Hirdetés

Moszkva ürügyként használhatja a transznisztriai segítségkérést a Moldova elleni akciókhoz

Moszkva ürügyként használja majd a szakadár moldovai régió, Transznisztria választott képviselőinek kongresszusán elfogadott, orosz védelmet kérő felhívást a Moldova elleni akciók fokozásához – mutat rá az amerikai Háborús Tudományok Intézetének (ISW) elemzése.

Balogh Levente

2024. február 29., 20:052024. február 29., 20:05

Mint arról beszámoltunk, a szakadár, többségében orosz ajkúak lakta régió képviselőinek hetedik, szerdai kongresszusán védelmet kértek Moszkvától, de nem kérték az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozást. Az ISW mindazonáltal felhívja a figyelmet, hogy

az elfogadott határozatban a zascsita (защита) kifejezést használták, ami egyszerre jelent konkrét – akár katonai – védelmet és azt, hogy Oroszország egyfajta védhatalmi státust gyakoroljon a régió fölött.

Hirdetés

A legvalószínűbb az, hogy a Kreml a kongresszust ugródeszkaként fogja használni a hibrid műveletek fokozására, amelyek célja Moldova destabilizálása és további polarizálása a Moldova és az Európai Unió közötti csatlakozási tárgyalások és a 2024 júniusában, illetve novemberében esedékes moldovai elnökválasztás előtt. A legveszélyesebb cselekvési irány az, hogy a Kreml a jövőben Dnyeszteren túli terület hivatalos annektálása mellett dönthet, hogy hosszú távon igazolja a Moldova elleni katonai beavatkozást.

Az ISW által felsorolt lehetőségek egyike szerint a Kreml dönthet úgy, hogy a szerdai kongresszust követően azonnal nem tesz semmilyen lépést, és

hagyja, hogy a Dnyeszteren túli terület és Moldova közötti status quo fennmaradjon.

Ha Putyin egy bizonyos időkeretet irányoz elő a moldovai orosz beavatkozás megvalósítására, és a Dnyeszteren túli hatóságok ezt az időkeretet próbálják felgyorsítani kéréseikkel, akkor Putyin úgy dönthet, hogy nem hajlandó eleget tenni a Dnyeszteren túli kéréseknek, és a közeljövőben megtagadja a cselekvést vagy akár a kérések elismerését. Putyin azonban dönthet úgy is, hogy egy későbbi időpontban foglalkozik a kérésekkel.

A második lehetőség szerint a Kreml fokozott diplomáciai nyomást gyakorolhat Moldovára, hogy vonja vissza a 2024. január 1-jén hatályba lépett, nemrégiben elfogadott vámkódexet. Dnyeszteren túli tisztviselők következetesen Moldova új vámszabályait jelölték meg a moldovai hatóságok elleni közelmúltbeli panaszaik fő okaként, és továbbra is kulcsfontosságú kérdésként azonosítják az új vámszabályokat, mint Moldova Dnyeszteren túliak elleni „gazdasági háborújának” részét, többek között a február 28-i kongresszuson is erre panaszkodtak.

A Kreml dönthet úgy is, hogy további gazdasági támogatást nyújt Transznisztriának humanitárius segély, pénzügyi támogatás vagy új kereskedelmi megállapodások révén,

azon erőfeszítései részeként, hogy további nyomást gyakoroljon Moldova gazdaságára, és arra kényszerítse Moldovát, hogy kapituláljon a transznisztriai követelésekkel szemben, és vonja vissza Moldova új vámkódexét. A moldovai vámkódex módosításai alapvető fontosságúak Moldova uniós szabályozásokhoz való igazításában, Moldova uniós tagság felé vezető útjának részeként.

A harmadik lehetőség értelmében a Kreml

a jövőben megkísérelhet további katonai segítséget is küldeni a transznisztriai erőknek.

Ha a Kreml úgy dönt, hogy a „védelmet” katonai értelemben értelmezi, Oroszország katonai segítséget küldhetne további orosz „békefenntartók” vagy katonai felszerelés és fegyverek formájában Transznisztriába. Nem világos, hogy Oroszország hogyan szállítaná ezt az anyagot Dnyeszteren túlra, mivel Oroszországnak valószínűleg ukrán vagy román (NATO) légtéren keresztül kellene szállítania az anyagot, vagy megkísérelnie egy nagyszabású szárazföldi műveletet az Odesszai területen keresztül, amit az orosz erők nagy valószínűséggel nem fognak végrehajtani, mivel ez elvonná a személyzetet a Kelet-Ukrajnában folyamatban lévő offenzívától, és valószínűleg mindenképpen kudarcot vallana.

A negyedik forgatókönyv szerint

a Kreml fokozhatja a moldovai politika és társadalom destabilizálására és további polarizálására irányuló hibrid műveleteket

az Európai Unió és Moldova közötti 2024. júniusi csatlakozási tárgyalások és a 2024. novemberi moldovai elnökválasztás előtt, hogy aláássa és késleltesse Moldova jövőbeli uniós csatlakozását. Az ISW korábban úgy értékelte, hogy az EU 2023. december 14-i bejelentése a Moldovával folytatott tagsági tárgyalások megkezdéséről valószínűleg ahhoz vezetett, hogy a Kreml előkészületeket tesz egy Moldova elleni lehetséges hibrid műveletre, és hogy a Kreml valószínűleg fokozni fogja az információs műveleteket, amelyekben azzal vádolja a Nyugatot, hogy oroszellenes hibrid háborút folytat Moldova ellen és/vagy azzal vádolja Moldovát, hogy civilek megtámadására készül a Dnyeszteren túli régióban.

