Nagy a tétjük az orosz–ukrán tárgyalásoknak, kudarc esetén Washington azt ígéri, tényleg kivonul a rendezési folyamatból

ukrán

Nyomás. Donald Trump ultimátumot adott: ha az isztambuli tárgyalásokon nem ér el előrelépést az orosz és az ukrán fél, az Egyesült Államok kilép a rendezési folyamatból

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Donald Trump amerikai elnök ultimátumot intézett Ukrajnához és Oroszországhoz, miszerint előrelépést kell elérniük a háború lezárását célzó tárgyalásokon, különben az Egyesült Államok kilép a rendezési folyamatból – emlékeztetett Steve Witkoff, az Egyesült Államok elnökének különmegbízottja a Breitbart News amerikai hírportálnak adott, kedden megjelent interjújában, amelyben a csütörtöki, isztambuli béketárgyalásokról beszélt.

Hírösszefoglaló

2025. május 14., 09:022025. május 14., 09:02

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az elmúlt napokban többször is megerősítette, hogy kész csütörtökön Törökországba utazni, és „közvetlenül és vezetői szinten” tárgyalni Oroszországgal a háború lezárásáról. A közelmúltban több ízben kijelentette, hogy kész tárgyalni személyesen Vlagyimir Putyinnal, az orosz elnök azonban eddig nem adott határozott választ arra, hogy tárgyalóasztalhoz ül-e vele.

Zelenszkij ugyanakkor kedden a CNN-nek elmondta: csak Putyinnal hajlandó találkozni, más orosz illetékessel nem, és a tűzszüneti megállapodáson kívül minden egyéb végkifejlet kudarc lenne.

„Javasoljuk a közvetlen tárgyalások újraindítását a kijevi rezsimmel május 15-én, csütörtökön Isztambulban, ahol korábban félbeszakadtak” – fogalmazott Vlagyimir Putyin múlt vasárnapra virradó éjjel kiadott nyilatkozatában.

Donald Trump, aki jelenleg a Közel-Keleten tárgyal, nem zárta, ki, hogy személyesen részt vesz a csütörtökön Törökországban tervezett ukrán-orosz tárgyaláson.

Idézet
Az elnök (Trump) ultimátumot adott mindkét félnek (Ukrajnának és Oroszországnak), miszerint ha ezek a közvetlen tárgyalások nem történnek meg mielőbb, akkor szerinte az Egyesült Államoknak hátrébb kell lépnie ettől a konfliktustól, bármit is jelentsen ez, és egyszerűen nem szabad részt vennie benne”

– mondta az interjúban Witkoff, hozzátéve: „Mi közvetíteni szeretnénk. Ez nem a mi háborúnk. Nem mi kezdtük, de segíteni akarunk a lezárásában. Ez úgy történik meg, hogy tűzszünetet kötünk, mindenki beszünteti az erőszakot, és együtt töltünk egy kis időt, hogy megoldást találjunk a fő kérdésekre, és úgy vélem, ez lehetséges.”

Ukrajna, az Egyesült Államokkal és más nyugati partnereivel együtt – köztük az Egyesült Királysággal, Franciaországgal, Németországgal és Lengyelországgal – amellett van, hogy

mielőbb legalább harminc napig legyen tűzszünet, mert ez nyithat utat a diplomáciai rendezésnek, ezt azonban eddig Moszkva visszautasította.

Donald Trump amerikai elnök Rijádban kedden bejelentette: Marco Rubio amerikai külügyminiszter részt vesz az Isztambulban csütörtökön tervezett orosz-ukrán tárgyalásokon.

A Kreml eközben közölte, hogy az ő delegációjuk is ott lesz a török városában, de azt nem árulták le, hogy ki képviseli Oroszországot azon a tárgyaláson, ahol várhatóan Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogja képviselni Ukrajnát.

Trump rendkívül fontosnak nevezte a tervbe vett találkozót. Az amerikai elnök azt is kijelentette, hogy várakozásai szerint a megbeszéléseken sikerül majd „nagyon jó eredményeket” elérni.

A Fehér Ház tájékoztatása szerint a találkozóra Rubio mellett Steve Witkoff és Keith Kellogg, az amerikai elnök különmegbízottjai is elutaznak.

Eközben Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője kedden, a koppenhágai demokrácia-fórumon, amelyen online formában vett részt, kijelentette:

Idézet
Úgy gondolom, hogy ha Vlagyimir Putyin visszautasítja, hogy eljöjjön Törökországba, az a végső jelzés lesz arra nézve, hogy Oroszország nem akarja befejezni ezt a háborút, hogy Oroszország nem akar és nem is áll készen semmiféle tárgyalásra” .

Rámutatott arra, hogy jelen állás szerint az orosz fél semmilyen választ nem adott az orosz elnök törökországi részvételével kapcsolatban. Ugyanakkor Kijev megerősítette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök kész a részvételre, és jelen lesz Törökországban – emlékeztetett.

