Hirdetés

Nagy a tétjük az orosz–ukrán tárgyalásoknak, kudarc esetén Washington azt ígéri, tényleg kivonul a rendezési folyamatból

ukrán

Nyomás. Donald Trump ultimátumot adott: ha az isztambuli tárgyalásokon nem ér el előrelépést az orosz és az ukrán fél, az Egyesült Államok kilép a rendezési folyamatból

Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij

Donald Trump amerikai elnök ultimátumot intézett Ukrajnához és Oroszországhoz, miszerint előrelépést kell elérniük a háború lezárását célzó tárgyalásokon, különben az Egyesült Államok kilép a rendezési folyamatból – emlékeztetett Steve Witkoff, az Egyesült Államok elnökének különmegbízottja a Breitbart News amerikai hírportálnak adott, kedden megjelent interjújában, amelyben a csütörtöki, isztambuli béketárgyalásokról beszélt.

Hírösszefoglaló

2025. május 14., 09:022025. május 14., 09:02

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az elmúlt napokban többször is megerősítette, hogy kész csütörtökön Törökországba utazni, és „közvetlenül és vezetői szinten” tárgyalni Oroszországgal a háború lezárásáról. A közelmúltban több ízben kijelentette, hogy kész tárgyalni személyesen Vlagyimir Putyinnal, az orosz elnök azonban eddig nem adott határozott választ arra, hogy tárgyalóasztalhoz ül-e vele.

Zelenszkij ugyanakkor kedden a CNN-nek elmondta: csak Putyinnal hajlandó találkozni, más orosz illetékessel nem, és a tűzszüneti megállapodáson kívül minden egyéb végkifejlet kudarc lenne.

Hirdetés

„Javasoljuk a közvetlen tárgyalások újraindítását a kijevi rezsimmel május 15-én, csütörtökön Isztambulban, ahol korábban félbeszakadtak” – fogalmazott Vlagyimir Putyin múlt vasárnapra virradó éjjel kiadott nyilatkozatában.

Donald Trump, aki jelenleg a Közel-Keleten tárgyal, nem zárta, ki, hogy személyesen részt vesz a csütörtökön Törökországban tervezett ukrán-orosz tárgyaláson.

Idézet
Az elnök (Trump) ultimátumot adott mindkét félnek (Ukrajnának és Oroszországnak), miszerint ha ezek a közvetlen tárgyalások nem történnek meg mielőbb, akkor szerinte az Egyesült Államoknak hátrébb kell lépnie ettől a konfliktustól, bármit is jelentsen ez, és egyszerűen nem szabad részt vennie benne”

– mondta az interjúban Witkoff, hozzátéve: „Mi közvetíteni szeretnénk. Ez nem a mi háborúnk. Nem mi kezdtük, de segíteni akarunk a lezárásában. Ez úgy történik meg, hogy tűzszünetet kötünk, mindenki beszünteti az erőszakot, és együtt töltünk egy kis időt, hogy megoldást találjunk a fő kérdésekre, és úgy vélem, ez lehetséges.”

Ukrajna, az Egyesült Államokkal és más nyugati partnereivel együtt – köztük az Egyesült Királysággal, Franciaországgal, Németországgal és Lengyelországgal – amellett van, hogy

mielőbb legalább harminc napig legyen tűzszünet, mert ez nyithat utat a diplomáciai rendezésnek, ezt azonban eddig Moszkva visszautasította.

Donald Trump amerikai elnök Rijádban kedden bejelentette: Marco Rubio amerikai külügyminiszter részt vesz az Isztambulban csütörtökön tervezett orosz-ukrán tárgyalásokon.

A Kreml eközben közölte, hogy az ő delegációjuk is ott lesz a török városában, de azt nem árulták le, hogy ki képviseli Oroszországot azon a tárgyaláson, ahol várhatóan Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogja képviselni Ukrajnát.

Trump rendkívül fontosnak nevezte a tervbe vett találkozót. Az amerikai elnök azt is kijelentette, hogy várakozásai szerint a megbeszéléseken sikerül majd „nagyon jó eredményeket” elérni.

A Fehér Ház tájékoztatása szerint a találkozóra Rubio mellett Steve Witkoff és Keith Kellogg, az amerikai elnök különmegbízottjai is elutaznak.

