Fotó: Agerpres
2010. február 10., 09:112010. február 10., 09:11
Az orosz hadsereg vezető tábornoka tegnap kijelentette, hogy az amerikai rakétavédelmi tervek Oroszország ellen irányulnak, s az emiatt kialakult nézeteltérések hátráltatják a megállapodást a Washingtonnal folytatott fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon. Nyikolaj Makarov vezérkari főnök azt mondta: országának továbbra is súlyos aggodalmai vannak a Barack Obama elnök utasítására átalakított, részben tengeri telepítésű elfogórakétákra épülő amerikai rakétavédelmi elképzeléssel kapcsolatban.
Andrej Nyesztyerenko orosz külügyi szóvivő ugyanakkor közölte: Oroszország kész tovább folytatni a párbeszédet a NATO-val az új orosz katonai doktrínáról. Dmitrij Medvegyev orosz államfő múlt pénteken jelentette be, hogy aláírta az ország új katonai doktrínáját és a nukleáris elrettentés területén 2020-ig követendő állami politika alapjait rögzítő dokumentumot.
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár szombaton a müncheni biztonságpolitikai konferencián helytelenítette, hogy a doktrína a NATO bővítését változatlanul fenyegetésnek tekinti. A főtitkár szerint ez a fajta gondolkodás nem tükrözi a világban végbement változásokat, és nehezíti az Oroszország és a NATO közötti kapcsolatok javítását célzó erőfeszítéseket. Szergej Lavrov orosz külügyminiszterugyanakkor felhívta Rasmussen figyelmét arra, hogy a doktrína értelmében nem csupán a NATO jelent biztonsági kockázatot Oroszországra nézve, hanem az a törekvés is, hogy az észak-atlanti szövetség csapásmérő képességét, a nemzetközi jogot megsértve „globális funkciókkal ruházzák fel”.
A szóvivő a kockázatok közé sorolta még a NATO-tagállamok katonai infrastruktúrájának az orosz határok felé közelítését – amely részben a NATO bővítésével valósul meg –, valamint egyebek között a rakétapajzs fejlesztését, amely szavai szerint aláássa a globális stabilitást és megbontja a nukleáris rakétafegyverzet terén kialakult erőegyensúlyt. Nyikolaj Petrusev, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára tegnap a RIA Novosztyi hírügynökség szerint úgy nyilatkozott: a NATO – főképp a tervezet bővítés miatt – továbbra is komoly fenyegetést jelent Oroszország számára. „Jelentős kételyeink vannak annak kapcsán, hogy nagyobb biztonságban lesz-e Oroszország a NATO további bővítése nyomán.
Ez az új orosz katonai doktrína szerzőinek közös álláspontja” – szögezte le Petrusev. Bírálta a NATO-t, hogy Ukrajnát és Grúziát is fel kívánja venni a soraiba, és azzal vádolta meg a szövetséget, hogy a 2008-as orosz–grúz háború idején fegyvert szállított Grúziának. A rakétapajzs ügyével kapcsolatban tegnap Marian Lupu, a moldovai Demokrata Párt elnöke úgy nyilatkozott, az negatívan befolyásolhatja a Moldovai Köztársaság biztonságát, és úgy vélte, hogy az elfogórakéták romániai telepítése aggodalomra ad okot. Úgy vélte, a telepítés tervéről Bukarestnek mind Moldovával, mind Oroszországgal egyeztetnie kell.
A külügyminisztérium tegnap közölte: az ország területére SM-3 bloc 1B föld-levegő elfogórakétákat telepítenek majd, amelyek 2015-től állnak hadrendbe, a védelmi rendszerhez kapcsolódó radarok más országban kapnak helyet. Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt és a szenátus elnöke szerint Románia biztonsági stratégiáját hozzá kell igazítani a rakétavédelmi rendszer befogadása nyomán előállt helyzethez. Közben a gazdasági tárca cáfolta Iulian Iancu PSD-s képviselő információit, amelyek értelmében Oroszország a rakéták befogadása miatt csökkentené a Romániának szánt földgázmennyiséget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Látogatottsági adatok