Fotó: 123RF
Romániának továbbra is az Egyesült Államok közeli szövetségesének kell maradnia, az amerikai nagykövetnek pedig továbbra is támogatnia kell a romániai korrupcióellenes harcot, Magyarország viszont már nem jelent kiemelt fenyegetést az országra a romániai polgárok többsége szerint – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató által készített felmérésből.
2018. október 29., 22:522018. október 29., 22:52
2018. október 29., 22:562018. október 29., 22:56
A cég által október közepén készített közvélemény-kutatásban arra kérdeztek rá, mely külföldi országokkal kellene a válaszadók szerint Romániának szorosabbra fűznie a kapcsolatait, és melyek azok, amelyek véleményük szerint fenyegetést jelentenek az országra.
A válaszadók nagy többsége az Egyesült Államokat jelölte meg arra a kérdésre, hogy mely országgal kellene Romániának a legszorosabb kapcsolatot kialakítania: 37 százalék jelölte meg az óceánon túli nagyhatalmat. A további sorrend: Németország (25), Franciaország (11), Kína (9), Oroszország (9), Nagy-Britannia (7).
Az erre vonatkozó kérdésre 53 százalék azt válaszolta: ezt a jelenlegi szinten kell tartani, és csupán 33 százalék mondta azt, hogy növelni kéne. 14 százalék csökkenteni kéne a romániai NATO-haderő létszámát. Annak kacspán, hogy decemberben lejár Hans Klemm amerikai nagykövet mandátuma, rákérdeztek arra, a következő nagykövetnek Klemmhez hasonlóan továbbra is támogatnia kell-e a DNA által a politikusok körében létező korrupció elleni harcot. Az elsöprő többség, 87 százalék igennel válaszolt, míg csupán 13 százalék gondolja úgy, hogy Washington diplomáciai képviselőjének távol kell tartania magát a romániai korrupcióellenes harctól.
Hasonlóképpen nagy többség gondolja úgy, hogy az Egyesült Államoknak kell Románia fő stratégiai partnerének maradnia: 74 százalék válaszolt igennek erre a kérdésre, míg 26 százalék nemmel. A felmérésben külföldi politikai vezetők népszerűségére is rákérdeztek. A felsorolt politikusok közül a legtöbben, 338 százaléknyian Emmanuel Macron francia elnökről vannak jó véleménnyel, a további sorrend: Angela Merkel (37), Donald Trump (29), Jean-Claude Juncker (20), Vlagyimir Putyin (18), Orbán Viktor (17) és Igor Dodon (11).
Az európai országok közül a legtöbben – 45 százalék – úgy gondolják, Románia legfontosabb európai partnere Németország kell hogy legyen, a második helyen Franciaország áll (29 százalék), a harmadikon pedig Nagy-Britannia (16). Oroszországra csupán 7 százaléknyian voksoltak. Mindazonáltal 47 százalék úgy gondolja, az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokat javítani kell, 29 százalék szerint kell a jelenlegi szinten maradniuk, és csak 23 százalék gondolja úgy, hogy Romániának még inkább el kell távolodnia Oroszországtól.
Rákérdeztek az Olt megyei Deveselu légi támaszpontján az európai NATO-rakétapajzs részeként telepített amerikai elfogórakéta-ütegek szerepére is. Eszerint a válaszadók 59 százaléka úgy véli, az pozitív hatással jár Románia számára, és csak 20 százalék szerint rosszal. 21 százalék viszont nem tudta, miről van szó. Feltették azt a kérdést is, melyik ország fenyegeti leginkább Románia érdekeit. Itt toronymagasan vezet Oroszország, 31 százalékkal, míg a második helyezett Magyarország, jelentősen lemaradva, 9 százalékkal. A válaszadók között 5 százaléknyian voltak azok, akik szerint ez az ország az Egyesült Államok, és egyaránt 4-4 százaléknyian azok, akik szerint Franciaország vagy Németország.
A felmérést október 17. és 20. között készítették, 803 fős mintán, a hibahatár 3,2 százalékos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!