Fotó: Presidency.ro
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) hétfői csúcsértekezletén született döntések egybecsengenek Románia biztonsági érdekeivel – jelentette ki Klaus Iohannis államfő, aki a találkozón meghívta Romániába Joe Biden amerikai elnököt.
2021. június 14., 20:042021. június 14., 20:04
2021. június 14., 20:332021. június 14., 20:33
A brüsszeli NATO-csúcsértekezletet követően a román államfő rámutatott, az esemény eredményes volt, teljesültek a célkitűzések, ugyanakkor a NATO-csúcson hozott döntések egybecsengenek Románia biztonsági érdekeivel. Nyilatkozatában a román államfő elmondta azt is, hogy meghívta Romániába amerikai hivatali kollégáját, hogy folytassák a beszélgetést, amelyet 2015-ben kezdtek el, amikor Joe Biden az Egyesült Államok alelnökeként látogatott az országba. Iohannis beszélt Oroszországról is, amelynek magatartását „agresszívnek” és „destabilizálónak” nevezte Románia szomszédos partnereivel szemben. „A fekete-tengeri térség biztonsági helyzete továbbra is aggasztó, és ezt egyértelműen bizonyítja az orosz csapatok és katonai felszerelések közelmúltbeli felvonulása az ukrán határon és az illegálisan megszállt Krímben” – húzta alá a román elnök.
Jens Stoltenberg a 30 államot tömörítő brüsszeli székhelyű észak-atlanti szervezet csúcstalálkozóját követően tartott sajtóértekezletén hangsúlyozta: minden tagállami vezető egyetértett abban, hogy a globális verseny időszakában és az egyre gyakrabban jelentkező kihívások közepette Európának és Észak-Amerikának szoros kapcsolatot kell fenntartania a közös érdekek és értékek védelme érdekében. A szövetségesek közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozva a főtitkár kijelentette: a közös munka elengedhetetlen, amikor olyan tekintélyelvű rezsimek, mint Oroszország és Kína fenyegetik a szabályokon alapuló nemzetközi rendet. Kiemelte: a NATO kapcsolatai Oroszországgal a hidegháború vége óta a legalacsonyabb szintre csökkentek, Moszkva „agresszív cselekedetei” veszélyt jelentenek a szövetségesek biztonságára. „A szövetség fenntartja a védelemre, elrettentésre és a párbeszéd fenntartására támaszkodó politikáját Oroszországgal kapcsolatban” – idézte az MTI a NATO-főtitkárt.
Fotó: Presidency.ro
A Kínáról folytatott megbeszélésről Stoltenberg elmondta, a szövetség lehetőséget lát a fegyverellenőrzésről és klímaváltozás elleni küzdelem terén való együttműködésben, ugyanakkor egyre nagyobb, több területet érintő befolyása és nukleáris erejének növekedése, valamint a hamis hírek terjesztése komoly kihívást jelent a tagállamok biztonságára. Kiemelte, a vezetők egyetértettek abban, hogy a kihívásokra a szövetségnek közös válaszokat kell adnia és meg kell védenie érdekeit. Hozzátette: a szövetségesek felelős magatartásra szólították fel Pekinget, beleértve a világűrben és a kibertérben kifejtett tevékenységét érintően.
A főtitkár ismertetése szerint a tagállamok vezetői nagyratörő terveket fogadtak el a 2030-ig tartó időszakra vonatkozóan. Megvalósításuk képessé teszi a szövetséget a fenyegetések, a kihívások elleni hatékony fellépésre és megoldásukra – hangsúlyozta. Döntést hoztak egyebek mellett az elrettentés és a védekezés politikájának további alkalmazásáról, a társadalmi ellenállóképesség növeléséről, a tagországok között jelentkező technikai hiányosságok megszüntetéséről, a szabályokon alapuló nemzetközi rend megerősítéséről a partnerországokkal és új partnerségek kialakításáról, az Európai Unióval ápolt kapcsolatok megerősítéséről, a kiképző missziók folytatásáról a terrorizmus és a támogatott országok békéje és stabilitása szavatolása érdekében, és a klímaváltozás elleni közdelem fenntartásáról.
A szövetségesek egyetértettek abban, hogy ezeket az elhatározásokat megfelelő forrásokkal kell alátámasztani a honvédelmi kiadások és a NATO közös finanszírozása révén – ismertette Jens Stoltenberg. A főtitkár hangsúlyozta azt is, hogy a NATO-csapatok kivonása számos biztonsági kihívást jelent Afganisztán számra, a misszió munkájának befejezésével és a kivonulással azonban a szövetség nem hagyja magára az országot. „A szövetség meghosszabbítja és megerősíti az afgán nép, a helyi hatóságok és az őket segítő civil személyzet támogatását, illetve nem hagy fel az afgán biztonsági erők képzését folytató misszió munkájával sem” – tette hozzá Stoltenberg.
Joe Biden még az értekezletet megelőzően leszögezte: Európának tudnia kell, hogy számíthat az Egyesült Államokra, a NATO rendkívül fontos a szövetségesek érdekeinek szempontjából. Az amerikai elnök Brüsszelben hangsúlyozta, hogy a NATO-t alapító egyezmény központi elemének számító, a kollektív védelem elvét rögzítő 5. cikk „szent kötelesség”, e tekintetben is az európai szövetségesek számíthatnak Washingtonra. „Az Egyesült Államok vállalja, hogy NATO-szövetségeseinek védelmében lépéseket tegyen, ha őket megtámadnák, ahogyan az Egyesült Államokat 2001. szeptember 11-én ért terrortámadások idején a NATO is tiszteletben tartotta a szerződésben rögzített vállalását” – mondta Joe Biden.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás