
Fotó: MTI
Berlin és Párizs, a két uniós főszereplő elvárásainak teljesítésével, az Egyesült Államokhoz, illetve a brüsszeli intézményekhez fűződő kapcsolatok kiegyensúlyozásával, valamint a közelgő elnökválasztással magyarázta a lapunk által megkérdezett szakértő a román kormány némileg meglepő lépését, amellyel menedékkérők befogadására tett felajánlást.
2019. augusztus 26., 10:202019. augusztus 26., 10:20
2019. augusztus 26., 10:512019. augusztus 26., 10:51
Románia kész a Proactiva Open Arms hajón lévő százötven afrikai migránsból tízet befogadni. A többi utast Franciaország, Németország, Spanyolország, Luxemburg és Portugália fogadja. A hajó olaszországi kikötését megtagadta Matteo Salvini olasz belügyminiszter, az ügynek jelentős és szenvedélyes médiavisszhangja volt világszerte, Richard Gere hollywoodi színész felhívásban fordult az EU-hoz a migránsok érdekében.
„Bukarest aktívan részt vesz a megoldás keresésében: egyrészt meg kell előzni a további emberéletek elvesztését, másrészt meg kell akadályozni egy olyan kiskapu megnyitását, amely az illegális bevándorlást bátorítja” – fogalmazott a román külügyi tárca közleménye. Lapunk írásban megkérdezte a minisztériumot, hova helyezik el a befogadott menedékkérőket, s hogy változott-e az eddigi román diplomáciai álláspont a bevándorlás ügyében. A külügyi tárca átirányította kérdésünket a Bevándorláügyi Főfelügyelőséghez, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a román felajánlás pozitív elbírálása esetén a nemzetközi védelmet kérőket a törvény által szabályozott jogok és kötelezettségek illetik meg.
A Krónikának nyilatkozó szakértő szerint a bukaresti kormányzat felismerte, hogy minden lényegi politikai lépést információs tevékenységnek kell kísérnie.
– hangsúlyozta Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője. Hozzátette: Bukarest hagyományosan igyekszik kiegyensúlyozni az Egyesült Államokkal és a brüsszeli intézményekkel fenntartott kapcsolatait, ez is közrejátszhat a gesztusban. „Romániában ugyanakkor kampány van, az államfői hivatal és a kormány mediatikus versenyben van, ezzel az üggyel pedig a kabinet kezdeményez tematikát. Márpedig az információs küzdelemben az van előnyben, aki kezdeményez” – fogalmazott az elemző.
Barabás T. János szerint az idei migránshullám eltörpül a 2015-öshöz képest,
„A magát progresszívnek tartó EU-s országcsoport igyekszik érzelmi eszközökkel a nyilvánosságban érvényesülni a szuveranista/nacionalista táborral szemben. A migráció uniós szabályozása (Dublini nyilatkozat) elavult, megújításához nincsen konszenzus a tagállamok között, úgy tűnik, az EB egy huszárvágással mediatikus, információs eszközökkel igyekszik érvényesülni: általa legyenek elosztva a migránsok EU-szerte. Az elosztást színfalak mögötti alkudozások kísérik, és az uniós vezetőség úgy vélheti, hogy ez nagyobb lehetőséget ad érdekei érvényesítésére” – összegzett a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője.
Jogszerűtlennek nevezte a civil mentőhajóknak a líbiai felségvizeken folytatott magatartását Tóth Norbert nemzetközi jogász. A magyarországi közszolgálati televízó M1 aktuális csatornájának nyilatkozó jogászt annak kapcsán kérdezték, hogy NGO-k Líbia helyett Európába akarják hozni a hajóikra felvett illegális bevándorlókat. A Proactiva Open Arms spanyol civil szervezet hajója a fedélzetére a líbiai partok közelében felvett menedékkérők közül több mint százzal továbbra is kikötési engedélyre vár az olaszországi Lampedusánál. Tóth Norbert megjegyezte, a spanyol zászló alatt úszó hajónak Spanyolország fel is ajánlotta, hogy országuk partjainál kiköthetnek.
A jogász szerint megoldás lehet Angela Merkel német kancellár azon javaslata, amely szerint Észak-Afrikában alakítsanak ki befogadóállomásokat, s ott vizsgálják ki az érkezők menekültügyi kérelmének jogosságát. Hozzátette: a korábbi statisztikák alapján a menekültügyi kérelmek nagy része megalapozatlan volt, így az érkezők döntő hányada nem lenne jogosult menekültügyi státuszra. Az MTI által idézett Tóth Norbert kitért arra: a nemzetközi jog terén megjelent egy veszélyes új álláspont, amely szerint az európai államoknak az embereket akkor is be kell engedniük, ha nem menekültek, hanem gazdasági bevándorlók.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
1 hozzászólás