2012. február 21., 10:022012. február 21., 10:02
Joachim Gauck, az egykori polgárjogi harcos és evangélikus lelkész személyében egy keletnémet költözhet be a berlini Bellevue-kastélyba – először az egységes NSZK történetében. Gauck, a keletnémet állambiztonsági minisztérium, a Stasi irattárát gondozó hivatal első (1991–2001) vezetője 2010 májusában az SPD és a Zöldek közös államfőjelöltje volt az uniópártok által indított Wulff ellenében; a szövetségi közgyűlésben azonban – igaz, csak a harmadik fordulóban – alulmaradt vetélytársával szemben. Személye mind az SPD, mind a Zöldek számára elfogadható, sőt kívánatos volt – a CDU/CSU viszont két napig hallani sem akart róla.
A bomba vasárnap délután robbant Berlinben: a két ellenzéki párt után a kormányzó FDP is Gauck mellett tette le a garast. A pártelnökség egyhangúlag felsorakozott a 72 éves, rokonszenves férfi mögött. Ezzel a kisebbik koalíciós párt kesztyűt dobott a CDU/CSU-nak. Noha Merkel pénteken úgy fogalmazott, hogy „mindenkivel egyeztetve kell olyan szövetségi elnököt találnunk, aki mindenki számára elfogadható”, az egyik potenciális jelöltnek az egyeztetés előtti „kigolyózása” minimum következetlenség volt a kancellár részéről.
Aminek persze oka volt. Gauck személyének elfogadása annak a nyílt beismerése lett volna, hogy Merkel 2010-ben nagyot hibázott, amikor az egykori lelkésszel szemben kierőszakolta Wulff jelölését, aki azután 20 hónap múltán csúfos körülmények között kényszerült lemondani.
Az uniópártok részéről populizmust, népszerűség-hajhászást vetettek az FDP szemére. A liberális párt a CDU/CSU szerint így akar javítani szánalmasan alacsony (országosan 3 százalék körüli) támogatottságán – döfött egyet a koalíciós partnerbe Markus Söder (CSU) bajor pénzügyminiszter. A koalíciós partnerre ez sem hatott. A Gauck mellett kitartó FDP makacsságát látva, Merkel vasárnap este átugrotta saját árnyékát: ő is elfogadta államfőjelöltnek Gauckot. Ezzel ugyan beismerte két évvel ezelőtti tévedését, ám ezt a jelek szerint kisebb rossznak tartotta, mint az általa a 2009. évi választási hadjáratban váltig „kívánatosnak tartott” polgári koalíció csúfos bukását.
A szövetségi kormány felbomlása, amely megfigyelők szerint elkerülhetetlen lett volna, ha a koalíciós partnerek nem tudnak megegyezni közös államfőjelölt személyében, rendkívüli parlamenti választások kiírásához vezetett volna. Múlt heti ZDF-felmérés szerint ennek nyertese ugyan nagy valószínűséggel a CDU/CSU lenne (36 százalék), ám az újabb „polgári kormány” megalakítása – ellentétben 2009-cel – ma illúzió csupán: az FDP be sem jutna a Bundestagba. Merkelnek vagy a Zöldeket (támogatottságuk 15 százalék) kellene választania, ám a hamburgi és Saar-vidéki, rövid életű fekete-zöld koalíciók ismeretében ehhez nemigen fűlik a foga; vagy újból az SPD-vel (31 százalék) kellene összefognia egy nemszeretem nagykoalíció keretében.
A jelek szerint a kancellár inkább lenyelte a békát, azaz Gauckot. Akivel Németország csak nyerhet: olyan elnöke lesz, aki bizonyosan visszaszerzi az államfői tisztség Wulff által megtépázott tekintélyét.
Miközben Moszkva kemény katonai csapásokat helyezett kilátásba Kijev központjára, ha Ukrajna megtámadná a május 9-i győzelem napi ünnepségeket, Ukrajna azt jelezte: nem látja értelmét a tűzszünetnek.
Tenerife szigetén köt ki az a holland óceánjáró, amelyen felbukkant a hantavírus, és az utasokat onnan juttatják haza az európai uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül – jelentette be Mónica García spanyol egészségügyi miniszter.
Magyarország visszaszolgáltatta Ukrajnának azt a pénzt és aranyat, amelyek az Oscsadbank ukrán állami pénzintézet tulajdonát képezték, és amelyeket a magyar titkosszolgálatok márciusban foglaltak le – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.