
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, az Európai Unió több más intézményének vezetője és számos tagország kormányának képviselője aláírta csütörtökön a máltai Vallettában azt a dokumentumot, amelynek alapján az Unió 1,8 milliárd eurós sürgősségi pénzalapot hoz létre azzal a céllal, hogy a régió stabilitását, az illegális migrációt kiváltó okok kezelését, valamint a kiutasítottak támogatását segítse Afrikában.
2015. november 12., 15:302015. november 12., 15:30
2015. november 12., 15:542015. november 12., 15:54
A brüsszeli bizottság elnöke az aláírást követően elmondta, hogy hosszú távú fejlesztési együttműködéssel Európa jelentős mértékben járul hozzá a szegénység és a migráció kiváltó okainak kezeléséhez.
„A rekordgyorsasággal létrehozott sürgősségi alap bizonyítja az unió elkötelezettségét a régióban tapasztalható kihívások gyors megoldására. A sikerhez azonban együtt kell dolgoznunk a migráció okainak kezelésében, a gazdaság fejlesztése, az esélyegyenlőség javítása és a biztonság megteremtése érdekében\" – mondta Jean-Claude Juncker. A bizottság elnöke egyúttal az uniós tagállamok további hozzájárulását kérte az 1,8 milliárd eurós alaphoz.
A pénzalap létrehozása része annak az akciótervnek, amelyről a vallettai EU–Afrika migrációs csúcstalálkozó résztvevői tárgyaltak. A résztvevők megállapodtak a terv főbb pontjaiban. Ezek között az említett szempontok mellett szerepel a legális európai munkavállalás, illetve az EU-tagországokban való tanulás jobb megszervezése, az embercsempészetben érdekelt bűnszövetkezetek elleni harc fokozása, valamint a visszatéréssel kapcsolatos együttműködés megerősítése is.
Eközben kiderült: szerdán mintegy tízezer migráns érkezett a szerb–macedón határ melletti Presevóba, a csütörtökön kezdődött általános görög sztrájk után azonban akár húszezren is jöhetnek egy nap alatt.
Szlovén–horvát határzárvita
Horvátország közben szerdán délután különleges rendőri egységeket küldött a harmicai horvát–szlovén határátkelőhöz, mert szerintük Szlovénia horvát területre építette fel a határzár egy szakaszát. Öt kisbusszal érkeztek a határhoz a horvát különleges rendőri alakulat tagjai, akik újságírók szerint azzal a szándékkal jöttek, hogy lebontsák a Rigonce közelében fekvő átkelőnél felhúzott szlovén drótkerítést.
Ugyanakkor Szlovénia is rendőröket vezényelt ki ugyanarra a határszakaszra, ők viszont azonnal eltávolították a helyszínről az újságírókat. Szemtanúk szerint nagyon feszült volt a hangulat. Ljubljana szerint szlovén területen épül a horvátok által vitatott határzár – mondta Vesna Györkös Znidar belügyminiszter.
Vesna Pusic horvát ügyvezető külügyminiszter ugyanakkor csütörtökön a sajtónak megerősítette, hogy délelőtt tiltakozó jegyzéket adtak át Szlovéniának. Elmondta, hogy korábban Magyarországnak is adtak át jegyzéket, és a magyar hatóságok lebontották a vitatott kerítésszakaszt, majd távolabb húzták fel újra.
Eközben Északon is szigorításokat vezetnek be: Svédország közölte, hogy a migránshelyzet miatt visszaállítja a határellenőrzést.
Jobbik: kerítést a magyar–román határra!
A Jobbik azt kéri a magyar kormánytól, hogy haladéktalanul kezdje meg a műszaki határzár kiépítését a magyar–román határon. Mirkóczki Ádám, az ellenzéki párt szóvivője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján úgy értékelt: a szlovén–horvát határon épülő kerítés kényszerpályára sodorja Magyarországot, mert két lehetőség marad az illegális bevándorlóknak.
Az egyik, hogy a migránsok megpróbálják erőszakkal áttörni valamelyik határszakaszt, emiatt a politikus az élőerős védelem megerősítését szorgalmazta a déli határokon. A szóvivő a másik lehetőségnek tartotta, hogy a bevándorlók Románia felé mennek. Kitért arra, hogy a parlament honvédelmi és rendészeti, valamint nemzetbiztonsági bizottsága is olyan információkat kapott, amelyek a román határra nehezedő nyomást valószínűsítik.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
szóljon hozzá!