
Fotó: Agerpres
2009. április 17., 10:042009. április 17., 10:04
Nem zárta ki, hogy a központi választási bizottság csak a húsvéti ünnepek után teszi ezt meg. Az ortodox húsvétot, amely hivatalos munkaszünet is, idén április 18–20-án ünneplik Moldovában.
A szavazatok újraszámlálását az alkotmánybíróság rendelte el Vladimir Voronin államfő és az általa vezetett kommunista párt kérésére. A választásokat elveszítő ellenzék csalást emlegetett, és tiltakozó tüntetéseket rendezett. A demonstrációk zavargásokba torkolltak április 7-én, a tüntetők feldúlták a parlament épületét és az államfő rezidenciáját. Az erőszakos cselekményekben több mint 90 ember sebesült meg, mintegy kétszázat pedig őrizetbe vett a rendőrség.
A központi választási bizottság által április 8-án kihirdetett hivatalos végeredmény szerint összesen négy párt jutott be a parlamentbe. Az eddig kormányzó kommunisták a szavazatok 49,48 százalékát szerezték meg, s így 60 mandátumhoz jutottak a 101 fős parlamentben. A Liberális Párt (13,14 százalék) és a Moldovai Liberális Demokrata Párt (12,43 százalék) 15-15, a Mi Moldovánk (9,77 százalék) pedig 11 mandátumhoz jutott. A választásokon induló többi nyolc párt, illetve független jelölt nem volt képes átlépni a parlamentbe jutáshoz szükséges 6 százalékos küszöböt.
Közben sajtóértesülések szerint a moldovai rendőrség Voronin elnök korábbi, amnesztiára vonatkozó ígérete ellenére folytatta a múlt heti tüntetések miatti letartóztatásokat. Egy férfit annak ellenére vettek őrizetbe újra szerdán, hogy korábban már letartóztatták, és szabadon engedése után kórházi kezelésre szorult, mivel első őrizetbe vételét követően több társával együtt súlyosan bántalmazták a chişinăui parlament garázsában. Kétórányi verés után egy civil autóval bevitték egy rendőrősre, ahol nadrágszíjával összekötözték a kezét, majd órákon át térdepeltették. Szabadon engedésekor nem kapta vissza személyi igazolványát, és a pénzét is elvették. Szerdán telefonon idézték be a rendőrségre, majd amikor megjelent az őrsön, 72 órára ismét őrizetbe vették.
Voronin egyébként szerda este éles hangú nyilatkozatban bírálta ismét Bukarestet. Mint arról beszámoltunk, a moldovai államfő már a múlt héten Romániát tette felelőssé a választások nyomán kirobbant zavargásokért. Most Traian Băsescu román államfő keddi parlamenti beszédére reagálva újabb vádakkal illette a bukaresti vezetést. Voronin szerint Băsescu beszéde a politikai revansizmus ékes példája, és nem hagy kétséget afelől, ki áll azon moldovai politikusok mögött, „akik a liberális értékrendet vallják, és az ország függetlensége ellen küzdenek”.
Voronin sérelmezte, hogy Băsescu kétségbe vonta az európai megfigyelők által is szabályosnak minősített választások tisztaságát, és azt is nehezményezte, hogy a román államfő románnak nevezte Moldova polgárait. Azért is bírálta román kollégáját, amiért az szerinte további anyagi támogatást ígért „a Moldova megszüntetésére törekvő köröknek”, és ígéretet tett a moldovaiaknak, hogy beviszi őket Európába a román állampolgárság biztosítása révén.
Egyes hírek szerint egyébként ennek elkerülésére Chişinău azt fontolgatja, hogy betiltja a kettős állampolgárságot, amelynek megszerzését a román kormány épp szerdai ülésén könnyítette meg a moldovaiak számára. Az állampolgársági törvény mostani módosítása értelmében gyorsabban visszaszerezhetik román állampolgárságukat mindazok, akik korábban rendelkeztek ezzel a státussal, de azt akaratukon és hibájukon kívül elvesztették.
A moldovai vádakra reagálva határozott hangnemben utasította el a bírálatokat Cristian Diaconescu román külügyminiszter. A politikus szerint a chişinăui hatóságok minden határt átléptek, ugyanakkor Bukarest nem kíván válaszlépésekkel élni annak nyomán, hogy Chişinău múlt héten két román diplomatát is kiutasított.
Diaconescu szerint az Európai Parlament hamarosan vizsgálóbizottságot küld Moldovába. Jövő héten az Európai Parlament megvitatja a moldovai történésekkel foglalkozó határozat szövegét is.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.