Kiemelte még, hogy hétfőn Donald Trump amerikai elnök is „nagyon erőteljes és egyértelmű” nyilatkozatot tett, miszerint mindkét vezető jelenlétére számít Törökországban.

Jermak szerint amennyiben Moszkva visszalép a tárgyalásoktól, akkor

az Egyesült Államoknak és az egész világnak erőteljes választ kell erre adnia, beleértve új szankciók bevezetését Oroszország ellen, valamint az Ukrajnának nyújtott katonai segítség növelését.

A hivatalvezető kitért arra, hogy zajlik az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozására indult munkafolyamat.

„A legkomolyabb és legerősebb garancia ugyanakkor egy erős, felkészült, kiképzett ukrán fegyveres erő, s ezen dolgozunk partnereinkkel. Emellett számítunk arra is, hogy az Egyesült Államokkal az ukrajnai ásványkincsek kiaknázásáról kötött megállapodás a jövőbeni biztonsági garanciarendszer egyik eleme lesz” – emelte ki Andrij Jermak.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak ugyanakkor kijelentette:

az orosz fél folytatja a felkészülést a csütörtökön Isztambulban esedékes ukrajnai rendezési tárgyalásokra.

Peszkov közölte, hogy „amint az elnök ezt szükségesnek tartja”, a Kreml be fogja jelenteni, hogy ki képviseli majd Oroszországot az Ukrajnával folytatandó tárgyalásokon. Egyéb kommentárt nem fűzött a témához.

Mint fogalmazott, Európa hozzáállása az ukrajnai rendezéssel kapcsolatban „nem kiegyensúlyozott, a háború folytatását célozza, és éles ellentétben áll a Moszkvában vagy Washingtonban tanúsított hozzáállással”.

A szóvivő szerint Európa „teljes mértékben Ukrajna oldalán áll”,

ezért nem állíthatja, hogy elfogulatlanul és kiegyensúlyozottan viszonyul a tárgyalásokhoz.

Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy
Franciaország, Nagy-Britannia és Németország nem akarja az ukrajnai konfliktus leállítását, és annak elhúzására törekednek.

„Ha eltekintünk a politikai lépéseiket övező szólamoktól, akkor

Idézet
a legfőbb céljuk Oroszország legyőzése a harctéren, Oroszország nemzetközi elszigetelése, gazdaságának megfojtása és a rezsimváltás. Mind a négy területen teljes kudarcot vallottak. Ez azonban egyáltalán nem csillapítja a vágyukat, hogy elérjék céljukat”

– nyilatkozott.

A diplomata hangot adott véleményének, miszerint a felrobbantott Északi Áramlat gázvezetékek története azt bizonyítja, hogy
az európaiak tehetetlenek nemzeti érdekeik védelme ügyében.

Meglátása értelmében Európa „csendben lenyelte ezt a szabotázst, ezt a terrorcselekményt, amely közvetlenül érinti nemcsak Németország, hanem az összes európai mély gazdasági érdekeket”.

Az orosz energiaforrásokról való lemondás Gruskov szerint sok EU-ország számára a gazdasági válság elmélyülését jelentené, csapást az EU gazdaságára és polgárainak jólétére.

„Legalább két ország már ma nyíltan kijelenti: mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ezek a tervek ne valósuljanak meg. Ez Magyarország és Szlovákia, amelyek rendkívül érdekeltek a zavartalan, kiszámítható, átlátható árazású szállításokban Oroszországból, és tisztában vannak azzal, hogy gazdasági jólétük közvetlenül függ az Oroszországgal való együttműködés mértékétől” – hangsúlyozta a miniszterhelyettes.

Andrej Kartapolov, az orosz parlamenti alsóház védelmi bizottságának elnöke újságíróknak kedden Moszkvában azt mondta, hogy

a NATO-országok azért vizsgálják felül a szövetség katonai doktrínáját, mert vissza akarják állítani hadiiparukat, és egy jövőbeli háborúra készülnek.

A képviselő válaszlépéseket helyezett kilátásba, és azt hangoztatta, hogy Oroszországnak olyan fegyverei vannak, mint senki másnak, amelyek képesek bármilyen feladatot megoldani egy fegyveres konfliktusban.

Peszkov egyébként kitért a Kelet-Ukrajna felett 2014-ben lelőtt malajziai Boeing utasszállító repülőgép ügyére is. Elfogultnak nevezte az ezzel kapcsolatban lefolytatott vizsgálat eredményeit. „Oroszország nem vett részt a szerencsétlenség kivizsgálásában. Ezért nem fogadjuk el az elfogult következtetéseket” – mondta.

