Miniszteri tisztség Clintonnak?

Clintonnak egy leendõ Obama-kormányban lehetõsége lenne arra, hogy szívügyével foglalkozzék, megvalósítsa az egészségügyi reformot. Az illinois-i szenátor stábja tárgyalásos megoldással zárná le az elnökjelölt-állító versenyt, amelynek még mindig nem látszik a vége. Clintonnak a posztért cserébe fel kellene adnia a harcot, hogy Obama lehessen az elnökjelölt.

Bár korábban sok spekuláció volt arról, hogy Clinton Obama alelnökjelöltjeként szerepelhetne a novemberi választáson, az afro-amerikai szenátor, úgy tûnik, elhárítja Clinton egyes támogatóinak erre irányuló nyomását. Az Obama-tábor meggyõzõdése szerint a demokrata elõválasztási verseny lényegében lezárult, a szenátor elõnye behozhatatlan a jelöltállító konvención szavazó delegátusok számát tekintve. Némi nyugtalanságot kelt ugyanakkor, hogy Clinton minduntalan a küzdelem folytatásáról beszél, az Obama-stáb ezért készít elõ tervet arra, hogy a vetélytárs méltóságteljesen vonulhasson vissza.

Obama állítólag meghívna kormányába két olyan politikust is, akik korábbi vetélytársai voltak az elõválasztási küzdelemben: John Edwards volt észak-karolinai szenátort és Joe Bident, Delaware állam szenátorát. Elõbbi lehetne az igazságügy-miniszter, utóbbit pedig a külügyminiszteri poszt legesélyesebb várományosaként emlegetik. A demokrata jelölt a napokban arról beszélt, hogy egyik példaképe Abraham Lincoln volt elnök, aki bevonta kabinetjébe korábbi riválisait, mert „bármilyen személyes érzései is voltak, a lényeg az volt, hogy miként lehet kivezetni az országot a válságból”. Mint hozzátette, most is ezt a megközelítést kell érvényesíteni.

Háttértárgyalások folynak állítólag arról is, hogy Clinton visszalépése esetén Obama kampánya kifizetné a volt first lady 11 millió dollárra rúgó kampánytartozását. Clinton 17 hónapi kampányolás során eddig 150 millió dollárt költött el. Egyes demokrata elemzõk szerint azzal, hogy a michigani és floridai delegátusok csak fél-szavazattal vehetnek majd részt a denveri jelöltállító konvención, Clinton gyõzelmi esélyei kútba estek. A szakértõk úgy vélik: akár már a jövõ héten, az utolsó, keddi elõválasztási fordulók után az el nem kötelezett szuperdelegátusok eldönthetik a versenyt. A New York-i szenátornak mindenesetre bejött a vasárnapi fordulóhoz fûzõdõ reménye, és fölényesen nyert Puerto Ricóban. A Fox News szerint elsõsorban a nõk és idõsek támogatásával nyert a 4 milliós népességû területen. Clinton a gyõzelemmel nem tud sokat lefaragni Obama elõnyébõl, de hozzásegítheti a volt first ladyt ahhoz, hogy az eddig rá leadott szavazatok többségére hivatkozva megszerezze el nem kötelezett szuperdelegátusok támogatását. A korábban a volt first lady jelöltsége mellett kiálló The New York Times is arról írt: most már az a fõ kérdés, Clinton mikor és hogyan lép viszsza a küzdelemtõl, egyáltalán hajlandó-e feladni a harcot a konvencióig. Clinton környezetébõl kiszivárgott, hogy a volt first lady lassan megadja magát, és belátja, hogy vesztett, jóllehet a nyilvánosság elõtt azt hangoztatja, a demokraták hibáznak, ha Obamát indítják John McCain szenátor, a várható republikánus jelölt ellenében. Egyes tanácsadói szerint az lehet az egyik forgatókönyv, hogy Clinton a napokban, New Yorkban egy beszédet tart, amelyben bejelenti Obama jelöltségének támogatását.

MTI