
Moszkva nem tesz katonai válaszlépést Törökországgal szemben az orosz harci repülőgép lelövése miatt, de figyelmezteti Ankarát, hogy az esetnek „elkerülhetetlen következményei” lesznek – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő kedden Moszkvában.
2015. november 25., 16:242015. november 25., 16:24
Peszkov hangsúlyozta, hogy az incidens nincs hatással az orosz légierő szíriai tevékenységére, a „hadműveletek folytatódnak”. Elmondta azt is, hogy a Kremlnek nincsenek „hivatalos információi\" a lelőtt gép pilótáinak sorsáról. Jelen esetben csak a védelmi minisztérium tud megbízható információkkal szolgálni – tette hozzá.
A Kreml a NATO brüsszeli rendkívüli tanácskozásának eredményeit várja. „Várunk valamiféle reakciót onnan, és egyebek közt várni fogjuk a török oldal provokatív és elfogadhatatlan lépésének értékelését” – mondta.
Mint arról beszámoltunk, török állami források szerint a lelőtt orosz gép megsértette a török légteret, és a török légierő – mielőtt a gépet lelőtték volna – öt percen belül tízszer figyelmeztette erre az „ellenséges” gép legénységét, távozásra szólítva fel az orosz gépet. Oroszország szerint a gép nem sértette meg a török légteret, végig szíriai terület felett volt.
A NATO szolidaritást vállal Törökországgal és kiáll az ország területi épsége mellett, egyúttal azonban arra szólítja fel az érintett feleket, hogy az orosz vadászbombázó Ankara általi lelövése teremtette „súlyos\" helyzetben körültekintően járjanak el és csökkentsék a feszültségeket – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az észak-atlanti szövetség keddi rendkívüli tanácskozása után.
A NATO politikai döntéshozó szervének, az Észak-atlanti Tanácsnak az összehívását Törökország kezdeményezte a keddi incidens megvitatása végett. Stoltenberg sajtótájékoztatóján leszögezte: a szövetség értékelései összhangban vannak a Törökország által közölt információkkal, amelyek szerint az orosz gép megsértette a török légteret.
Önmérsékletre kérték Ankarát a NATO-tagállamok nagykövetei is. A 28 NATO-nagykövet egyike sem vette védelmébe Oroszország cselekedetét, azonban többen is hangot adtak aggodalmuknak, hogy a török légierő a lelövés helyett miért nem kísérte ki inkább az orosz harci gépet a légteréből – mondták a tanácskozáson jelen lévő, ám névtelenül nyilatkozó diplomaták a Reuters hírügynökségnek.
Az Egyesült Államok amúgy elismerte: szerintük szíriai légtérben érte találat a lelőtt orosz vadászgépet.
Eközben Moszkva közölte: meghalt egy orosz katona, aki részt vett a vadászbombázó pilótáinak mentésében. A műveletben részt vevő helikopterre rálőttek – közölte az orosz hadsereg vezérkari főnöksége. „Két Mi-8 típusú helikopterrel kutató-mentő műveletet végeztünk, hogy kimenekítsük a lezuhant vadászgép pilótáit. Egy katonát megöltek” – jelentette be Szergej Rudszkoj tábornok.
A tiszt megerősítette, hogy a vadászbombázó egyik pilótája meghalt, amikor a katapultálás után ejtőernyővel próbált meg földet érni. Szerdán Moszkva bejelentette: a másik pilótát kimentették, és egy szíriai orosz támaszpontra vitték.
Ahmet Davutoglu török miniszterelnök az esetet úgy kommentálta: Törökországnak jogában áll megtennie a szükséges lépéseket, ha megsértik a légterét vagy a határait.
Mindazonáltal Barack Obama amerikai és Francois Hollande francia elnök közös keddi washingtoni sajtóértekezletén óva intette Oroszországot és Törökországot az orosz harci gép lelövése miatt kialakult konfliktus kiélezésétől. A rendkívüli amerikai–francia csúcstalálkozót, amelyen a két államfő a szíriai rendezésért tett erőfeszítések intenzívebbé tételéről tárgyalt, a november 13-i párizsi terrortámadást követően szervezték meg.
Obama – oldalán Hollande-dal – a Fehér Házban kijelentette, hogy Törökországnak minden más országhoz hasonlóan joga van megvédenie területét és légterét. A politikus mindazonáltal megjegyezte, a legfontosabb dolog számára most annak biztosítása, hogy a konfliktus ne éleződjön tovább.
Obama rámutatott, hogy a „kívülálló” Oroszországot szívesen látná az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet legyőzése érdekében létrehozott nemzetközi koalícióban, de szavai szerint ez mindaddig kihívást jelent, amíg Moszkva a mérsékelt szíriai felkelőkre összpontosítja a figyelmét az IÁ helyett. Angela Merkel német kancellár szintén azt mondta szerdán: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne mérgesedjék el az orosz harci gép lelövése nyomán kialakult konfliktus.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
szóljon hozzá!