Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, az Európai Unió több más intézményének vezetője és számos tagország kormányának képviselője aláírta csütörtökön a máltai Vallettában azt a dokumentumot, amelynek alapján az Unió 1,8 milliárd eurós sürgősségi pénzalapot hoz létre azzal a céllal, hogy a régió stabilitását, az illegális migrációt kiváltó okok kezelését, valamint a kiutasítottak támogatását segítse Afrikában.
2015. november 12., 15:302015. november 12., 15:30
2015. november 12., 15:542015. november 12., 15:54
A brüsszeli bizottság elnöke az aláírást követően elmondta, hogy hosszú távú fejlesztési együttműködéssel Európa jelentős mértékben járul hozzá a szegénység és a migráció kiváltó okainak kezeléséhez.
„A rekordgyorsasággal létrehozott sürgősségi alap bizonyítja az unió elkötelezettségét a régióban tapasztalható kihívások gyors megoldására. A sikerhez azonban együtt kell dolgoznunk a migráció okainak kezelésében, a gazdaság fejlesztése, az esélyegyenlőség javítása és a biztonság megteremtése érdekében\" – mondta Jean-Claude Juncker. A bizottság elnöke egyúttal az uniós tagállamok további hozzájárulását kérte az 1,8 milliárd eurós alaphoz.
A pénzalap létrehozása része annak az akciótervnek, amelyről a vallettai EU–Afrika migrációs csúcstalálkozó résztvevői tárgyaltak. A résztvevők megállapodtak a terv főbb pontjaiban. Ezek között az említett szempontok mellett szerepel a legális európai munkavállalás, illetve az EU-tagországokban való tanulás jobb megszervezése, az embercsempészetben érdekelt bűnszövetkezetek elleni harc fokozása, valamint a visszatéréssel kapcsolatos együttműködés megerősítése is.
Eközben kiderült: szerdán mintegy tízezer migráns érkezett a szerb–macedón határ melletti Presevóba, a csütörtökön kezdődött általános görög sztrájk után azonban akár húszezren is jöhetnek egy nap alatt.
Szlovén–horvát határzárvita
Horvátország közben szerdán délután különleges rendőri egységeket küldött a harmicai horvát–szlovén határátkelőhöz, mert szerintük Szlovénia horvát területre építette fel a határzár egy szakaszát. Öt kisbusszal érkeztek a határhoz a horvát különleges rendőri alakulat tagjai, akik újságírók szerint azzal a szándékkal jöttek, hogy lebontsák a Rigonce közelében fekvő átkelőnél felhúzott szlovén drótkerítést.
Ugyanakkor Szlovénia is rendőröket vezényelt ki ugyanarra a határszakaszra, ők viszont azonnal eltávolították a helyszínről az újságírókat. Szemtanúk szerint nagyon feszült volt a hangulat. Ljubljana szerint szlovén területen épül a horvátok által vitatott határzár – mondta Vesna Györkös Znidar belügyminiszter.
Vesna Pusic horvát ügyvezető külügyminiszter ugyanakkor csütörtökön a sajtónak megerősítette, hogy délelőtt tiltakozó jegyzéket adtak át Szlovéniának. Elmondta, hogy korábban Magyarországnak is adtak át jegyzéket, és a magyar hatóságok lebontották a vitatott kerítésszakaszt, majd távolabb húzták fel újra.
Eközben Északon is szigorításokat vezetnek be: Svédország közölte, hogy a migránshelyzet miatt visszaállítja a határellenőrzést.
Jobbik: kerítést a magyar–román határra!
A Jobbik azt kéri a magyar kormánytól, hogy haladéktalanul kezdje meg a műszaki határzár kiépítését a magyar–román határon. Mirkóczki Ádám, az ellenzéki párt szóvivője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján úgy értékelt: a szlovén–horvát határon épülő kerítés kényszerpályára sodorja Magyarországot, mert két lehetőség marad az illegális bevándorlóknak.
Az egyik, hogy a migránsok megpróbálják erőszakkal áttörni valamelyik határszakaszt, emiatt a politikus az élőerős védelem megerősítését szorgalmazta a déli határokon. A szóvivő a másik lehetőségnek tartotta, hogy a bevándorlók Románia felé mennek. Kitért arra, hogy a parlament honvédelmi és rendészeti, valamint nemzetbiztonsági bizottsága is olyan információkat kapott, amelyek a román határra nehezedő nyomást valószínűsítik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!