Eközben Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője kedden, a koppenhágai demokrácia-fórumon, amelyen online formában vett részt, kijelentette:

Idézet
Úgy gondolom, hogy ha Vlagyimir Putyin visszautasítja, hogy eljöjjön Törökországba, az a végső jelzés lesz arra nézve, hogy Oroszország nem akarja befejezni ezt a háborút, hogy Oroszország nem akar és nem is áll készen semmiféle tárgyalásra” .

Rámutatott arra, hogy jelen állás szerint az orosz fél semmilyen választ nem adott az orosz elnök törökországi részvételével kapcsolatban. Ugyanakkor Kijev megerősítette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök kész a részvételre, és jelen lesz Törökországban – emlékeztetett.

Kiemelte még, hogy hétfőn Donald Trump amerikai elnök is „nagyon erőteljes és egyértelmű” nyilatkozatot tett, miszerint mindkét vezető jelenlétére számít Törökországban.

Jermak szerint amennyiben Moszkva visszalép a tárgyalásoktól, akkor

az Egyesült Államoknak és az egész világnak erőteljes választ kell erre adnia, beleértve új szankciók bevezetését Oroszország ellen, valamint az Ukrajnának nyújtott katonai segítség növelését.

A hivatalvezető kitért arra, hogy zajlik az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozására indult munkafolyamat.

„A legkomolyabb és legerősebb garancia ugyanakkor egy erős, felkészült, kiképzett ukrán fegyveres erő, s ezen dolgozunk partnereinkkel. Emellett számítunk arra is, hogy az Egyesült Államokkal az ukrajnai ásványkincsek kiaknázásáról kötött megállapodás a jövőbeni biztonsági garanciarendszer egyik eleme lesz” – emelte ki Andrij Jermak.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak ugyanakkor kijelentette:

az orosz fél folytatja a felkészülést a csütörtökön Isztambulban esedékes ukrajnai rendezési tárgyalásokra.

Peszkov közölte, hogy „amint az elnök ezt szükségesnek tartja”, a Kreml be fogja jelenteni, hogy ki képviseli majd Oroszországot az Ukrajnával folytatandó tárgyalásokon. Egyéb kommentárt nem fűzött a témához.

Mint fogalmazott, Európa hozzáállása az ukrajnai rendezéssel kapcsolatban „nem kiegyensúlyozott, a háború folytatását célozza, és éles ellentétben áll a Moszkvában vagy Washingtonban tanúsított hozzáállással”.

A szóvivő szerint Európa „teljes mértékben Ukrajna oldalán áll”,

ezért nem állíthatja, hogy elfogulatlanul és kiegyensúlyozottan viszonyul a tárgyalásokhoz.

Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ hírügynökségnek azt mondta, hogy
Franciaország, Nagy-Britannia és Németország nem akarja az ukrajnai konfliktus leállítását, és annak elhúzására törekednek.

„Ha eltekintünk a politikai lépéseiket övező szólamoktól, akkor

Idézet
a legfőbb céljuk Oroszország legyőzése a harctéren, Oroszország nemzetközi elszigetelése, gazdaságának megfojtása és a rezsimváltás. Mind a négy területen teljes kudarcot vallottak. Ez azonban egyáltalán nem csillapítja a vágyukat, hogy elérjék céljukat”

– nyilatkozott.

A diplomata hangot adott véleményének, miszerint a felrobbantott Északi Áramlat gázvezetékek története azt bizonyítja, hogy
az európaiak tehetetlenek nemzeti érdekeik védelme ügyében.

Meglátása értelmében Európa „csendben lenyelte ezt a szabotázst, ezt a terrorcselekményt, amely közvetlenül érinti nemcsak Németország, hanem az összes európai mély gazdasági érdekeket”.

Az orosz energiaforrásokról való lemondás Gruskov szerint sok EU-ország számára a gazdasági válság elmélyülését jelentené, csapást az EU gazdaságára és polgárainak jólétére.

„Legalább két ország már ma nyíltan kijelenti: mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ezek a tervek ne valósuljanak meg. Ez Magyarország és Szlovákia, amelyek rendkívül érdekeltek a zavartalan, kiszámítható, átlátható árazású szállításokban Oroszországból, és tisztában vannak azzal, hogy gazdasági jólétük közvetlenül függ az Oroszországgal való együttműködés mértékétől” – hangsúlyozta a miniszterhelyettes.

