Nagy-Britannia: elmaradt a román népvándorlás

David Cameron brit miniszterelnök mindazonáltal vasárnap arról beszélt: a „népvándorlás” miatt szükséges az unión belüli munkaerő-vándorlás szabályozása. A brit határrendészet egyébként pénteki közlés szerint csütörtökön tizenkét román állampolgárt vett őrizetbe Londonban.

Bár a szigetországi sajtó és a politikusok egy része az elmúlt hónapokban gyakran hisztérikus, néha rasszizmusba forduló kampányt folytatott a románok és a romániai cigányok ellen, azzal riogatva, hogy a balkáni uniós tagállamok polgárai elözönlik majd Nagy-Britanniát, hogy visszaéljenek a brit szociális rendszer nyújtotta lehetőségekkel, a korlátozások feloldását követő napokban sem a repülőtereket, sem az autóbusz-pályaudvarokat nem lepték el a Romániából és Bulgáriából érkező bevándorlók.

A The Guardian című baloldali lap megállapította: az invázió elmaradt, sem a repülőgép-, sem az autóbuszjáratok számát nem kellett növelni Bukarest és London közt.

A Daily Telegraph ugyanakkor megjegyzi, hogy az elmúlt napokban már csak azért sem érkezhettek tömegek Romániából, mert a szilveszter utáni időszakot a románok jórészt a családjuk körében töltik, másrészt viszont sokan már rég elköltöztek az országból más EU-tagállamokba. A lap megjegyzi: mindemellett az elkövetkező hónapokban növekedhet a szigetországba érkező romániai bevándorlók száma.

Kilenc ország nyitotta meg munkaerő-piacát
Összesen kilenc európai uniós tagállam oldotta fel a munkaerő-piaci korlátozásokat a román és bolgár munkavállalókkal szemben január elsején. Ezen országok: Ausztria, Németország, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Franciaország, Málta, Nagy-Britannia és Spanyolország. Utóbbi már korábban befogadta a román vendégmunkásokat, 2012-ben azonban a gazdasági gondok miatt az EU hozzájárult, hogy ideiglenesen meggátolja a külföldiek hozzáférését bizonyos munkakörökhöz. A másik nyolc tagállam számára a 2007-ben csatlakozott Romániával és Bulgáriával aláírt csatlakozási szerződés tette lehetővé, hogy a belépés dátumától számítva legtöbb hét évig munkaerő-piaci korlátozásokat tartsanak fenn a két ország polgáraival szemben.

A Daily Mail című bulvárlap – amely élen járt a korlátozások feloldásának elhalasztását követelő sajtókampányban – arról írt: brit cégek mintegy nyolcezer állásajánlatot tettek közzé romániai álláskereső portálokon, amelyekben taxisofőrtől szállodai alkalmazotton át kórházi ápolókig és orvosokig terjed a felajánlott munkalehetőségek köre. Az állásajánlatok zöme eleve román nyelvű, a cégek egy része pedig csupán alapszintű angol nyelvtudást követel meg, mások szerint pedig a jelentkezőknek szakmai tapasztalattal sem feltétlenül kell rendelkezniük.

A politikusok körében sem csitultak a bevándorlásokat ellenző hangok: Davis Cameron brit miniszterelnök vasárnap arról beszélt, hogy az Európai Unió alapítói sem számolhattak olyan mértékű „népvándorlással”, amely az EU kelet-európai bővítése után nyugat felé megindult, ezért szükséges az unión belüli munkaerőmozgás szabályozásának átalakítása. David Cameron a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában alig burkoltan az EU további bővítésének brit vétóját is kilátásba helyezte a London által igényelt szigorítások elmaradása esetére.

A konzervatív párti kormányfő kijelentette: miután Lengyelország, Magyarország és a többi közép- és kelet-európai ország csatlakozott az EU-hoz, 1,5 millióan érkeztek a térségből Nagy-Britanniába. „Ez masszív népvándorlás, és ezért a jelenleginél jobb szabályozásra van szükség” – fogalmazott.

