
Igor Dodon szocialista államfő autonómiát adna a szakadár Transznisztriának
Fotó: Dumitru Doru/Agerpres
Miközben a Moldovai Köztársaságban emelkedett az Európai Unió népszerűsége, Magyarország szorosabb kapcsolatokat alakíthat ki a jelenlegi chișinăui vezetéssel, mint Bukarest, amelynek ideológiai okok miatt vannak fenntartásai az Igor Dodon államfő féle irányvonallal. A közeljövőben egyre több magyarországi cég jelenhet meg a volt szovjet tagköztársaságban.
2020. március 09., 13:442020. március 09., 13:44
2020. március 09., 13:472020. március 09., 13:47
Még ebben a hónapban Chișinăuba látogat Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Az utóbbi időben a budapesti diplomácia prioritásként kezeli, hogy segítse a Moldovai Köztársaság közeledését az Európai Unióhoz. Magyar Levente, a külügyi tárca parlamenti államtitkára nemrég Budapesten találkozott Aureliu Ciocoi-jal, Moldova külügy- és európai integrációs miniszterével.

A magyar külpolitika prioritása Moldova közeledésének segítése az Európai Unióhoz, az eddiginél is nagyobb hangsúlyt helyeznek erre a kérdésre – mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn Budapesten.
Utóbbi látogatására néhány héttel a legutóbbi hivatalos, chișinăui külügyminiszteri találkozó után került sor, amely előkészítette Orbán Viktor március 12-ei, csütörtöki moldovai útját. Szijjártó Péter külügyi- és külgazdasági miniszter közölte:
Több magyarországi vállalat is megjelenhet a közeljövőben Moldovában. A Richter gyógyszercég jelenleg is tíz százalékos piaci részesedéssel rendelkezik a moldovai piacon.
Mindeközben a román–moldovai államközi kapcsolatok válságba kerültek. Ludovic Orban román ügyvivő kormányfő nemrég Brüsszelben arról beszélt, hogy a Maia Sandu vezette moldovai kabinet megbuktatása visszafejlődést jelent, ezért az uniónak „maximális elővigyázatossággal” kell figyelemmel kísérnie a chişinăui fejleményeket.
A Sandu-kormány ellen tavaly novemberben kezdeményeztek bizalmatlansági indítványt a koalíciós partner szocialisták. A Most (ACUM) elnevezésű pártszövetség, valamint a nagykoalícióban szintén részt vevő Szocialista Párt közötti viszony a főügyész kinevezésének joga körüli vita miatt romlott meg. A kormánybuktatást követően Ion Chicu, a szocialisták jelöltje kapott megbízást és parlamenti támogatást az új kormány vezetéséhez. Az elemzők az új miniszterelnököt – Igor Dodon államfőhöz hasonlóan – oroszbarátnak tartják. Ugyanakkor
Dodon pedig nemrég kijelentette: Moldova kész széles körű autonómiát és garanciákat biztosítani a Moszkva-barát, szakadár Dnyeszter-menti Köztársaságnak. „Készek vagyunk biztosítani a szükséges garanciákat, felhatalmazásokat és a széles körű autonómiát is. Helyettünk senki sem fogja tudni megoldani ezt a problémát – sem Oroszország, sem az Európai Unió, sem az Egyesült Államok. Le kell ülnünk a tárgyalóasztalhoz, el kell ismernünk, hogy a jövőnk közös, s megoldást kell találnunk. Meg kell érteni, hogy a Dnyeszter-mellék függetlenségét senki sem ismeri el, s nincs jövője Moldován kívül” – szögezte le Dodon.
Az európai uniós csatlakozást támogatók száma egyébként kevéssel emelkedett a Moldovai Köztársaságban.
De az Oroszország irányította vámunió sem népszerűtlen az egykori szovjet tagköztársaság lakóinak körében: a moldovaiak 45 százaléka inkább kelet felé kacsingat. Moldovának szabadkereskedelmi megállapodása van az EU-val, de egyben megfigyelő tag az Eurázsiai Gazdasági Unióban is.
Andrei Popov moldovai politikai elemző, újságíró és diplomata az Azonnali magyarországi hírportálnak azt mondta, attól sem változna sok minden az országban, ha jelenleg a moldovaiak száz százaléka mondaná is, hogy az Európai Unióhoz szeretne csatlakozni. „Inkább politikai akaratot kéne teremteni a valós reformokhoz, amelyek képesek átalakítani a társadalmat, csak mindezek után merülhet fel, hogy EU-tagjelöltté váljunk. Ehhez viszont félre kell tennünk a keletről és a nyugatról szóló geopolitikai csatározást, új törésvonalakat kell létrehozni helyettük, például a korrupt és a tiszta politikusok között! Moldovában még az euroszkeptikusok között is sokan vannak, akik hozzá akarnak járulni az ország megtisztításához és egy európai országhoz” – fogalmazott a szakértő.
A közvélemény-kutatás szerint egyébként 32 százalékon áll Moldova és Románia egyesülésének támogatottsága.
A technológiai mágnás Elon Musk közösségi média platformjára, az X-re kiszabott 140 millió dolláros bírság rávilágít arra, hogy az európaiak hogyan ássák alá az amerikai politikát, miközben katonai védelmet követelnek az Egyesült Államoktól.
Az orosz hadsereg 149 csapásmérő, valamint álcadrónt vetett be ukrajnai célpontok ellen hétfőre virradóra, a légvédelem a támadó eszközök zömét hatástalanította, azonban egy ember meghalt és sokan megsebesültek a csapások következtében.
Megtorlással fenyegette meg az Ukrajnában harcoló román és moldovai állampolgárokat Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Londonban európai vezető politikusokkal találkozik, hogy megvitassa Ukrajna szövetségeseivel, hogyan reagáljanak az Egyesült Államok folyamatos nyomására, hogy Kijev fogadjon el engedményeket a béketárgyalásokon.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
szóljon hozzá!