
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, az Európai Unió több más intézményének vezetője és számos tagország kormányának képviselője aláírta csütörtökön a máltai Vallettában azt a dokumentumot, amelynek alapján az Unió 1,8 milliárd eurós sürgősségi pénzalapot hoz létre azzal a céllal, hogy a régió stabilitását, az illegális migrációt kiváltó okok kezelését, valamint a kiutasítottak támogatását segítse Afrikában.
2015. november 12., 15:302015. november 12., 15:30
2015. november 12., 15:542015. november 12., 15:54
A brüsszeli bizottság elnöke az aláírást követően elmondta, hogy hosszú távú fejlesztési együttműködéssel Európa jelentős mértékben járul hozzá a szegénység és a migráció kiváltó okainak kezeléséhez.
„A rekordgyorsasággal létrehozott sürgősségi alap bizonyítja az unió elkötelezettségét a régióban tapasztalható kihívások gyors megoldására. A sikerhez azonban együtt kell dolgoznunk a migráció okainak kezelésében, a gazdaság fejlesztése, az esélyegyenlőség javítása és a biztonság megteremtése érdekében\" – mondta Jean-Claude Juncker. A bizottság elnöke egyúttal az uniós tagállamok további hozzájárulását kérte az 1,8 milliárd eurós alaphoz.
A pénzalap létrehozása része annak az akciótervnek, amelyről a vallettai EU–Afrika migrációs csúcstalálkozó résztvevői tárgyaltak. A résztvevők megállapodtak a terv főbb pontjaiban. Ezek között az említett szempontok mellett szerepel a legális európai munkavállalás, illetve az EU-tagországokban való tanulás jobb megszervezése, az embercsempészetben érdekelt bűnszövetkezetek elleni harc fokozása, valamint a visszatéréssel kapcsolatos együttműködés megerősítése is.
Eközben kiderült: szerdán mintegy tízezer migráns érkezett a szerb–macedón határ melletti Presevóba, a csütörtökön kezdődött általános görög sztrájk után azonban akár húszezren is jöhetnek egy nap alatt.
Szlovén–horvát határzárvita
Horvátország közben szerdán délután különleges rendőri egységeket küldött a harmicai horvát–szlovén határátkelőhöz, mert szerintük Szlovénia horvát területre építette fel a határzár egy szakaszát. Öt kisbusszal érkeztek a határhoz a horvát különleges rendőri alakulat tagjai, akik újságírók szerint azzal a szándékkal jöttek, hogy lebontsák a Rigonce közelében fekvő átkelőnél felhúzott szlovén drótkerítést.
Ugyanakkor Szlovénia is rendőröket vezényelt ki ugyanarra a határszakaszra, ők viszont azonnal eltávolították a helyszínről az újságírókat. Szemtanúk szerint nagyon feszült volt a hangulat. Ljubljana szerint szlovén területen épül a horvátok által vitatott határzár – mondta Vesna Györkös Znidar belügyminiszter.
Vesna Pusic horvát ügyvezető külügyminiszter ugyanakkor csütörtökön a sajtónak megerősítette, hogy délelőtt tiltakozó jegyzéket adtak át Szlovéniának. Elmondta, hogy korábban Magyarországnak is adtak át jegyzéket, és a magyar hatóságok lebontották a vitatott kerítésszakaszt, majd távolabb húzták fel újra.
Eközben Északon is szigorításokat vezetnek be: Svédország közölte, hogy a migránshelyzet miatt visszaállítja a határellenőrzést.
Jobbik: kerítést a magyar–román határra!
A Jobbik azt kéri a magyar kormánytól, hogy haladéktalanul kezdje meg a műszaki határzár kiépítését a magyar–román határon. Mirkóczki Ádám, az ellenzéki párt szóvivője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján úgy értékelt: a szlovén–horvát határon épülő kerítés kényszerpályára sodorja Magyarországot, mert két lehetőség marad az illegális bevándorlóknak.
Az egyik, hogy a migránsok megpróbálják erőszakkal áttörni valamelyik határszakaszt, emiatt a politikus az élőerős védelem megerősítését szorgalmazta a déli határokon. A szóvivő a másik lehetőségnek tartotta, hogy a bevándorlók Románia felé mennek. Kitért arra, hogy a parlament honvédelmi és rendészeti, valamint nemzetbiztonsági bizottsága is olyan információkat kapott, amelyek a román határra nehezedő nyomást valószínűsítik.
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
szóljon hozzá!