Moszkvában újra napirenden van Lenin eltemetésének kérdése

Lenin 1924. január 21-én halt meg, s néhány nap múlva bebalzsamozott testét a Vörös téren, a Kreml fala mellett - akkor még csak ideiglenesen - felépített Mauzóleumban helyezték el. Eltemetését a Szovjetunió szétesése után elsőként Borisz Jelcin, Oroszország első elnöke vetette fel, de azóta is minden alkalommal heves társadalmi vita tör ki, ha felmerül ez a kérdés.

Az elnöki apparátus illetékes igazgatóságának szóvivője pénteken közölte: a Kremlnek nincsenek olyan tervei, hogy Lenint eltávolítsák a mauzóleumból, vagy hogy felszámolják a Kreml falában lévő temetkezési helyet. „A kérdés mindig újra felmerül, de most is csak azt mondhatom: ezzel jelenleg senki nem foglalkozik a Kremlben, és belátható időn belül nem is szándékozik foglalkozni vele” - mondta a szóvivő.

A kérdést Vlagyimir Megyinszkij író hozta elő, aki a Moszkovszkij Komszomlec című lap szavai szerint sok mindent mond, különösen új könyvei népszerűsítésekor. Ezúttal meglehetősen durva szavakat választott. Azt mondta, „pogány-nekrofil misszió állomásozik a Vörös téren, pedig semmiféle test nincs ott”. A szépséges Vaszilij Blazsennij templom mögötti téren rendezett koncertekre utalva hozzátette, hogy a „koncertek egy temetőben” egyenesen sátánizmussal érnek fel.

Vlagyimir Putyin 2000-ben, amikor rövid ideje volt még csak államfő, megígérte a veteránoknak, hogy senki nem nyúl a vezér földi maradványaihoz, s így nyilatkozott tavaly ősszel is, amikor külföldi újságírók kérdésére már kormányfőként kijelentette: a nép dönti el, mikor temetik el Lenint.

A pénteki lapokban neves személyiségek nyilatkoztak az újra előhúzott vitáról. Lev Ponomarjov ismert jogvédő úgy vélte, az Egységes Oroszország párt fő feladata, hogy támadja a Gennagyij Zjuganov vezette, ellenzékinek tekintett kommunista pártot, amely a második legnagyobb frakcióval rendelkezik a dumában. Továbbá a társadalmi-politikai kérdések megoldásában nem megy semmire, ezért utcák átnevezésével és emlékművek lebontásával foglalkozik. Arról kellene beszélni, hogy diktatúra volt, amelyet Lenin alapított, s eszerint kellene átírni a tankönyveket, de „puszta konjunktúráról van szó”.

Vlagyimir Rizskov politológus és ellenzéki politikus rámutatott: Lenin temetésének ügye az ország problémái között „legjobb esetben is a 215. helyen áll”, s a téma felvetésének egyetlen célja, hogy eltereljék az emberek figyelmét arról, amiről valóban vitatkozni kellene, a korrupcióról, az önkényről, a gazdasági stagnálásról, az emberek és a tőke kiáramlásáról.

A Vedomosztyi című lap értesülései szerint a temetés lehetősége élénk visszhangot kelt a Kremlben, s a felvetés célja a közvélemény tesztelése. Mint írja: Lenin kitelepítése a mauzóleumból Dmitrij Medvegyev elnök számára olyan imidzs-projektté lehet, amilyen Putyin számára lett az oroszországi és a külföldi ortodox egyház egyesítése.

Egyesek szerint az első lépés a Kreml falában lévő temetkezési hely kiürítése lehet: a Moszkva melletti Mtyisiben 2006 óta épül egy katonai temető az államférfiak, magas rangú katonák és a haza szolgálatában különös érdemeket szerző személyiségek számára. Egyelőre azonban Kremlbeli források szerint ez sincs napirenden.