
Pruton túli párharc. Az újrázni készülő Igor Dodonnak jobbak a startpozíciói Maia Sanduval szemben, mint négy évvel ezelőtt
Fotó: Moldova.eu
Minden jel szerint megismétlődik a négy évvel ezelőtti „párbaj” a Moldovai Köztársaságban tartandó államfőválasztásokon, azaz Igor Dodon jelenlegi szocialista államfő és Maia Sandu jobbközép elnökjelölt csap majd össze a második fordulóban.
2020. október 31., 17:372020. október 31., 17:37
Tízpontos népszerűségi előnnyel vág neki az elnökválasztás első, november elsején rendezendő fordulójának Igor Dodon, a Moldovai Köztársaság újrázni készülő államfője. Egy friss felmérés szerint 37 százalékos támogatottságnak örvendő szocialista államfőt Maia Sandu, a jobbközép Akció és Szolidaritás Párt jelöltje követi 27 százalékkal. Az elnöki székért egyébként hat jelölt indul a többségében románok lakta posztszovjet országban, de közülük négyen az esélytelenség nyugalmával indulnak harcba.
„Akkor Dodon nagyrészt annak köszönhette a győzelmét, hogy mögötte állt az országot egy évtizeden át irányító oligarcha, Vladimir Plahotniuc. A szocialistákkal most együtt kormányzó demokraták erős embere jelenleg amerikai száműzetésben van, de a közéletben és főképp a médiában még mindig erősek a pozíciói. Ez segítheti is Dodont, de növelheti vele szemben az ellenérzéseket is.
Ennek megfelelően erős kampánycsapat segíti, és sokak szerint előnyére vált, hogy diplomatikusabb lett, így az elutasítottsága csökkent. Dodon azonban régi motoros, így aligha adja meg könnyen magát” – írta elemzésében a szláv világgal, illetve a posztszovjet térséggel foglalkozó Moszkvatér.com portál.
Moldova továbbra is megosztott, a lakosság egy része – főleg az orosz ajkúak – Kelet felé kacsingatnak, a második fele a nyugati integrációban bízik. Míg az előbbieket a jó moszkvai kapcsolatokkal rendelkező Dodon, addig az utóbbiakat a Brüsszel és Bukarest által is támogatott Sandu igyekszik megszólítani.
Cornel Ciurea chișinăui politológus, publicista a Krónika megkeresésére elmondta:
„Nem lehet nem észrevenni egyfajta megnövekedett mozgolódást a külképviseletek részéről. Több külföldi politikus nyilatkozata utal valamiféle aggodalomra Moldova sorsával kapcsolatban. Érdeklődéssel vettük tudomásul Mike Pompeo amerikai és Bogdan Aurescu román külügyminiszter minapi washingtoni találkozóját, amelyen a moldovai elnökválasztás is terítéken volt. Ám a megbeszélések után közölt száraz sajtónyilatkozat nem érintette a tárgyalások lényegét” – fogalmazott a politikai elemző.
Ciurea szerint a négy évvel ezelőtti megmérettetéssel ellentétben az Európa-barát jobboldal meggyengült önbizalommal vágott neki a mostani kampánynak. „A jobboldal vezetői, Maia Sandu és Andrei Năstase ezúttal nem alkotnak közös frontot, a Moldova és Románia egyesülését szorgalmazó unionisták pedig a népszerűségi lista végén kullognak” – vázolta a helyzetet a politológus. Megemlítette ugyanakkor, hogy
A moldovai publicista ennek ellenére úgy véli, az újrázni készülő államfőnek jobbak a startpozíciói, mint 2016-ban, nincs szüksége az elmenekült oligarcha, Plahotniuc támogatására a győzelemhez. Hozzátette:
A moldovaiak Kelet–Nyugat-megosztottságával kapcsolatban Ciurea arra hívta fel a figyelmet, hogy miután az Európai Unió Keleti partnerség programja válságba került, az Európa-barát pártoknak vissza kellett fogniuk integrációpárti üzeneteiket, mondanivalójukat csupán az uniós pénzügyi segélyekre korlátozták, amelyek amúgy folyamatosan csökkenek.
– magyarázta a Krónikának Cornel Ciurea.
Lapunk azt is megkérdezte a chișinăui elemzőtől, hogy elképzelhető-e egy fehérorosz forgatókönyv Moldovában akkor, ha Igor Dodon nyeri a választást. Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat igazgatója ugyanis nemrég azt állította: a hivatalban lévő moldovai elnök választási győzelme esetére az Egyesült Államok „színes forradalmat” készít elő a kelet-európai országban.
Ciurea szerint az oroszbarát moldovai politikusok is számolnak ugyan a fehérorosz forgatókönyv életbe léptetésével, de ennek megvalósulása nehezen elképzelhető, mivel a moldovaiaknak pozitív tapasztalataik vannak a választások tisztaságával kapcsolatban.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Magyarságpolitikánk legfőbb küldetése a határokon átívelő, valódi lelki és szellemi nemzetegyesítés. Kötelességünk, hogy a magyarság újra egyetlen, megtörhetetlen és összetartó közösséget alkosson – fogalmazta meg kedden Tarr Zoltán.
szóljon hozzá!