Fotó: Presidency.ro
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) hétfői csúcsértekezletén született döntések egybecsengenek Románia biztonsági érdekeivel – jelentette ki Klaus Iohannis államfő, aki a találkozón meghívta Romániába Joe Biden amerikai elnököt.
2021. június 14., 20:042021. június 14., 20:04
2021. június 14., 20:332021. június 14., 20:33
A brüsszeli NATO-csúcsértekezletet követően a román államfő rámutatott, az esemény eredményes volt, teljesültek a célkitűzések, ugyanakkor a NATO-csúcson hozott döntések egybecsengenek Románia biztonsági érdekeivel. Nyilatkozatában a román államfő elmondta azt is, hogy meghívta Romániába amerikai hivatali kollégáját, hogy folytassák a beszélgetést, amelyet 2015-ben kezdtek el, amikor Joe Biden az Egyesült Államok alelnökeként látogatott az országba. Iohannis beszélt Oroszországról is, amelynek magatartását „agresszívnek” és „destabilizálónak” nevezte Románia szomszédos partnereivel szemben. „A fekete-tengeri térség biztonsági helyzete továbbra is aggasztó, és ezt egyértelműen bizonyítja az orosz csapatok és katonai felszerelések közelmúltbeli felvonulása az ukrán határon és az illegálisan megszállt Krímben” – húzta alá a román elnök.
Jens Stoltenberg a 30 államot tömörítő brüsszeli székhelyű észak-atlanti szervezet csúcstalálkozóját követően tartott sajtóértekezletén hangsúlyozta: minden tagállami vezető egyetértett abban, hogy a globális verseny időszakában és az egyre gyakrabban jelentkező kihívások közepette Európának és Észak-Amerikának szoros kapcsolatot kell fenntartania a közös érdekek és értékek védelme érdekében. A szövetségesek közötti együttműködés fontosságát hangsúlyozva a főtitkár kijelentette: a közös munka elengedhetetlen, amikor olyan tekintélyelvű rezsimek, mint Oroszország és Kína fenyegetik a szabályokon alapuló nemzetközi rendet. Kiemelte: a NATO kapcsolatai Oroszországgal a hidegháború vége óta a legalacsonyabb szintre csökkentek, Moszkva „agresszív cselekedetei” veszélyt jelentenek a szövetségesek biztonságára. „A szövetség fenntartja a védelemre, elrettentésre és a párbeszéd fenntartására támaszkodó politikáját Oroszországgal kapcsolatban” – idézte az MTI a NATO-főtitkárt.
Fotó: Presidency.ro
A Kínáról folytatott megbeszélésről Stoltenberg elmondta, a szövetség lehetőséget lát a fegyverellenőrzésről és klímaváltozás elleni küzdelem terén való együttműködésben, ugyanakkor egyre nagyobb, több területet érintő befolyása és nukleáris erejének növekedése, valamint a hamis hírek terjesztése komoly kihívást jelent a tagállamok biztonságára. Kiemelte, a vezetők egyetértettek abban, hogy a kihívásokra a szövetségnek közös válaszokat kell adnia és meg kell védenie érdekeit. Hozzátette: a szövetségesek felelős magatartásra szólították fel Pekinget, beleértve a világűrben és a kibertérben kifejtett tevékenységét érintően.
A főtitkár ismertetése szerint a tagállamok vezetői nagyratörő terveket fogadtak el a 2030-ig tartó időszakra vonatkozóan. Megvalósításuk képessé teszi a szövetséget a fenyegetések, a kihívások elleni hatékony fellépésre és megoldásukra – hangsúlyozta. Döntést hoztak egyebek mellett az elrettentés és a védekezés politikájának további alkalmazásáról, a társadalmi ellenállóképesség növeléséről, a tagországok között jelentkező technikai hiányosságok megszüntetéséről, a szabályokon alapuló nemzetközi rend megerősítéséről a partnerországokkal és új partnerségek kialakításáról, az Európai Unióval ápolt kapcsolatok megerősítéséről, a kiképző missziók folytatásáról a terrorizmus és a támogatott országok békéje és stabilitása szavatolása érdekében, és a klímaváltozás elleni közdelem fenntartásáról.
A szövetségesek egyetértettek abban, hogy ezeket az elhatározásokat megfelelő forrásokkal kell alátámasztani a honvédelmi kiadások és a NATO közös finanszírozása révén – ismertette Jens Stoltenberg. A főtitkár hangsúlyozta azt is, hogy a NATO-csapatok kivonása számos biztonsági kihívást jelent Afganisztán számra, a misszió munkájának befejezésével és a kivonulással azonban a szövetség nem hagyja magára az országot. „A szövetség meghosszabbítja és megerősíti az afgán nép, a helyi hatóságok és az őket segítő civil személyzet támogatását, illetve nem hagy fel az afgán biztonsági erők képzését folytató misszió munkájával sem” – tette hozzá Stoltenberg.
Joe Biden még az értekezletet megelőzően leszögezte: Európának tudnia kell, hogy számíthat az Egyesült Államokra, a NATO rendkívül fontos a szövetségesek érdekeinek szempontjából. Az amerikai elnök Brüsszelben hangsúlyozta, hogy a NATO-t alapító egyezmény központi elemének számító, a kollektív védelem elvét rögzítő 5. cikk „szent kötelesség”, e tekintetben is az európai szövetségesek számíthatnak Washingtonra. „Az Egyesült Államok vállalja, hogy NATO-szövetségeseinek védelmében lépéseket tegyen, ha őket megtámadnák, ahogyan az Egyesült Államokat 2001. szeptember 11-én ért terrortámadások idején a NATO is tiszteletben tartotta a szerződésben rögzített vállalását” – mondta Joe Biden.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás