
Fotó: UNRWA/Facebook
Nem tűzszünet, hanem „naponta négyórás taktikai szünet” lesz a Gázai övezet északi részén a Hamász palesztin iszlamista szervezet elleni harcban – közölte az izraeli hadsereg szóvivője csütörtökön.
2023. november 10., 07:592023. november 10., 07:59
2023. november 10., 08:022023. november 10., 08:02
Daniel Hagari hangsúlyozta, hogy nem valódi tűzszünetről, hanem csak helyi taktikai szünetekről született megállapodás.
A hadsereg ismét felszólította az északi településeken élő civileket arra, hogy használják fel ezeket a négyórás szüneteket a déli részbe való menekülésre a kijelölt humanitárius folyosókon.
A szóvivő szerint erőik három irányból lassan, de biztosan haladnak előre Gáza város közepe felé, egyre szorosabbra vonják a gyűrűt a Hamász fegyveresei körül.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök hivatala azt közölte:
Joe Biden elnök csütörtökön az X-en (korábban Twitter) közzétett posztsorozatában vázolta az Izraellel kötött napi szünetről szóló megállapodást. A megállapodás lehetővé teszi a humanitárius segélyek beáramlását a Gázai övezetbe és a biztonságos átkelést az Izrael és a Hamász közötti konfliktus elől menekülni igyekvő civilek számára.
Az elnök azt írta, hogy a kormányzat „mindent megtesz a humanitárius szállítmányok és segítségnyújtás növelése érdekében”, és kiemelte: a háború sújtotta térségbe már sikeresen bejutott több segélyszállító teherautó.
John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács stratégiai kommunikációért felelős koordinátora elmondta, hogy az izraeliek „teljes mértékben elkötelezték magukat” a szünetek mellett, és értesítik a Gázai övezet északi részén élő civileket, hogy hol kereshetnek biztonságos átjárót az evakuációs folyosókon keresztül.
– mondta Kirby.
Az izraeli katonai szóvivő egyébként beszélt az Iszlám Dzsihád szélsőséges palesztin szervezet által közzétett azon videofelvételről is, amelyen a Gázai övezetbe hurcolt két izraeli túsz, egy 76 éves nő, Hana Kacir és egy 12 éves fiú, Gil Jakov látható. Mindkettőjüket Nir Oz kibucból rabolták el.
Az izraeli hadsereg a többi biztonsági szervvel közösen „éjt nappallá téve minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a túszok kiszabaduljanak” – jelentette ki a szóvivő, aki lelki terrornak nevezte a videofelvétel nyilvánosságra hozatalát.
Izraelnek 239 családdal kellett közölnie, hogy valamelyik hozzátartozójukat vagy akár többet is a Hamász október 7-én elrabolt és a Gázai övezetbe hurcolt.
A Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet értesülése szerint
Az értesülés szerint már be is fejeződött a 155 mm-es lövedékek kirakodása Izraelben egy amerikai hadihajóról, amely 170 konténerben mintegy 2500 tonna katonai felszerelést szállított az izraeli hadseregnek.
Közben a gázai egészségügyi minisztérium szóvivője arról beszélt: az izraeli hadsereg péntekre virradóra legalább három gázai kórházat támadott.
Mint arról beszámoltunk, a Hamász közintézményekbe vagy azok alá telepíti fegyverraktárait, parancsnoki és kilövőállásait.
Eközben
A behatolás nyomán csütörtök kora reggel összecsapások törtek ki a palesztinokkal – közölte a minisztérium. Egyelőre nem világos, hogy az elhunytak civilek vagy fegyveresek voltak-e.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölte, hogy a dzsenini rajtaütést azért hajtotta végre, hogy „lerombolja a terrorista infrastruktúrát”, és annak a férfinak a házát, aki állítólag megölt egy szolgálaton kívüli izraeli katonát egy augusztus 31-i gerillatámadásban.
„A műszaki erők robbanószerkezeteket fedeztek fel, amelyeknek az volt a célja, hogy kárt okozzanak erőinknek a dzsenini menekülttáborban” – áll az IDF közleményében.
– közölte az izraeli katonai rádió, az IDF és a CNN-nek nyilatkozó szemtanúk.
A CNN birtokába jutott videók és a CNN-nek nyilatkozó szemtanúk beszámolói erős katonai jelenlétről szólnak a városban. A fegyveresek és az izraeli erők közötti lövöldözés volt hallható. Legalább egy tucat páncélozott jármű volt látható a város útjain, és páncélozott buldózerek tépték fel az utcákat és rombolrtk le egy házat.
A CNN birtokába jutott videón látható, amint a hadműveletet követően röplapokat dobnak le a táborra.
Egy lakos megosztotta a CNN-nel a szórólapról készült képet.
Egy szemtanú a CNN-nek elmondta, hogy a mentőautók nem tudtak segítséget nyújtani a sérülteknek, mert az izraeli erők körbevették az Ibn Szína kórházat, és megakadályozták néhány mentőautó távozását. Egy, a CNN birtokába jutott videón több holttest mozdulatlanul fekszik a földön, lepedőkkel letakarva, a háttérben pedig mentőszirénák harsognak.
Közben csütörtökön a jemeni húszi lázadók vállalták a felelősséget a dél-izraeli Eilat várost ért ballisztikus rakétatámadásért.
Az IDF jelentése szerint egy pilóta nélküli légi jármű (UAV) szerdán Eilatban csapódott be egy polgári épületbe.
„Az UAV azonosítóját és az incidens részleteit vizsgálják” – közölte az IDF.
A húszik katonai szóvivője, Jehja Szarí dandártábornok egy videónyilatkozatban azt állította, hogy
„A hadművelet sikeres volt, és közvetlen találatokat eredményezett a kiválasztott célpontokra, függetlenül attól, hogy az ellenség titokban tartja az ügyet. A jemeni fegyveres erők folytatni fogják a műveleteket a gázai népünk támogatására, és mindaddig, amíg az izraeli agresszió a Gázai övezetben meg nem szűnik” – mondta Szarí.
Külön sajtótájékoztatókon csütörtök este Daniel Hagari, az IDF szóvivője és Joav Galant izraeli védelmi miniszter azt mondta, hogy még vizsgálják az incidenst.
A hét elején a húszik több rakéta- és dróntámadást is elkövettek Izrael ellen, és figyelmeztettek, hogy további csapások következnek.
Eközben az AFP francia hírügynökséggel a program vezetője közölte:
Az ötlet az EITAN-tól, az izraeli hadsereg azon egységétől származik, amely az eltűnt katonák felkutatásával foglalkozik.
„Amikor elkezdődött a háború, megkerestek az EITAN tartalékosai. Megkérdezték, hogy a madaraim tudnának-e valamiben segíteni” – mondta az AFP-nek Ohad Hacofe, az Izraeli Természetvédelmi és Nemzeti Park Hatóság kihalóban lévő madárfajokkal foglalkozó programjának igazgatója.
A keselyűk dögevő ragadozó madarak, széles látómezővel, amelynek segítségével a magasból fel tudják fedezni a táplálékuk fő részét képező tetemeket.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!