Újabb szankciókkal fenyeget Macron és Merz
Emmanuel Macron francia elnök újabb szankciókat ígért Oroszországgal szemben, ha az elutasítja a feltétel nélküli tűzszünetet. Azt is felvetette, hogy Franciaország nyitott arra, hogy Oroszországgal szembeni elrettentésként más európai országokban is állomásoztassa atomfegyvereit.
Macron a TF1 francia televíziónak kedden adott interjúban elmondta, hogy Franciaország más európai országokkal és az Egyesült Államokkal együtt új szankciócsomagot készít elő Oroszország ellen arra az esetre, ha az elutasítja az Ukrajna elleni háborúban a feltétel nélküli tűzszünetet.
Macron szerint az Európai Bizottság „a következő napokban” készíti elő a szankciókat, amelyek az orosz pénzügyi szolgáltatásokat, valamint az olaj- és gázipart célozzák majd.
Macron hozzátette, hogy Ukrajna, Franciaország és a szövetséges európai országok célja a tűzszünet „a szárazföldön, a levegőben és a tengeren... (és) a területek és a biztonsági garanciák kérdésének megvitatása”.
A francia elnök azt is mondta, hogy „kész tárgyalást nyitni” a szövetséges európai országokkal arról, hogy Franciaország atomfegyvereket állomásoztasson a területükön az orosz agresszióval szembeni elrettentésként.
Macronhoz hasonlóan Friedrich Merz német kancellár is leszögezte a nap folyamán: az Európai Unió kész jelentősen szigorítani az Oroszország elleni szankciókat, ha a héten nem történik előrelépés az ukrajnai háború befejezésében
Merz elmondta, hogy az EU vezetői támogatják Zelenszkij diplomáciai törekvését a tűzszünetre, de új, átfogó szankciókkal figyelmeztetnek, ha Putyin nem hajlandó komolyan elkötelezni magát.
„Várjuk Putyin beleegyezését, és egyetértünk abban, hogy ha ezen a héten nem történik valódi előrelépés, akkor európai szinten együtt akarunk működni a szankciók jelentős szigorításáért” – mondta Merz egy sajtótájékoztatón.
Egy uniós tisztségviselő a Kyiv Independentnek elmondta, hogy a blokk szerdán fogja nyilvánosságra hozni a következő szankciócsomagját. Az uniós intézkedések 17. köre az orosz gazdaság további ágazatait célozhatja meg, az új szankciók a hírek szerint az energia- és a pénzügyi piacokra összpontosulnak.
Az EU Oroszország 2022-es teljes körű inváziója óta 16 szankciócsomagot vezetett be, amelyek katonai beszállítókat, orosz állami szervezeteket és a háborúban részt vevő személyeket céloznak.
Merz figyelmeztetett, hogy a tárgyalások során további engedmények Ukrajna részéről ésszerűtlenek lennének, ha Oroszország továbbra is polgári célpontokat támad.

 

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 18., szombat

A szankciók miatt ezen a kerülőúton érkezhet Putyin Budapestre

Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt az orosz elnöki repülőgép nem használhatja a nyugati országok légterét, így mintegy 5000 kilométeres út megtétele után érkezhet meg Budapestre.

A szankciók miatt ezen a kerülőúton érkezhet Putyin Budapestre
2025. október 18., szombat

A Vatikán adatai szerint nőtt a katolikusok száma, viszont csökkent a papoké

Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.

A Vatikán adatai szerint nőtt a katolikusok száma, viszont csökkent a papoké
2025. október 18., szombat

Budapesti békecsúcs: Donald Trump szerint Magyarország biztonságos ország

Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Budapesti békecsúcs: Donald Trump szerint Magyarország biztonságos ország
2025. október 17., péntek

Budapesti békecsúcs: telefonon egyeztetett Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal

Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.

Budapesti békecsúcs: telefonon egyeztetett Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal
2025. október 17., péntek

Orbán Viktor a békecsúcsról: Budapest ma az egyetlen hely Európában, ahol egy ilyen találkozót meg lehet tartani

Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor a békecsúcsról: Budapest ma az egyetlen hely Európában, ahol egy ilyen találkozót meg lehet tartani
2025. október 17., péntek

Bemegyünk és megölünk benneteket – figyelmeztette Trump a Hamászt

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.

Bemegyünk és megölünk benneteket – figyelmeztette Trump a Hamászt
2025. október 17., péntek

Két héten belül jöhet a budapesti Trump-Putyin találkozó, egyelőre kivárnak a Moszkva elleni szankciókkal

Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.

Két héten belül jöhet a budapesti Trump-Putyin találkozó, egyelőre kivárnak a Moszkva elleni szankciókkal
2025. október 16., csütörtök

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal

Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal
Trump: Budapesten találkozom Putyinnal
2025. október 16., csütörtök

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal

2025. október 16., csütörtök

Az EU-nak öt éven belül készen kell állnia a háborúra, Oroszország fenyegetést jelent – áll egy brüsszeli tervezetben

Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.

Az EU-nak öt éven belül készen kell állnia a háborúra, Oroszország fenyegetést jelent – áll egy brüsszeli tervezetben
2025. október 16., csütörtök

Máért: egyhangú a kiállás a külhoni magyarok szavazati joga mellett

Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.

Máért: egyhangú a kiállás a külhoni magyarok szavazati joga mellett