Fotó: 123RF
Romániának továbbra is az Egyesült Államok közeli szövetségesének kell maradnia, az amerikai nagykövetnek pedig továbbra is támogatnia kell a romániai korrupcióellenes harcot, Magyarország viszont már nem jelent kiemelt fenyegetést az országra a romániai polgárok többsége szerint – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató által készített felmérésből.
2018. október 29., 22:522018. október 29., 22:52
2018. október 29., 22:562018. október 29., 22:56
A cég által október közepén készített közvélemény-kutatásban arra kérdeztek rá, mely külföldi országokkal kellene a válaszadók szerint Romániának szorosabbra fűznie a kapcsolatait, és melyek azok, amelyek véleményük szerint fenyegetést jelentenek az országra.
A válaszadók nagy többsége az Egyesült Államokat jelölte meg arra a kérdésre, hogy mely országgal kellene Romániának a legszorosabb kapcsolatot kialakítania: 37 százalék jelölte meg az óceánon túli nagyhatalmat. A további sorrend: Németország (25), Franciaország (11), Kína (9), Oroszország (9), Nagy-Britannia (7).
Az erre vonatkozó kérdésre 53 százalék azt válaszolta: ezt a jelenlegi szinten kell tartani, és csupán 33 százalék mondta azt, hogy növelni kéne. 14 százalék csökkenteni kéne a romániai NATO-haderő létszámát. Annak kacspán, hogy decemberben lejár Hans Klemm amerikai nagykövet mandátuma, rákérdeztek arra, a következő nagykövetnek Klemmhez hasonlóan továbbra is támogatnia kell-e a DNA által a politikusok körében létező korrupció elleni harcot. Az elsöprő többség, 87 százalék igennel válaszolt, míg csupán 13 százalék gondolja úgy, hogy Washington diplomáciai képviselőjének távol kell tartania magát a romániai korrupcióellenes harctól.
Hasonlóképpen nagy többség gondolja úgy, hogy az Egyesült Államoknak kell Románia fő stratégiai partnerének maradnia: 74 százalék válaszolt igennek erre a kérdésre, míg 26 százalék nemmel. A felmérésben külföldi politikai vezetők népszerűségére is rákérdeztek. A felsorolt politikusok közül a legtöbben, 338 százaléknyian Emmanuel Macron francia elnökről vannak jó véleménnyel, a további sorrend: Angela Merkel (37), Donald Trump (29), Jean-Claude Juncker (20), Vlagyimir Putyin (18), Orbán Viktor (17) és Igor Dodon (11).
Az európai országok közül a legtöbben – 45 százalék – úgy gondolják, Románia legfontosabb európai partnere Németország kell hogy legyen, a második helyen Franciaország áll (29 százalék), a harmadikon pedig Nagy-Britannia (16). Oroszországra csupán 7 százaléknyian voksoltak. Mindazonáltal 47 százalék úgy gondolja, az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokat javítani kell, 29 százalék szerint kell a jelenlegi szinten maradniuk, és csak 23 százalék gondolja úgy, hogy Romániának még inkább el kell távolodnia Oroszországtól.
Rákérdeztek az Olt megyei Deveselu légi támaszpontján az európai NATO-rakétapajzs részeként telepített amerikai elfogórakéta-ütegek szerepére is. Eszerint a válaszadók 59 százaléka úgy véli, az pozitív hatással jár Románia számára, és csak 20 százalék szerint rosszal. 21 százalék viszont nem tudta, miről van szó. Feltették azt a kérdést is, melyik ország fenyegeti leginkább Románia érdekeit. Itt toronymagasan vezet Oroszország, 31 százalékkal, míg a második helyezett Magyarország, jelentősen lemaradva, 9 százalékkal. A válaszadók között 5 százaléknyian voltak azok, akik szerint ez az ország az Egyesült Államok, és egyaránt 4-4 százaléknyian azok, akik szerint Franciaország vagy Németország.
A felmérést október 17. és 20. között készítették, 803 fős mintán, a hibahatár 3,2 százalékos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Immár legalább húszan meghaltak, mintegy kilencvenen pedig megsérültek a Kijev elleni csütörtök hajnali nagyszabású orosz légitámadásban.
Az Egyesült Államok és Románia közötti szövetség erős, a románok tisztelik Amerikát és Donald Trump elnököt – szögezte le Nicuşor Dan román államfő egy publicisztikában.
Volodimir Zelenszkij elnök szerdai írországi hivatalos látogatása során felszólította az Európai Uniót, hogy mozdítsa előre Ukrajna csatlakozási folyamatát.
Alkotmányellenesnek nevezte Sulyok Tamás államfő és a többi közjogi méltóság tervezett elmozdítását Áder János volt köztársasági elnök a közmédia Kell még valamit mondanom, Ildikó? című podcastjében.
Az Európát sújtó hőhullám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése szerint előhírnöke annak, ami a kontinensre vár az elkövetkező években.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!