Pruton túli párharc. Az újrázni készülő Igor Dodonnak jobbak a startpozíciói Maia Sanduval szemben, mint négy évvel ezelőtt
Fotó: Moldova.eu
Minden jel szerint megismétlődik a négy évvel ezelőtti „párbaj” a Moldovai Köztársaságban tartandó államfőválasztásokon, azaz Igor Dodon jelenlegi szocialista államfő és Maia Sandu jobbközép elnökjelölt csap majd össze a második fordulóban.
2020. október 31., 17:372020. október 31., 17:37
Tízpontos népszerűségi előnnyel vág neki az elnökválasztás első, november elsején rendezendő fordulójának Igor Dodon, a Moldovai Köztársaság újrázni készülő államfője. Egy friss felmérés szerint 37 százalékos támogatottságnak örvendő szocialista államfőt Maia Sandu, a jobbközép Akció és Szolidaritás Párt jelöltje követi 27 százalékkal. Az elnöki székért egyébként hat jelölt indul a többségében románok lakta posztszovjet országban, de közülük négyen az esélytelenség nyugalmával indulnak harcba.
„Akkor Dodon nagyrészt annak köszönhette a győzelmét, hogy mögötte állt az országot egy évtizeden át irányító oligarcha, Vladimir Plahotniuc. A szocialistákkal most együtt kormányzó demokraták erős embere jelenleg amerikai száműzetésben van, de a közéletben és főképp a médiában még mindig erősek a pozíciói. Ez segítheti is Dodont, de növelheti vele szemben az ellenérzéseket is.
Ennek megfelelően erős kampánycsapat segíti, és sokak szerint előnyére vált, hogy diplomatikusabb lett, így az elutasítottsága csökkent. Dodon azonban régi motoros, így aligha adja meg könnyen magát” – írta elemzésében a szláv világgal, illetve a posztszovjet térséggel foglalkozó Moszkvatér.com portál.
Moldova továbbra is megosztott, a lakosság egy része – főleg az orosz ajkúak – Kelet felé kacsingatnak, a második fele a nyugati integrációban bízik. Míg az előbbieket a jó moszkvai kapcsolatokkal rendelkező Dodon, addig az utóbbiakat a Brüsszel és Bukarest által is támogatott Sandu igyekszik megszólítani.
Cornel Ciurea chișinăui politológus, publicista a Krónika megkeresésére elmondta:
„Nem lehet nem észrevenni egyfajta megnövekedett mozgolódást a külképviseletek részéről. Több külföldi politikus nyilatkozata utal valamiféle aggodalomra Moldova sorsával kapcsolatban. Érdeklődéssel vettük tudomásul Mike Pompeo amerikai és Bogdan Aurescu román külügyminiszter minapi washingtoni találkozóját, amelyen a moldovai elnökválasztás is terítéken volt. Ám a megbeszélések után közölt száraz sajtónyilatkozat nem érintette a tárgyalások lényegét” – fogalmazott a politikai elemző.
Ciurea szerint a négy évvel ezelőtti megmérettetéssel ellentétben az Európa-barát jobboldal meggyengült önbizalommal vágott neki a mostani kampánynak. „A jobboldal vezetői, Maia Sandu és Andrei Năstase ezúttal nem alkotnak közös frontot, a Moldova és Románia egyesülését szorgalmazó unionisták pedig a népszerűségi lista végén kullognak” – vázolta a helyzetet a politológus. Megemlítette ugyanakkor, hogy
A moldovai publicista ennek ellenére úgy véli, az újrázni készülő államfőnek jobbak a startpozíciói, mint 2016-ban, nincs szüksége az elmenekült oligarcha, Plahotniuc támogatására a győzelemhez. Hozzátette:
A moldovaiak Kelet–Nyugat-megosztottságával kapcsolatban Ciurea arra hívta fel a figyelmet, hogy miután az Európai Unió Keleti partnerség programja válságba került, az Európa-barát pártoknak vissza kellett fogniuk integrációpárti üzeneteiket, mondanivalójukat csupán az uniós pénzügyi segélyekre korlátozták, amelyek amúgy folyamatosan csökkenek.
– magyarázta a Krónikának Cornel Ciurea.
Lapunk azt is megkérdezte a chișinăui elemzőtől, hogy elképzelhető-e egy fehérorosz forgatókönyv Moldovában akkor, ha Igor Dodon nyeri a választást. Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat igazgatója ugyanis nemrég azt állította: a hivatalban lévő moldovai elnök választási győzelme esetére az Egyesült Államok „színes forradalmat” készít elő a kelet-európai országban.
Ciurea szerint az oroszbarát moldovai politikusok is számolnak ugyan a fehérorosz forgatókönyv életbe léptetésével, de ennek megvalósulása nehezen elképzelhető, mivel a moldovaiaknak pozitív tapasztalataik vannak a választások tisztaságával kapcsolatban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!