Moszkva csalódott Băsescu oroszellenes bírálatai miatt

Moszkvában egyebek között azt nehezményezik, hogy a román elnök (képünkön) a napokban Bukarestben, országa NATO-csatlakozásának 10. évfordulóján azt mondta, Oroszország agressziót követett el Ukrajna ellen és megsértette az ország területi egységét garantáló, 1994-es budapesti memorandumot.

Moszkva szerint épp az Egyesült Államok és Nagy-Britannia sértette meg az 1994-es budapesti memorandumban vállalt kötelezettségeit. Azzal, hogy szemet hunytak a „kijevi államcsíny\" felett és egyben aktívan hozzájárultak annak végrehajtásához. A Kreml ezzel védte álláspontját a Krím félsziget Oroszországhoz csatolását követő napon, március 19-én és azóta is ezt hangoztatja.

A 20 évvel ezelőtt elfogadott budapesti memorandumban Oroszország, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vállalta Ukrajna szuverenitásának és területi épségének szavatolását, cserében azért, hogy Ukrajna lemondott az atomhatalmi státusáról.

Alekszandr Lukasevics orosz külügyi szóvivő Titus Corlățean román külügyminiszter Oroszországra vonatkozó bírálatát is kifogásolta pénteken. A román diplomácia vezetője a múlt vasárnap, kanadai kollégájával folytatott bukaresti megbeszélései után kijelentette, hogy országa elítéli a Krím orosz annektálását, a nemzetközi jog megsértését és aggódik a Fekete-tenger térségének, valamint a – többségében román nyelvű – Moldovai Köztársaságnak a biztonságáért.

Az orosz külügyminisztérium Bukarestet bíráló közleménye nem sokkal azt követően jelent meg, hogy Moszkvában tárgyalt az európai uniós tagságra törekvő, Romániával szoros kapcsolatokat ápoló Moldovai Köztársaság külügyminisztere. A pénteki megbeszélésről kiadott szűkszavú külügyi tájékoztatás szerint Szergej Lavrov, az orosz és Natalia Gherman, a moldovai diplomácia vezetője a Dnyeszteren túli területtel kapcsolatos rendezésről, valamint a rendezést célzó 5+2 formátumú nemzetközi tárgyalások előkészítéséről tárgyaltak, tekintettel az ukrajnai eseményekre.

A tárgyalásokon eddig Moldova és a Dnyeszteren túli terület mint érdekelt fél, Oroszország, Ukrajna és az EBESZ mint közvetítő, valamint – megfigyelőként – az EU és az Egyesült Államok vett részt.
A moldovai fővárosban, Chișinăuban attól tartanak, hogy a szakadár Dnyeszteren túli területet Oroszország a Krímhez hasonlóan megpróbálja bekebelezni. A 2006-os népszavazáson a Dnyeszter folyótól keletre fekvő terület többségében orosz ajkú lakossága az Oroszországhoz csatlakozásra szavazott.

A Dnyeszter folyótól keletre fekvő terület 1990-ben vált ki a többségében román nyelvű Moldovai Köztársaságból. Azóta ott orosz csapatok állomásoznak, függetlenségét egyetlen állam sem ismerte el.

Bukarest értetlenül fogadta az ukrajnai válsággal kapcsolatos, a román félnek címzett orosz bírálatokat és megalapozatlannak tartja, hogy Oroszország kétoldalú szintre próbálja áthelyezni azt a súlyos válságot, amelybe az európai közösséghez fűződő kapcsolata került – közölte pénteken Brândușa Predescu román külügyi szóvivő.

A bukaresti külügyi közlemény megerősítette: Románia teljesen azonosul NATO-szövetségeseivel és európai uniós partnereivel, amikor kiáll Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi épsége mellett, és a nemzetközi jog figyelmen kívül hagyásának tekinti Ukrajna nemzetközileg elismert határainak egyoldalú módosítását.

„Sajnálatos, hogy moszkvai partnereink megkérdőjelezik a 2013-as év kétoldalú román-orosz párbeszédének hozadékát, miközben Románia mindössze arra törekszik, hogy tartósan biztosítsa a kiszámíthatóság és stabilitás légkörét Európában” – olvasható a román külügyi szóvivő reagálásában.