A NATO-tagországok külügyminiszterei szerdán törökországi tanácskozásukon megállapodtak arról, hogy az észak-atlanti szövetség a jelenlegi kiképzői misszió lejártát követően is jelen marad Afganisztánban.
2015. május 14., 16:492015. május 14., 16:49
A szövetség és Ukrajna aggodalmának adott hangot közös nyilatkozatban orosz nyilatkozatok miatt, amelyek annak lehetőségét sejtetik, hogy Moszkva atomfegyvert telepít a Krímbe.
Az afganisztáni NATO-jelenlét meghosszabbítását Jens Stoltenberg főtitkár jelentette be az Antalya közelében folyó kétnapos találkozón. „Megállapodtunk abban, hogy fenntartunk egy polgári irányítású missziót, amelynek egy katonai alkotóeleme is lesz” – fogalmazott sajtótájékoztatóján a főtitkár.
A NATO vezette nemzetközi biztonsági erők (ISAF) harci küldetése január elsejével ért véget hivatalosan Afganisztánban. Ezzel egy időben vette kezdetét az Eltökélt Támogatás fedőnevű misszió, amelynek keretében húsz ország (köztük Magyarország) mintegy 12 ezer katonája képezi ki és látja el tanácsokkal az afgán biztonsági erőket.
A NATO kétnapos törökországi külügyminiszteri tanácskozásának másik fontos témája a kelet-ukrajnai helyzet volt. Az értekezlet mezsgyéjén a külügyminiszterek a nem NATO-tagállam Ukrajna külügyminiszterével is tárgyaltak.
„Mélyen aggasztanak minket az orosz vezetés kijelentései, melyek szerint lehetséges, hogy jövőben atomfegyverek és az azok szállításához, célba juttatásához szükséges eszközök kerülhetnek a Krímbe, ami még ingatagabbá tehetné a helyzetet” – áll a közös nyilatkozatban. Egy orosz külügyminisztériumi tisztségviselő még márciusban beszélt arról, hogy Moszkva fenntartja magának a jogot atomfegyverek telepítésére a Krímbe, ám az illető hozzátette, hogy nincs tudomása ilyen tervekről.
A szerdai NATO–ukrán nyilatkozat aláírói az atomfegyver-telepítés miatti aggályaik kifejtése mellett felszólították Oroszországot arra, hogy hagyjon fel Kelet-Ukrajna folytatólagos és szándékos destabilizálásával és megerősítették, hogy a NATO, akárcsak Ukrajna továbbra is a Krím visszaadását követeli.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!