Mintegy négyszázszor fordult elő tegnapra virradóra, hogy migránsok próbáltak bejutni a francia Calais kikötővárosban a Csatorna-alagút területére, hogy eljussanak Nagy-Britanniába – közölték francia rendőrségi források.
2015. augusztus 02., 19:382015. augusztus 02., 19:38
A próbálkozások száma nagyobb volt, mint egy nappal korábban, szombatra virradóra ugyanis mintegy háromszáz ilyen kísérlet történt az éjszakai órákban. Az alagútba behatoló bevándorlók miatt a forgalom mintegy öt órán keresztül szünetelt.
A Csatorna-alagutat üzemeltető Eurotunnel társaság közlése szerint péntekre virradóra a franciaországi oldalon hozzávetőleg ezer migráns próbált bejutni az alagútba, de ez egyiküknek sem sikerült. Az ezt megelőző napokban még ennél is több kísérlet történt az átjutásra. A próbálkozások okozta forgalmi fennakadások pénteken még napközben is tartottak; a teherautókat a két part között szállító vasúti szerelvények még délután is másfél órás késésekkel közlekedtek. Biztonsági források szerint tágan kell értelmezni a „bejutási kísérlet” fogalmát. Gyakran ez migránsok csoportjaira vonatkozik, akik elindulnak az alagút bejárata felé, de feltartóztatják őket a rendvédelmi erők.
Jelenleg mintegy 800 migráns tartózkodik a Csatorna-alagút bejárata környékén, Calais városában. A migránsok hetek óta próbálkoznak azzal, hogy bejussanak a Csatorna-alagúton át Nagy-Britanniába, mert úgy gondolják, hogy ott „paradicsomi” állapotok várnak rájuk. Előfordult, hogy a helyzet tragédiába torkollott: szerdára virradóra egy 25-30 év közötti szudáni férfi meghalt, elütötte egy teherautó. Június eleje óta ő volt a tizedik bevándorló, aki a La Manche csatornán való átkelési kísérlet közben halt meg. Az észak-franciaországi Calais-ban várakozó migránsok többnyire az alagútba tartó kamionokra felkapaszkodva igyekeznek brit földre jutni. A Eurotunnel közölte, hogy újabb biztonsági kerítéssávok kiépítését kezdte meg a migránsok tábora és a Csatorna-alagút franciaországi bejárata között. A brit kormány 7 millió fonttal járul hozzá a 2 kilométeres kerítésrendszer kialakításához.
London és Párizs figyelmeztet
Eközben Theresa May brit és Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter tegnap megjelent közös cikkében arra figyelmeztetett: Franciaország, Nagy-Britannia és egész Európa globális migrációs válsággal áll szemben, amelyet hosszú távon csak az Afrikából Európába érkezők számának csökkentésével lehet megoldani. A brit The Telegraph és a francia Journal du Dimanche lapokban megjelent cikkben a két belügyminiszter közölte: országaik prioritásként kezelik a francia Calais kikötővárosában kialakult migránshelyzetet, és elkötelezettek a kérdés közös megoldása iránt. Egyúttal azonban leszögezték, hogy a calais-i helyzet egy tágabb, globális válság eredménye, ez utóbbit pedig nem tudja két ország megoldani.
May és Cazeneuve azt írták: Európa országai mindig is védelmet fognak nyújtani azoknak, akik valóban konfliktusok és üldöztetés elől menekülnek, ugyanakkor „meg kell bontani a kapcsot a Földközi-tenger átlépése és az Európában gazdasági okokból való letelepedés között”. Arra is emlékeztettek: országaik havonta 200 olyan embert toloncolnak haza, akik nem jogosultak menekültstátusra.
A két belügyminiszter kiemelte: kézre kell keríteni azokat a bűnözőket, akik arra ösztökélnek amúgy is kiszolgáltatott embereket, hogy megtegyék az Európába tartó veszélyes utazást, a migránsok számára pedig egyértelművé kell tenni az út kockázatait, illetve a visszatoloncolás eshetőségét. Az ügyben David Cameron brit miniszterelnök még pénteken úgy nyilatkozott: további, széles körű intézkedésekre van szükség a Csatorna-alagút brit és francia oldalán kialakult válságos migrációs helyzet kezelésére.
EU-aggodalom a bevándorlás miatt
Eközben egy, az Európai Unió tagországaiban végzett május végi felmérésből kiderült: ha az egész Európai Unió előtt álló kihívásokat nézzük, akkor az európaiakat az illegális bevándorlás aggasztja leginkább, a gazdasági kérdéseknél és a munkanélküliségnél is jobban. Az Európai Bizottság által július végén ismertetett közvélemény-kutatás szerint most az uniós állampolgároknak 38 százaléka jelölte meg a bevándorlást az egész EU szempontjából a leginkább aggodalomra okot adó ügyként. Ez 14 százalékkal magasabb, mint a tavaly novemberben mért adat, akkor ugyanis még csak a megkérdezettek 24 százaléka számára volt ez a legfontosabb probléma, s ennél jobban aggódtak a gazdasági helyzet, a foglalkoztatottság, valamint az államháztartási hiány miatt. Az AFP francia hírügynökség szombati hírében kifejtette, hogy idén májusban az EU-országok és a tagjelölt államok lakossága a bevándorláson túl leginkább a gazdasági helyzet, a munkanélküliség és az államháztartás miatt aggódott, a megkérdezettek 27, 24, illetve 23 százaléka jelölte meg ezeket az EU előtt álló legfontosabb problémának. Eközben a Die Welt című német újság szombaton arról írt: Németországban az idei év eleje óta több mint 300 ezer menedékkérelmet nyújtottak be. Az országban egyébként szombaton egy türingiai állomáson tömegverekedés tört ki, Bonnban pedig a rendőrség különleges bevetési egységének (SEK) egy különítménye tett ártalmatlanná egy késelő menedékkérőt. Egyébként pénteken a cseh közszolgálati televízió arról számolt be, hogy mintegy 80 illegális bevándorlót szállított egy a magyar rendszámú kamion, amelyet pénteken délelőtt tartóztatott fel a cseh rendőrség a D5-ös autópályán Nyugat-Csehországban. A televízió szerint a magyar rendszámú kamiont a Tachov város közelében fekvő Ostrov u Stríbra településnél állította meg a rendőrség. Jelínková megerősítette, hogy a kamion vezetője külföldi állampolgár volt. A Novinky.cz úgy tudja, hogy a kamion sofőrje magyar állampolgár.
Terroristákat is keresnek a bevándorlók között
Tíz, terrorizmussal gyanúsítható személy adatait, fényképeit, útleveleinek másolatát juttatták el a Magyar Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatósága munkatársainak egy zárt hálózaton keresztül, hogy azonnal jelezzék, ha munkájuk során találkoznak az illetőkkel – írta pénteki számában a Napi Gazdaság. A napilap forrásai annyit közöltek, az információk külföldi hírszerző szolgálattól érkeztek azt követően, hogy híradások jelentek meg a Bosznia-Hercegovinában működő dzsihadista kiképzőtáborokról. A titkosszolgálati segítségre azért is szükség van, mert jelenleg mintegy negyvenezer menekültügyi eljárást kell lefolytatniuk a hatóságoknak. Ez rendkívüli módon leterheli a szakembereket, akik így nehezebben tudják kiszűrni a rossz szándékú határátlépőket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!