Andrej Kartapolov, az orosz parlamenti alsóház védelmi bizottságának elnöke újságíróknak kedden Moszkvában azt mondta, hogy

a NATO-országok azért vizsgálják felül a szövetség katonai doktrínáját, mert vissza akarják állítani hadiiparukat, és egy jövőbeli háborúra készülnek.

A képviselő válaszlépéseket helyezett kilátásba, és azt hangoztatta, hogy Oroszországnak olyan fegyverei vannak, mint senki másnak, amelyek képesek bármilyen feladatot megoldani egy fegyveres konfliktusban.

Peszkov egyébként kitért a Kelet-Ukrajna felett 2014-ben lelőtt malajziai Boeing utasszállító repülőgép ügyére is. Elfogultnak nevezte az ezzel kapcsolatban lefolytatott vizsgálat eredményeit. „Oroszország nem vett részt a szerencsétlenség kivizsgálásában. Ezért nem fogadjuk el az elfogult következtetéseket” – mondta.

Újabb szankciókkal fenyeget Macron és Merz
Emmanuel Macron francia elnök újabb szankciókat ígért Oroszországgal szemben, ha az elutasítja a feltétel nélküli tűzszünetet. Azt is felvetette, hogy Franciaország nyitott arra, hogy Oroszországgal szembeni elrettentésként más európai országokban is állomásoztassa atomfegyvereit.
Macron a TF1 francia televíziónak kedden adott interjúban elmondta, hogy Franciaország más európai országokkal és az Egyesült Államokkal együtt új szankciócsomagot készít elő Oroszország ellen arra az esetre, ha az elutasítja az Ukrajna elleni háborúban a feltétel nélküli tűzszünetet.
Macron szerint az Európai Bizottság „a következő napokban” készíti elő a szankciókat, amelyek az orosz pénzügyi szolgáltatásokat, valamint az olaj- és gázipart célozzák majd.
Macron hozzátette, hogy Ukrajna, Franciaország és a szövetséges európai országok célja a tűzszünet „a szárazföldön, a levegőben és a tengeren... (és) a területek és a biztonsági garanciák kérdésének megvitatása”.
A francia elnök azt is mondta, hogy „kész tárgyalást nyitni” a szövetséges európai országokkal arról, hogy Franciaország atomfegyvereket állomásoztasson a területükön az orosz agresszióval szembeni elrettentésként.
Macronhoz hasonlóan Friedrich Merz német kancellár is leszögezte a nap folyamán: az Európai Unió kész jelentősen szigorítani az Oroszország elleni szankciókat, ha a héten nem történik előrelépés az ukrajnai háború befejezésében
Merz elmondta, hogy az EU vezetői támogatják Zelenszkij diplomáciai törekvését a tűzszünetre, de új, átfogó szankciókkal figyelmeztetnek, ha Putyin nem hajlandó komolyan elkötelezni magát.
„Várjuk Putyin beleegyezését, és egyetértünk abban, hogy ha ezen a héten nem történik valódi előrelépés, akkor európai szinten együtt akarunk működni a szankciók jelentős szigorításáért” – mondta Merz egy sajtótájékoztatón.
Egy uniós tisztségviselő a Kyiv Independentnek elmondta, hogy a blokk szerdán fogja nyilvánosságra hozni a következő szankciócsomagját. Az uniós intézkedések 17. köre az orosz gazdaság további ágazatait célozhatja meg, az új szankciók a hírek szerint az energia- és a pénzügyi piacokra összpontosulnak.
Az EU Oroszország 2022-es teljes körű inváziója óta 16 szankciócsomagot vezetett be, amelyek katonai beszállítókat, orosz állami szervezeteket és a háborúban részt vevő személyeket céloznak.
Merz figyelmeztetett, hogy a tárgyalások során további engedmények Ukrajna részéről ésszerűtlenek lennének, ha Oroszország továbbra is polgári célpontokat támad.

 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 02., kedd

Nagyszabású csalásgyanú: őrizetbe vették az Európai Bizottság egykori alelnökét

Házkutatás során letartóztatta a belga rendőrség kedden az Európai Unió volt külpolitikai főképviselőjét, Federica Mogherinit. A rendőrség az Európai Külügyi Szolgálatnál és az Európa Kollégiumnál tartott razziát egy csalás elleni nyomozás részeként.