A legveszélyesebb forgatókönyv szerint a Kreml dönthet úgy is, hogy a jövőben hivatalosan is annektálja Transznisztriát, hogy hosszú távon igazolja a Moldova elleni katonai beavatkozást.

A Kreml korábban hasonló indokokkal, különösen a külföldön élő orosz állampolgárok és „honfitársak” védelmével indokolta a Grúzia és Ukrajna elleni katonai beavatkozást. Az ISW nem figyelt meg egyértelmű jeleket arra vonatkozóan, hogy Oroszország katonai előkészületeket tenne a Dnyeszteren túli vagy moldovai beavatkozásra.

Az orosz katonai beavatkozás kihívást jelentene Oroszország számára, mivel Moldova (és a Dnyeszteren túli terület) tengerparttal nem rendelkezik, és csak Románián vagy Ukrajnán keresztül érhető el. Az ISW korábban úgy értékelte, hogy a jelenleg a Dnyeszteren túli területeken tartózkodó orosz erők veszélyeztethetik Moldova stabilitását, de nem észlelt arra utaló jeleket, hogy erre készülnének.

korábban írtuk

Moszkvától kért védelmet a szakadár Transznisztria, de nem akar csatlakozni Oroszországhoz. Putyinék „vizsgálódnak”
Moszkvától kért védelmet a szakadár Transznisztria, de nem akar csatlakozni Oroszországhoz. Putyinék „vizsgálódnak”

Oroszországtól kért védelmet a szakadár Dnyeszteren túli terület a Moldovai Köztársaság által a régióval szemben gyakorolt nyomásgyakorlás ellen egy, a terület választott képviselői által szerdán elfogadott határozatban.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 17., péntek

Trump szerint Irán lemond az atomfegyverről, tűzszünet kezdődött Libanonban

Irán hajlandó lemondani az atomfegyverről, és „nagyon közel” van a megállapodás – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök csütörtökön.

Trump szerint Irán lemond az atomfegyverről, tűzszünet kezdődött Libanonban
Hirdetés
2026. április 17., péntek

Országgyűlési választás: lezárult a levélszavazatok összesítése

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) befejezte a levélszavazatok pártlistás szavazólapjainak előzetes összesítését.

Országgyűlési választás: lezárult a levélszavazatok összesítése
2026. április 16., csütörtök

Orbán Viktor: teljes megújulásra van szükség a jobboldalon a választási vereség után

Teljes megújulásra van szükség, mert lezárult egy politikai korszak– jelentette ki Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök a Patrióta YouTube-csatornáján. Orbán Viktor először szólalt meg az április 12-ei országgyűlési választás óta.

Orbán Viktor: teljes megújulásra van szükség a jobboldalon a választási vereség után
2026. április 16., csütörtök

Magyar Péter: nem a Karmelitában lesz a miniszterelnök irodája

A Tisza-kormány alatt a miniszterelnök irodája nem a Karmelita palotában lesz, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületben – szögezte le Magyar Péter.

Magyar Péter: nem a Karmelitában lesz a miniszterelnök irodája
Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Országgyűlési választás: megérkeztek a külképviseleti urnák, megkezdődhet a szavazatok szétválogatása

A világ 149 városában leadott szavazatokat tartalmazó urnák hiánytalanul és biztonságban megérkeztek Magyarországra – közölte a Nemzeti Választási Iroda csütörtökön az MTI-vel.

Országgyűlési választás: megérkeztek a külképviseleti urnák, megkezdődhet a szavazatok szétválogatása
2026. április 16., csütörtök

Több mint egy tucat halálos áldozatot követeltek az elmúlt nap orosz légicsapásai Ukrajnában

Az elmúlt 24 órában az orosz hadsereg két hullámban 44, különböző típusú rakétával, valamint 659 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat, a csapásoknak 15 halálos áldozatuk is van.

Több mint egy tucat halálos áldozatot követeltek az elmúlt nap orosz légicsapásai Ukrajnában
2026. április 16., csütörtök

Trump az iráni konfliktus közeli lezárásáról beszél, de a fegyverszünet meghosszabbítását még nem kezdeményezték

Az Egyesült Államok aktív egyeztetéseket folytat Iránnal egy újabb tárgyalási fordulóról, ugyanakkor nem kezdeményezte a kéthetes tűzszünet meghosszabbítását – közölte Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője szerdán.

Trump az iráni konfliktus közeli lezárásáról beszél, de a fegyverszünet meghosszabbítását még nem kezdeményezték
Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Országgyűlési választás: már szinte az összes levélszavazatot megszámolták

Az országgyűlési választásokon leadott levélszavazatok közel száz százalékát megszámolták csütörtökre – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.

Országgyűlési választás: már szinte az összes levélszavazatot megszámolták
2026. április 15., szerda

Orosz felderítő repülőt fogtak el a balti nemzetközi légtérben járőröző román vadászgépek

Egy Il-20-as típusú orosz felderítő repülőgépet fogtak el a balti országok nemzetközi légterében a NATO megerősített légtérvédelmi szolgálatában részt vevő román F16-os harci repülők.

Orosz felderítő repülőt fogtak el a balti nemzetközi légtérben járőröző román vadászgépek
2026. április 15., szerda

Magyar Péter a közmédiában intette meg a közmédiát

A Tisza Párt elnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című, valamint az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában arról is beszélt, hogy kormánya megalakulása után új médiatörvényt fogadnak el és felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását.

Magyar Péter a közmédiában intette meg a közmédiát
Hirdetés
Hirdetés