Pruton túli párharc. Az újrázni készülő Igor Dodonnak jobbak a startpozíciói Maia Sanduval szemben, mint négy évvel ezelőtt
Fotó: Moldova.eu
Minden jel szerint megismétlődik a négy évvel ezelőtti „párbaj” a Moldovai Köztársaságban tartandó államfőválasztásokon, azaz Igor Dodon jelenlegi szocialista államfő és Maia Sandu jobbközép elnökjelölt csap majd össze a második fordulóban.
2020. október 31., 17:372020. október 31., 17:37
Tízpontos népszerűségi előnnyel vág neki az elnökválasztás első, november elsején rendezendő fordulójának Igor Dodon, a Moldovai Köztársaság újrázni készülő államfője. Egy friss felmérés szerint 37 százalékos támogatottságnak örvendő szocialista államfőt Maia Sandu, a jobbközép Akció és Szolidaritás Párt jelöltje követi 27 százalékkal. Az elnöki székért egyébként hat jelölt indul a többségében románok lakta posztszovjet országban, de közülük négyen az esélytelenség nyugalmával indulnak harcba.
„Akkor Dodon nagyrészt annak köszönhette a győzelmét, hogy mögötte állt az országot egy évtizeden át irányító oligarcha, Vladimir Plahotniuc. A szocialistákkal most együtt kormányzó demokraták erős embere jelenleg amerikai száműzetésben van, de a közéletben és főképp a médiában még mindig erősek a pozíciói. Ez segítheti is Dodont, de növelheti vele szemben az ellenérzéseket is.
Ennek megfelelően erős kampánycsapat segíti, és sokak szerint előnyére vált, hogy diplomatikusabb lett, így az elutasítottsága csökkent. Dodon azonban régi motoros, így aligha adja meg könnyen magát” – írta elemzésében a szláv világgal, illetve a posztszovjet térséggel foglalkozó Moszkvatér.com portál.
Moldova továbbra is megosztott, a lakosság egy része – főleg az orosz ajkúak – Kelet felé kacsingatnak, a második fele a nyugati integrációban bízik. Míg az előbbieket a jó moszkvai kapcsolatokkal rendelkező Dodon, addig az utóbbiakat a Brüsszel és Bukarest által is támogatott Sandu igyekszik megszólítani.
Cornel Ciurea chișinăui politológus, publicista a Krónika megkeresésére elmondta:
„Nem lehet nem észrevenni egyfajta megnövekedett mozgolódást a külképviseletek részéről. Több külföldi politikus nyilatkozata utal valamiféle aggodalomra Moldova sorsával kapcsolatban. Érdeklődéssel vettük tudomásul Mike Pompeo amerikai és Bogdan Aurescu román külügyminiszter minapi washingtoni találkozóját, amelyen a moldovai elnökválasztás is terítéken volt. Ám a megbeszélések után közölt száraz sajtónyilatkozat nem érintette a tárgyalások lényegét” – fogalmazott a politikai elemző.
Ciurea szerint a négy évvel ezelőtti megmérettetéssel ellentétben az Európa-barát jobboldal meggyengült önbizalommal vágott neki a mostani kampánynak. „A jobboldal vezetői, Maia Sandu és Andrei Năstase ezúttal nem alkotnak közös frontot, a Moldova és Románia egyesülését szorgalmazó unionisták pedig a népszerűségi lista végén kullognak” – vázolta a helyzetet a politológus. Megemlítette ugyanakkor, hogy
A moldovai publicista ennek ellenére úgy véli, az újrázni készülő államfőnek jobbak a startpozíciói, mint 2016-ban, nincs szüksége az elmenekült oligarcha, Plahotniuc támogatására a győzelemhez. Hozzátette:
A moldovaiak Kelet–Nyugat-megosztottságával kapcsolatban Ciurea arra hívta fel a figyelmet, hogy miután az Európai Unió Keleti partnerség programja válságba került, az Európa-barát pártoknak vissza kellett fogniuk integrációpárti üzeneteiket, mondanivalójukat csupán az uniós pénzügyi segélyekre korlátozták, amelyek amúgy folyamatosan csökkenek.
– magyarázta a Krónikának Cornel Ciurea.
Lapunk azt is megkérdezte a chișinăui elemzőtől, hogy elképzelhető-e egy fehérorosz forgatókönyv Moldovában akkor, ha Igor Dodon nyeri a választást. Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat igazgatója ugyanis nemrég azt állította: a hivatalban lévő moldovai elnök választási győzelme esetére az Egyesült Államok „színes forradalmat” készít elő a kelet-európai országban.
Ciurea szerint az oroszbarát moldovai politikusok is számolnak ugyan a fehérorosz forgatókönyv életbe léptetésével, de ennek megvalósulása nehezen elképzelhető, mivel a moldovaiaknak pozitív tapasztalataik vannak a választások tisztaságával kapcsolatban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy hamarosan nagyszabású kutatások kezdődhetnek Grönland kőolaj-, földgáz- és ásványkincskészleteinek feltárására.
Ékszervásárlónak, máskor festőnek adta ki magát az a román állampolgárságú férfi, aki Magyarország-szerte eladókat tévesztett meg, hogy értékeket lophasson. Társa közben sofőrként várta, majd menekítette. Több mint 14 millió forint értékben zsákmányoltak.
Sikeres műtéten esett át kedden XIV. Leó pápa egy római kórházban, ahol eltávolították jobb tüdejének alsó lebenyét.
Lemondásra szólították fel Kimberly Guilfoyle-t, az Egyesült Államok athéni nagykövetét, aki az elmúlt hetekben számos botrány főszereplőjévé vált – jelentette be Katie Zacharia, a Fehér Ház szóvivője.
Az orosz dízelexportot engedélyező megállapodás annak a kísérletnek a része, amelynek célja Oroszország visszacsábítása a tárgyalóasztalhoz.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!