Nagyszabású csalásgyanú: őrizetbe vették az Európai Bizottság egykori alelnökét
Hirdetés
2025. december 02., kedd

Románia az EU-s haderőfejlesztési program keretében is együttműködne Ukrajnával

Románia nyitott az Ukrajnával való együttműködésre a védelmi ipar területén, többek között az Európai Biztonsági Akció (SAFE) keretében – közölte hétfőn a bukaresti védelmi minisztérium.

Románia az EU-s haderőfejlesztési program keretében is együttműködne Ukrajnával
2025. december 02., kedd

Bulgária: tüntetések és utcai összecsapások a költségvetés tervezete és az adóemelések miatt

Több ezer ember gyűlt össze hétfőn a bolgár fővárosban és több más városban, hogy tiltakozzon a 2026-os költségvetési terv ellen, amely az első olyan terv, amelyet euróban állítottak össze, mielőtt Bulgária január 1-jén bevezeti az egységes valutát.

Bulgária: tüntetések és utcai összecsapások a költségvetés tervezete és az adóemelések miatt
2025. december 02., kedd

Washington cáfolja, hogy a hadügyminiszter adott parancsot az összes drogcsempész megölésére

Az amerikai haditengerészet egyik magas rangú parancsnoka rendelt el második körös katonai csapást egy állítólagos venezuelai kábítószercsempész-hajóra – erősítette meg a Fehér Ház.

Washington cáfolja, hogy a hadügyminiszter adott parancsot az összes drogcsempész megölésére
Hirdetés
2025. december 02., kedd

Ukrajna: Macron szerint kidolgozták a biztonsági garanciákat, Zelenszkij szerint a cél a szuverenitás megőrzése

Befejeződött az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozása – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban, ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján.

Ukrajna: Macron szerint kidolgozták a biztonsági garanciákat, Zelenszkij szerint a cél a szuverenitás megőrzése
2025. december 02., kedd

„A bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe” – A Székely Hadosztályra emlékeztek Budapesten

A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918–1919-es szerepvállalásáról szólt.

„A bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe” – A Székely Hadosztályra emlékeztek Budapesten
2025. december 01., hétfő

Washingtoni lövöldözés: az Egyesült Államokban radikalizálódott a merénylő

Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy az afgán bevándorló, akit azzal vádolnak, hogy Washingtonban rajtaütött a Nemzeti Gárda tagjain, csak az Egyesült Államokba érkezése után radikalizálódott – jelentette be vasárnap Kristi Noem belbiztonsági miniszter.

Washingtoni lövöldözés: az Egyesült Államokban radikalizálódott a merénylő
Hirdetés
2025. december 01., hétfő

Trump: jól haladnak a tárgyalások, van esély a megállapodásra az ukrajnai békéről

Donald Trump amerikai elnök derűlátóan nyilatkjozott az amerikai tisztségviselők és az ukrán delegáció vasárnapi miami találkozója után, jelezve, hogy „jó esély van” egy megállapodás megkötésére, amely véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának.

Trump: jól haladnak a tárgyalások, van esély a megállapodásra az ukrajnai békéről
2025. november 30., vasárnap

Kalmár Ferenc: Trianon üzenete örökké szól

Trianon üzenete örökké szól, még száz év után is, hiszen a magyarság határon túli közösségeinek a helyzete még nem teljes mértékben rendezett – hangsúlyozta Kalmár Imre miniszteri különmegbízott.

Kalmár Ferenc: Trianon üzenete örökké szól
Kalmár Ferenc: Trianon üzenete örökké szól
2025. november 30., vasárnap

Kalmár Ferenc: Trianon üzenete örökké szól

2025. november 29., szombat

Palesztinbarát tüntetők betörtek a La Stampa napilap szerkesztőségébe

Az olasz politika és média világa is szolidaritását fejezte ki a La Stampa napilap szerkesztőségének szombaton, miután palesztinbarát tüntetők behatoltak a torinói központi szerkesztőségbe és feldúlták azt.

Palesztinbarát tüntetők betörtek a La Stampa napilap szerkesztőségébe
Hirdetés
Hirdetés