2010. november 19., 14:202010. november 19., 14:20
„Sajnos nincsenek jó híreink. Nem tudjuk, milyen mélységben történt a robbanás, de feltehetőleg nagy erejű volt. Egy kis szerencsével talán minden rendben lesz, ugyanakkor 25-30 bányászról egyelőre nincs információnk” - mondta Tony Kokshoorn polgármester az új-zélandi állami rádiónak. „A reményt nem adjuk fel. Nézzék meg, mi történt Chilében: minden lent rekedt bányászt élve kiszabadítottak” - hangsúlyozta Kokshoorn.
Peter Wittall, a bányát üzemeltető Pike River Coal vállalat vezetője elmondta, hogy két vájárnak ugyan sikerült épségben kijutni a felszínre, de nem lehet tudni pontosan, hányan rekedtek a föld mélyén. „Most azon vagyunk, hogy megállapítsuk a baleset okát és súlyosságát” - tette hozzá Wittall.
A 2008 óta működő cég Új-Zéland egyetlen tőzsdén jegyzett szénbányászati vállalata, és 180 embert foglalkoztat. Egy részük 2,3 kilométeres mélységben dolgozik.
John Canning területi rendőrparancsnok elmondása szerint legalább 30-an lehetnek a felszín alatt körülbelül 1500 méteres mélységben. A helyszínre két mentőhelikoptert és tíz mentőautót vezényeltek ki. A helyi hatóságok közölték, hogy a mentési munkálatokat - egy újabb robbanástól tartva - szombatra halasztották.
Gerry Brownlee új-zélandi energiaügyi miniszter arról tájékoztatott, hogy a bányához több vészkijárat is tartozik, de az már kérdéses, hogy a lent rekedtek meg tudják-e azokat közelíteni.
Legutóbb 1967-ben történt súlyos bányabaleset a csendes-óceáni szigetországban. Akkor 19-en vesztették életüket az egyik szénbányában egy erős robbanásban.
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.