
Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Oroszországnak nincs sem oka, sem terve arra, hogy megtámadja a balti NATO-országokat – jelentette ki Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes kedden Vlagyivosztokban az Interfax hírügynökségnek.
2026. szeptember 01., 15:362026. szeptember 01., 15:36
2026. szeptember 01., 17:252026. szeptember 01., 17:25
,,Minek támadna Oroszország a NATO-ra? Minek? A balti államok függetlenségét még a Szovjetunió is elismerte. És ők békében elhagyták az uniót. Miért támadnánk rájuk most?" – hangoztatta Grusko a Keleti Gazdasági Fórumon nyilatkozva. ,,Nincs semmilyen ok, sem terv, egyáltalán nincs semmi, ami indokolná a támadást" – tette hozzá.
Ugyanakkor leszögezte, hogy Oroszországnak minden haditechnikai eszköze megvan ahhoz, hogy megvédje a kalinyingrádi exlávét attól, hogy a Nyugat megkísérelje az elszigetelését.
Arra a kérdésre, hogy az Európai Unió részéről kezdeményeztek-e párbeszédet Oroszországgal a hangoztatott aggodalmak ügyében, azt válaszolta, hogy az európaiak részéről erre vonatkozó valós hajlandóság, szándék nem mutatkozott meg. Ebből, valamint Oroszország veszélyforrásként való megnevezéséből azt a következtetést vonta le, hogy ez az irányvonal hosszú távon, az ukrajnai konfliktus rendezése után is fenn fog maradni.

A nyugati országok felfegyverzik a Moldovai Köztársaságot, és felkészítik egy Oroszországgal vívandó háborúra – állította Oleg Ozerov chișinăui orosz nagykövet egy, a TASZSZ-nak adott interjúban.
Ukrajnával kapcsolatban megismételte az orosz álláspontot, miszerint a Fekete-tengeren való támadásokra vonatkozó moratórium vagy a fegyverszünetek csak eltávolítják, nem pedig közelebb hozzák a valódi békés rendezést.
,,A különleges katonai művelet céljait vagy katonai, vagy – amit mi jobban preferálunk – politikai-diplomáciai eszközökkel fogjuk elérni" – mondta.
Olaszország szégyenének nevezte, hogy Guido Crosetto olasz védelmi miniszter innovációs tanácsadójává nevezte ki Mihajlo Fedorovot, az ukrán katonai tárca volt vezetőjét. Emlékeztetett rá, hogy Fedorov az ,,emberölés léptékének növelését" szorgalmazta az ukrajnai háborúban.
,,Szörnyen cinikusnak" minősítette az ukrán vezetés arra vonatkozó terveit, hogy a második világháborúban elesett szovjet katonákat egy, a náci kollaboránsokéval közös panteonba temessék át.
A vonatkozó spanyol vádakra reagálva kijelentette, hogy Madrid soha nem fordult hivatalosan Moszkvához a ceutai migrációs válsággal kapcsolatban. Mint mondta, az orosz fél akkor szándékozik majd foglalkozni a spanyol részről megfogalmazott beavatkozási vádakkal, ha megerősítő bizonyítékokat terjesztenek elő.
,,Mert tények nélkül, számokkal, dátumokkal és nevekkel alátámasztott anyagok nélkül egyszerűen nincs miről beszélni" – mondta sajtóértekezletén a szóvivő.
Zaharova arra is felhívta a figyelmet, hogy Moszkvának ,,vannak speciális csatornái a kibertámadásokkal kapcsolatos kérdésekben az országokkal való együttműködésre", és Madridban orosz nagykövetség működik, amelyhez el lehetett volna juttatni a vonatkozó megkereséseket. Mint mondta, a spanyol fél fordulhatott volna az ENSZ illetékes szerveihez is, de nem tette meg.
A diplomáciai tárca felhívta a figyelmet az ellenintézkedések lehetőségére, provokatívnak és kategorikusan elfogadhatatlannak minősítve a távol-keleti határoknál folytatott katonai tevékenységet, amelynek keretében amerikai Typhon közepes és rövidebb hatótávolságú föld-föld rakéták indítására alkalmas rendszerek bevetését is tervezik.

John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A NATO katonai eszközeinek Moszkva aggályai ellenére történő európai telepítését, konkrétan pedig a szövetség rakétavédelmi rendszerének dél-romániai elemeit bírálta Alice Weidel, az ellenzéki, radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) elnöke.
Vélhetően dróntámadás áldozata lett egy Comore-szigeteki zászló alatt közlekedő kereskedelmi hajó a Fekete-tengeren.
Katonai tiszteletadással, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján, péntek reggel Budapesten.
Ukrajna katonai Starlink-szolgáltatása még mindig nem állt helyre – közölte több ukrajnai illetékes is; a szolgáltatás továbbra is 161 kilométer/órás sebességkorlátozás mellett működik – mondta egy ukrán tisztviselő csütörtökön a Kyiv Independentnek.
Egy budapesti családi ház tetőjavítása miatt került rendőrkézre két román állampolgárságú férfi, akik a már kifizetett hatmillió forint után további hétmilliót követeltek a ház tulajdonosától. A rendőrök még az újabb pénz átadása előtt elfogták őket.
Moszkva kész lenne november közepe után újrakezdeni Oroszország, az Egyesült Államok és Ukrajna részvételével a háromoldalú béketárgyalásokat – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.
A NATO további tengeri felderítő repülőgépeket, radarrendszereket és drónokat küld a Fekete-tengerre – közölte kedden a katonai szövetség, miután a régióban több hajót is halálos kimenetelű dróntámadások értek.
Őrizetbe vették Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt elnökét – erősítette meg Bátki Pál jogi képviselő szerdán délelőtt a Telex információit az MTI-nek.
Az amerikai támogatás csökkentése nyomán Ukrajna a háború kezdete óta a legnehezebb helyzetben van – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Emmanuel Macron szerint Franciaországban a szégyenérzet és düh uralkodik.
szóljon hozzá!