Fotó: Agerpres
2010. február 10., 09:112010. február 10., 09:11
Az orosz hadsereg vezető tábornoka tegnap kijelentette, hogy az amerikai rakétavédelmi tervek Oroszország ellen irányulnak, s az emiatt kialakult nézeteltérések hátráltatják a megállapodást a Washingtonnal folytatott fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon. Nyikolaj Makarov vezérkari főnök azt mondta: országának továbbra is súlyos aggodalmai vannak a Barack Obama elnök utasítására átalakított, részben tengeri telepítésű elfogórakétákra épülő amerikai rakétavédelmi elképzeléssel kapcsolatban.
Andrej Nyesztyerenko orosz külügyi szóvivő ugyanakkor közölte: Oroszország kész tovább folytatni a párbeszédet a NATO-val az új orosz katonai doktrínáról. Dmitrij Medvegyev orosz államfő múlt pénteken jelentette be, hogy aláírta az ország új katonai doktrínáját és a nukleáris elrettentés területén 2020-ig követendő állami politika alapjait rögzítő dokumentumot.
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár szombaton a müncheni biztonságpolitikai konferencián helytelenítette, hogy a doktrína a NATO bővítését változatlanul fenyegetésnek tekinti. A főtitkár szerint ez a fajta gondolkodás nem tükrözi a világban végbement változásokat, és nehezíti az Oroszország és a NATO közötti kapcsolatok javítását célzó erőfeszítéseket. Szergej Lavrov orosz külügyminiszterugyanakkor felhívta Rasmussen figyelmét arra, hogy a doktrína értelmében nem csupán a NATO jelent biztonsági kockázatot Oroszországra nézve, hanem az a törekvés is, hogy az észak-atlanti szövetség csapásmérő képességét, a nemzetközi jogot megsértve „globális funkciókkal ruházzák fel”.
A szóvivő a kockázatok közé sorolta még a NATO-tagállamok katonai infrastruktúrájának az orosz határok felé közelítését – amely részben a NATO bővítésével valósul meg –, valamint egyebek között a rakétapajzs fejlesztését, amely szavai szerint aláássa a globális stabilitást és megbontja a nukleáris rakétafegyverzet terén kialakult erőegyensúlyt. Nyikolaj Petrusev, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára tegnap a RIA Novosztyi hírügynökség szerint úgy nyilatkozott: a NATO – főképp a tervezet bővítés miatt – továbbra is komoly fenyegetést jelent Oroszország számára. „Jelentős kételyeink vannak annak kapcsán, hogy nagyobb biztonságban lesz-e Oroszország a NATO további bővítése nyomán.
Ez az új orosz katonai doktrína szerzőinek közös álláspontja” – szögezte le Petrusev. Bírálta a NATO-t, hogy Ukrajnát és Grúziát is fel kívánja venni a soraiba, és azzal vádolta meg a szövetséget, hogy a 2008-as orosz–grúz háború idején fegyvert szállított Grúziának. A rakétapajzs ügyével kapcsolatban tegnap Marian Lupu, a moldovai Demokrata Párt elnöke úgy nyilatkozott, az negatívan befolyásolhatja a Moldovai Köztársaság biztonságát, és úgy vélte, hogy az elfogórakéták romániai telepítése aggodalomra ad okot. Úgy vélte, a telepítés tervéről Bukarestnek mind Moldovával, mind Oroszországgal egyeztetnie kell.
A külügyminisztérium tegnap közölte: az ország területére SM-3 bloc 1B föld-levegő elfogórakétákat telepítenek majd, amelyek 2015-től állnak hadrendbe, a védelmi rendszerhez kapcsolódó radarok más országban kapnak helyet. Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt és a szenátus elnöke szerint Románia biztonsági stratégiáját hozzá kell igazítani a rakétavédelmi rendszer befogadása nyomán előállt helyzethez. Közben a gazdasági tárca cáfolta Iulian Iancu PSD-s képviselő információit, amelyek értelmében Oroszország a rakéták befogadása miatt csökkentené a Romániának szánt földgázmennyiséget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Látogatottsági adatok