Moszkva továbbra sem örül

Az orosz hadsereg vezető tábornoka tegnap kijelentette, hogy az amerikai rakétavédelmi tervek Oroszország ellen irányulnak, s az emiatt kialakult nézeteltérések hátráltatják a megállapodást a Washingtonnal folytatott fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon. Nyikolaj Makarov vezérkari főnök  azt mondta: országának továbbra is súlyos aggodalmai vannak a Barack Obama elnök utasítására átalakított, részben tengeri telepítésű elfogórakétákra épülő amerikai rakétavédelmi elképzeléssel kapcsolatban.

Andrej Nyesztyerenko orosz külügyi szóvivő ugyanakkor közölte: Oroszország kész tovább folytatni a párbeszédet a NATO-val az új orosz katonai doktrínáról. Dmitrij Medvegyev orosz államfő múlt pénteken jelentette be, hogy aláírta az ország új katonai doktrínáját és a nukleáris elrettentés területén 2020-ig követendő állami politika alapjait rögzítő dokumentumot.

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár szombaton a müncheni biztonságpolitikai konferencián helytelenítette, hogy a doktrína a NATO bővítését változatlanul fenyegetésnek tekinti. A főtitkár szerint ez a fajta gondolkodás nem tükrözi a világban végbement változásokat, és nehezíti az Oroszország és a NATO közötti kapcsolatok javítását célzó erőfeszítéseket. Szergej Lavrov orosz külügyminiszterugyanakkor felhívta Rasmussen figyelmét arra, hogy a doktrína értelmében nem csupán a NATO jelent biztonsági kockázatot Oroszországra nézve, hanem az a törekvés is, hogy az észak-atlanti szövetség csapásmérő képességét, a nemzetközi jogot megsértve „globális funkciókkal ruházzák fel”.

A szóvivő a kockázatok közé sorolta még a NATO-tagállamok katonai infrastruktúrájának az orosz határok felé közelítését – amely részben a NATO bővítésével valósul meg –, valamint egyebek között a rakétapajzs fejlesztését, amely szavai szerint aláássa a globális stabilitást és megbontja a nukleáris rakétafegyverzet terén kialakult erőegyensúlyt. Nyikolaj Petrusev, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára tegnap a RIA Novosztyi hírügynökség szerint úgy nyilatkozott: a NATO – főképp a tervezet bővítés miatt – továbbra is komoly fenyegetést jelent Oroszország számára. „Jelentős kételyeink vannak annak kapcsán, hogy nagyobb biztonságban lesz-e Oroszország a NATO további bővítése nyomán.

Ez az új orosz katonai doktrína szerzőinek közös álláspontja” – szögezte le Petrusev. Bírálta a NATO-t, hogy Ukrajnát és Grúziát is fel kívánja venni a soraiba, és azzal vádolta meg a szövetséget, hogy a 2008-as orosz–grúz háború idején fegyvert szállított Grúziának. A rakétapajzs ügyével kapcsolatban tegnap Marian Lupu, a moldovai Demokrata Párt elnöke úgy nyilatkozott, az negatívan befolyásolhatja a Moldovai Köztársaság biztonságát, és úgy vélte, hogy az elfogórakéták romániai telepítése aggodalomra ad okot. Úgy vélte, a telepítés tervéről Bukarestnek mind Moldovával, mind Oroszországgal egyeztetnie kell.

A külügyminisztérium tegnap közölte: az ország területére SM-3 bloc 1B föld-levegő elfogórakétákat telepítenek majd, amelyek 2015-től állnak hadrendbe, a védelmi rendszerhez kapcsolódó radarok más országban kapnak helyet. Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt és a szenátus elnöke szerint Románia biztonsági stratégiáját hozzá kell igazítani a rakétavédelmi rendszer befogadása nyomán előállt helyzethez. Közben a gazdasági tárca cáfolta Iulian Iancu PSD-s képviselő információit, amelyek értelmében Oroszország a rakéták befogadása miatt csökkentené a Romániának szánt földgázmennyiséget.