábban gondolta.
Hangsúlyozta: lőszerekből az orosz hadiipar három hónap alatt gyárt annyit, mint az összes NATO-tagállam egy év alatt, emellett csak az idén várhatóan 1500 harckocsit, háromezer egyéb páncélozott járművet és kétszáz Iszkander típusú ballisztikus rakétát állít elő.
– mondta hétfői londoni beszédében a NATO-főtitkár. Mark Rutte szerint az újgenerációs orosz rakéták a hangsebesség sokszorosával repülnek, és néhány perc alatt elérhetik az európai fővárosokat. Kijelentette: Kína is „nyaktörő ütemben” korszerűsíti fegyverzetét, és a kínai haditengerészet máris a legnagyobb a világon. Kína mindemellett nukleáris arzenálját is bővíti, és célkitűzése az, hogy hadrendbe állított nukleáris robbanófejeinek száma 2030-ra meghaladja az ezret – mondta a NATO-főtitkár.
Mark Rutte szerint ebben a környezetben a NATO csak akkor válhat erősebbé, ha a jelenleginél sokkal többet fordít saját védelmére. Hozzátette: az idén összes NATO-tagállam védelmi kiadása eléri a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott eredeti minimumot, de ezt célt a szövetség még 2014-ben jelölte ki.
Rutte szerint azonban most már konkrét tervek vannak a jövőre nézve, és az ő várakozása az, hogy a közelgő hágai NATO-csúcsértekezleten
A NATO-főtitkár kijelentette: létfontosságú, hogy az összes tagország kivegye a részét a közös védelemből, mivel Amerikára túl hosszú ideje túl sok hárul ebből a teherből.
Hangsúlyozta: a szövetség fegyveres erőinek több ezer új harckocsira és páncélozott járműre, több millió tüzérségi lövedékre van szükségük, emellett meg kell kétszerezniük a háttérkapacitásokat is, köztük a logisztikai, utánpótlási, szállítási és egészségügyi infrastruktúrát.
Rutte szerint hadihajókra és harci repülőgépekre is többet kell költeni. Ennek jegyében az Egyesült Államok szövetségesei egyedül F-35-ös katonai repülőgépekből legalább hétszázat vásárolnak a következő időszakban.
A NATO főtitkára szerint egyértelmű, hogy a szövetség hadiiparának termelése jelenleg nem elégséges, és ezért van szükség a védelmi kiadások növelésére, a termelés felfuttatására. Mindezt költséghatékony innovációval kell elérni.
– fogalmazott hétfői londoni beszédében Mark Rutte. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a NATO teljes mértékben támogatja Donald Trump amerikai elnök erőfeszítéseit az ukrajnai vérontás megállítására, mivel az ukrán nép tartós és igazságos békét érdemel.
A beszéd utáni sajtóértekezleten – arra kérdésre, hogy a hágai csúcsértekezletről kiadandó közleményben is szerepel-e majd az a kitétel, hogy Ukrajna visszafordíthatatlanul úton van a NATO-csatlakozás felé, jóllehet ezt az Egyesült Államok ellenzi – Mark Rutte úgy fogalmazott: várakozása szerint a kommüniké „igen összefogott és tömör lesz”, és nincs szükség arra, hogy minden korábbi állásfoglalás minden egyes mondatát megismételje.
Ukrajna NATO-csatlakozási folyamatának visszafordíthatatlansága jelenleg is érvényes stratégiai koncepció, és várhatóan a csúcstalálkozó után is érvényben marad, így „lényegtelen”, hogy ez benne lesz-e a NATO-csúcs közleményében – tette hozzá a főtitkár.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szaúd-Arábia állami tulajdonú olajóriása, az Aramco leállította a Rasz Tanura olajfinomítót egy dróntámadás után – közölte egy iparági forrás hétfőn.
Lezuhant hétfőn egy vadászgép Kuvait felett, egy amerikai légi támaszpont közelében.
Ukrán drónok csaptak le egy nagy olajterminálra a dél-oroszországi Novorosszijszk kikötővárosában hétfőre virradóra, a helyszínen tűz keletkezett – jelentette a Kyiv Independent az Astra Telegram-hírcsatornára hivatkozva.
Mintegy 300 román állampolgár távozik Izraelből Egyiptomba, ahol a kairói román nagykövetség munkatársai veszik át őket – jelentette be vasárnap esti sajtótájékoztatóján a külügyminisztérium szóvivője.
Miközben az Egyesült Államok és Izrael hadserege hétfőre virradóra is folytatta az Irán elleni csapásokat, Texasban a perzsa állam elleni akcióhoz kötődő halálos terrortámadás történt.
Irán új vezetése tárgyalni akar – közölte Donald Trump amerikai elnök a The Atlantic című lapnak nyilatkozva vasárnap, és hozzátette, hogy ő ezt el is fogadta.
Erkölcsi felelősségvállalásra szólította fel az iráni konfliktusban részt vevő feleket XIV. Leó pápa vasárnap, aki szerint a békét nem lehet fegyverekkel építeni, és minél előbb le kell állítani az erőszak spirálját.
Hat ember halt meg egy Jeruzsálem közelében található lakóépületet ért közvetlen rakétatalálatban – közölte az izraeli rendőrség vasárnap délután kiadott közleményében.
Adrian Cozma Szatmár megyei nemzeti liberális párti (PNL) képviselő, a román képviselőház alelnöke és családja Dubajban rekedt, miután az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított támadás nyomán törölték a légi járatukat.
Irán az izraeli és amerikai támadásokért való bosszút „jogos jogának és kötelességének” tekinti – jelentette ki vasárnap Maszúd Peszeskján iráni elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!