Eldőlt a végeredmény? Dmitrij Peszkov szerint az újabb fegyverszállítások csak Ukrajna szenvedését fokozzák
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Nem fogják befolyásolni Oroszország hadműveleti céljainak elérését a Washington által Kijevnek szállított, megnövelt hatótávolságú ATACMS műveleti-taktikai rakéták – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön Moszkvában újságíróknak.
2024. április 26., 09:302024. április 26., 09:30
„El fogjuk érni, amit akarunk, de ez (a fegyverszállítás) magának Ukrajnának fog nagyobb problémát okozni” – hangsúlyozta Peszkov. Rámutatott, hogy
„Amint elkezdenek tárgyszerűen beszélni valamiről, az azt jelenti, hogy ezt a szállítást már végrehajtották. Tehát az, hogy ezeket a szállításokat mennyiben hajtották végre és fizették ki az Amerikai Egyesült Államok belső törvényeinek megsértésével, valószínűleg nem a mi problémánk” – mondta a Kreml szóvivője, hozzátéve, hogy a kérdés az amerikai kongresszusi képviselők és szenátorok illetékességébe tartozik, „ha valaki ezzel akar foglalkozni”. Az amerikai védelmi tárca, a Pentagon szerdán megerősítette a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek, hogy Ukrajnának ATACMS megnövelt – mintegy 300 kilométeres – hatótávolságú műveleti-taktikai ballisztikus rakétákat adtak át áprilisban, ukrán területen.
Peszkov azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok az amerikai törvények megsértésével a rakétákat titokban már le is szállította Ukrajnának, a Rosszija 1 tévécsatornának kijelentette: ez újabb bizonyítéka annak, hogy Washington közvetlen részese a konfliktusnak.
– fogalmazott a Kreml szóvivője.
„A végeredmény eldőlt, és ezt a frontok jelenlegi dinamikája is mutatja. Győzni fogunk” – tette hozzá.
Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön kiadott hadijelentése szerint az orosz hadseregnek négy frontszakaszon sikerült előretörnie, miközben nyolc ukrán ellenrohamot vert vissza.
Vitalij Gancsev, a zömmel ukrán ellenőrzés alatt álló Harkiv megye katonai-polgári közigazgatásának Moszkva által kinevezett vezetője azt mondta az orosz Pervij Kanal orosz állami tévécsatornának, hogy
Állítása szerint a kijevi vezetés csak a haditechnikai eszközök javítására szolgáló üzemeket kívánja megtartani a településen. A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) csütörtökön arról adott ki tájékoztatást, hogy
A hatóság kilátásba helyezte felelősségre vonásukat.
Az SZK sajtószolgálata közölte, hogy vádat emeltek Pavlo Klimkin volt ukrán külügyminiszter, Volodimir Hrojszman volt parlamenti elnök (majd kormányfő) és Jurij Sztyecsen volt kulturális és információs politikai miniszter ellen a Donyec-medence ágyúzása és más bűncselekmények miatt.
„Bűncselekményeik következtében 582 ember sebesült meg és vesztette életét, köztük 16 gyermek, valamint a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaságok több mint 237 polgári infrastrukturális létesítménye teljesen megsemmisült vagy megrongálódott. Intézkedések történnek a felkutatásukra és letartóztatásukra” – áll az SZK közleményében.
A Krím legfelsőbb bírósága az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) csütörtökön közreadott tájékoztatása szerint 11 évi fegyházra ítélt egy zaporizzsjai illetékességű, ukrán állampolgárságú férfit, amiért adatokat szolgáltatott ki az ukrán titkosszolgálatoknak az orosz hadseregről, valamint a zaporizzsjai elektromos hálózatról és ipari létesítményekről.
Orosz miniszterhelyettes: Az orosz-amerikai diplomáciai kapcsolatok szintjének csökkentésével járhat a vagyonelkobzás
Oroszország vagyonának elkobzása esetén leminősítheti a diplomáciai kapcsolatok státuszát az Egyesült Államokkal – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes csütörtökön a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva.
Rjabkov arra reagált, hogy az amerikai szenátus szerdán támogatásáról biztosította azt a törvényjavaslatot, amely arról rendelkezik, hogy Oroszország zárolt vagyonát utalják át Ukrajnának.
„A diplomáciai kapcsolatok szintjének csökkentése az egyik lehetőség, nyilvánvalóan. (…) Most mérlegeljük, milyen legyen az optimális formája a reagálásnak, amelyben a lehetséges ellenintézkedések között szerepel a nyugati ellenfeleink vagyonával szembeni fellépés és a diplomáciai válaszlépések” – mondta Rjabkov.
A diplomata szerint az orosz hatóságok következetesen járnak el az ügyben. Az ellenintézkedések jellegét, mint mondta, „az ellenfelek körében folytatott tárgyalások függvényében” fogják meghatározni. Hozzátette: még nincsenek konkrét orosz döntések, mivel azokat a nyugati országok sem hozták meg.
A lengyelekhez hasonlóan a litvánok is hazaküldenék a háború elől elmenekült ukrán férfiakat
Litvánia követni akarja Lengyelország példáját a külföldön tartózkodó hadköteles ukrán férfiak ügyében – közölte csütörtökön Laurynas Kasciunas nemzetvédelmi miniszter.
A politikus lengyel hivatali kollégája, Wladyslaw Kosiniak-Kamysz előző napi nyilatkozatára utalt, mely szerint Varsó kész segíteni Kijevnek a mozgósítási parancs által érintett ukrán állampolgárok hazajuttatásában.
„Természetesen figyelembe kell vennünk a belügyminisztérium álláspontját, de úgy gondolom, hogy ez helyes irány” – jelentette ki a litván tárcavezető újságíróknak nyilatkozva.
„Ukrajnának sürgős szüksége van mozgósítási tartalékokra, azokra az állampolgáraira, akik katonaköteles életkorban vannak, és kiutaztak az országból (…) A rejtőzködés külföldön igazságtalan azokkal az állampolgárokkal szemben, akik harcolnak hazájuk védelmében” – mondta Kasciunas, hozzátéve, hogy „Litvániában nem sok ilyen ember van”.
A lengyel nemzetvédelmi miniszter szerdán azokat a médiajelentéseket kommentálva, melyek szerint az ukrán konzulátusok „technikai okokból” leállították dokumentumok kiadását a 18-60 év közötti ukrán férfiaknak, emlékeztetett, hogy „az állampolgároknak vannak kötelezettségeik az állammal szemben”.
„Már régen jeleztük, hogy készek vagyunk segíteni az ukrán félnek katonai szolgálatra kötelezett állampolgárainak hazatérésében” – mondta a lengyel miniszter. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden aláírta az ukrán parlament által április 11-én elfogadott új mozgósítási törvényt.
Ugyanaznap Dmitro Kuleba külügyminiszter az X platformon úgy nyilatkozott, hogy a külföldi tartózkodás nem mentesít az állammal szembeni kötelezettségek alól. Röviddel ezután médiajelentések szerint az ukrán konzulátusok leállították a 18-60 év közötti ukrán férfiaknak nyújtott szolgáltatásaikat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar nyelven folyó oktatás és nevelés a szülőföldön történő boldogulás, valamint az identitás megtartásának egyik legfontosabb sarokpillére – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár kedden Óbecsén.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!