Keith Vaz, az alsóház belügyi bizottságának elnöke szerint a briteknek népszavazáson kellene eldönteniük, hány európai bevándorlót engednének be az ország területére.

Őrizetbe vett románok

A The Daily Express eközben pénteken arról számolt be, hogy a brit határrendészet csütörtökön Londonban a Marble Arch nevű emlékmű közelében – ez a brit fővárosba érkező román bevándorlók egyik kedvelt gyülekezőhelye – tizenkét olyan román állampolgárt vett őrizetbe, akik nem tudták igazolni, hogy milyen céllal tartózkodnak a szigetországban. A hatóságok közölték, hogy szokványos eljárásról van szó, a tartózkodási engedéllyel nem rendelkező személyeket pedig kiutasítják. A lap szerint ugyanakkor a csoport tagjai között egy olyan nő is volt, akik iratokkal tudta igazolni, hogy orvosi kezelésre érkezett Londonba. A hazaküldött románok repülőjegyét a brit hatóságok finanszírozzák.

Egyszemélyes inváziós sereg

Eközben a brit sajtóban szinte celebbé avanzsált az a román fiatalember, aki január elsején gyakorlatilag egyfős „inváziós hadseregként” érkezett a szigetországba, hogy munkát vállaljon. A harmincéves Victor Spirescu a Szeben megyei Magaré faluból érkezett a lutoni repülőtérre, és kijelentette: nem azért jött Nagy-Britanniába, hogy kirabolja azt, hanem azért, hogy dolgozzon, utána pedig hazatérjen.

Az Adevărul című lap beszámolója szerint a bukaresti születésű Spirescu korábban építőmunkásként dolgozott, és két évvel ezelőtt érkezett a rendkívül szegény dél-erdélyi faluba, ahol egy ideig pásztorkodott. Az angliai munkaajánlatot egy barátjától kapta, a szigetországi munka révén – egy autómosóban kapott állást – házépítésre kíván pénzt gyűjteni.

Román bírálat

A brit média és politikum egy részének retorikáját egyébként kemény hangú nyilatkozatban ítélte el a neves Cambridge-i Egyetem egyik román kötődésű intézménye. A Cambridge Romanian Society (Cambridge-i Román Társaság) elnöke, Radu Bumbacea pénteki nyilatkozata szerint az érintett politikusok és sajtóorgánumok szóhasználata a harmincas évek szélsőséges rendszereinek idegenellenes retorikáját idézi.

Név szerint is bírálta David Cameron miniszterelnököt, aki január elsejei hatállyal olyan korlátozásokat fogadtatott el, amelyek megnehezítik a más uniós tagállamokból érkező munkavállalók munkanélküli segélyhez jutását.

Eközben Németországban is hasonló témával foglalkozik a politikum: Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter védelmébe vette a szabad mozgás és munkavállalás uniós elvét annak nyomán, hogy a szintén kormányon levő bajor Keresztényszociális Unió (CSU) a romániai és bolgár bevándorlók Németországban való megtelepedésének nehezítését kérte, arra hivatkozva, hogy valójában csak a szociális juttatások érdeklik őket.

Elmar Brok, a nagyobbik német kormánypárt, a kereszténydemokrata Unió (CDU) tagja, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke a Bild című lapnak úgy nyilatkozott: azokat, akik csupán a szociális juttatásokért érkeznek Németországba, haza kell toloncolni, előzetesen azonban nyilvántartásba kell venni őket – többek között ujjlenyomatot is venni kell tőlük –, hogy megakadályozható legyen a visszatérésük. Bírálta a munkaerő-piacok megnyitását az euroszkeptikus, nacionalista Francia Nemzeti Párt is, amely szerint ez aberráns lépés gazdasági válság idején, amikor egyre nagyobb gondot jelent a tömeges munkanélküliség.