
Szergej Lavrov külügyminiszter szerint Oroszország kész bármilyen komoly javaslatra válaszolni
Fotó: Orosz külügyminisztérium
Az Ukrajnában bevezetett tilalom miatt szó sem lehet tárgyalásokról Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnökkel – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.
2023. január 18., 15:332023. január 18., 15:33
2023. január 18., 15:402023. január 18., 15:40
„Zelenszkijjel szóba sem jöhetnek tárgyalások, már azért sem, mert törvényben tiltott meg minden tárgyalást az orosz kormánnyal” – mondta. Lavrov szerint Oroszország kész bármilyen komoly javaslatra válaszolni, de még nem látott ilyet. Ismételten azzal vádolta a nyugati országokat, hogy megtiltják Kijevnek a Moszkvával folytatandó tárgyalásokat,
„Ukrajnának a kezére csaptak (a márciusi orosz–ukrán tárgyalások után) és megmondták neki: még nem! És azóta, a tavalyi év tavasza után sokszor – egész nyáron, kora ősszel – a nyugati tisztviselők újra és újra azt mondták, hogy túl korai még a tárgyalásokba bocsátkozni, Ukrajnának több fegyvert kell kapnia, hogy erős pozícióból kezdhesse meg a tárgyalásokat” – idézte az orosz külügyminisztert az MTI.
Lavrov értelmetlennek nevezte a Zelenszkij által a G20-csoport elé terjesztett tízpontos rendezési tervet. Kifogásolta, hogy miközben a politikusai az hangoztatják, hogy Ukrajna nélkül nem lehet dönteni Ukrajnáról, valójában a Nyugat dönt Ukrajna helyett. A tárcavezető ugyanakkor korábban megjegyezte: az Ukrajnának nyújtott támogatás mértéke azt mutatja, hogy a Nyugat sokat tett fel az Oroszország elleni háborúra.
Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese szerdai Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy az Ukrajnáról szóló tárgyalásokhoz az új területek Oroszország részévé válásának elismerésére vagy „hallgatólagos elfogadására”, valamint új nemzetközi szabályok megalkotására van szükség. Álláspontja szerint az ENSZ Alapokmányában foglalt hét alapelv közül legalább kettőt Oroszország és a vele szemben ellenséges államok eltérően értelmeztek. Mint írta, a nemzetek önrendelkezési jogának elvéről van szó (a Donyec-medencei köztársaságok és Ukrajna más, Moszkva által immár sajátjának tekintett területei esetében), valamint a nemzetközi kötelezettségek jóhiszemű végrehajtásának elvéről, különös tekintettel a minszki megállapodásokra.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlamenti alsóház elnöke, ugyancsak a Telegramon azt írta, hogy Angela Merkel volt német kancellár, Francois Hollande volt francia elnök és Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági Tanács vezetője korábbi beismerő nyilatkozatai bizonyítékként szolgálhatnak egy katonai bíróság számára. „Ezek a vezetők egy világháború kirobbantását tervezték, amelynek következményei előre láthatók voltak. És megérdemlik, hogy bűnhődjenek a bűneikért” – írta a házelnök.
A RIA Novosztyi hírügynökség ezzel kapcsolatban felidézte, hogy Merkel december elején elismerte: az ukrajnai rendezés alapjának tekintett, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által is megerősített minszki megállapodásokkal időt akartak adni Kijevnek ahhoz, hogy megerősödjön. Később ezt Hollande is megerősítette. Danilov tavaly augusztusban vallotta be, hogy miután Zelenszkij elutasította a 2019-ben Párizsban javasolt Minszk-3-at, Kijev megkezdte a felkészülést egy „nagy háborúra” Moszkvával.

Új okkal állt elő Vlagyimir Putyin orosz elnök arra nézvést, miért rohanta le Oroszország tavaly február 24-én Ukrajnát.
Nagy Ervin feljelentése alapján nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében Magyarországon. A kultúráért felelős államtitkár ezt csütörtökön közölte a Facebook-oldalán.
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
szóljon hozzá!