A Kúria elnökének megválasztott Varga Zsolt András volt alkotmánybíró leteszi esküjét az Országgyűlés plenáris ülésén
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Megválasztotta a budapesti Országgyűlés Varga Zsolt András volt alkotmánybírót a Kúria elnökének hétfőn. Varga Zsolt Andrást 135 igen, 26 nem szavazattal választották meg a képviselők titkos szavazáson.
2020. október 19., 19:432020. október 19., 19:43
2020. október 19., 19:542020. október 19., 19:54
A megválasztott elnök esküt tett, 2021. január 2-tól Darák Pétert váltja az elnöki poszton. A magyar alaptörvény szerint a Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja; megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Áder János köztársasági elnök október 5-én tett javaslatot Varga Zsolt András megválasztására.
Megválasztása után a legfelsőbb bíróság vezetője az MTI-nek kifejtette: megválasztása mögött mintegy huszonnyolc évnyi szakmai munka áll, amelyet mindig egy szakmai közösség részeként végzett. Hangsúlyozta: próbálja most ezt a bizalmat megszolgálni, de továbbra sem egyedül, hanem a Kúria bíró közösségének tagjaként. A következő két és fél hónapban ezért megpróbálja megismerni a Kúria véleményét az intézmény jövőjéről, és maga is megosztja elképzeléseit a bírákkal. Hozzátette, terveit ezután hozza majd nyilvánosságra.
Orbán Viktor miniszterelnök és az Országgyűlés elnöke, Kövér László gratulációját fogadja a Kúria új elnöke (jobbra)
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A Kúria következő elnöke 1968-ban született Marosvásárhelyen. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett jogászként 1995-ben, később ugyanitt szerzett PhD-fokozatot is, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen habilitált. 2012 óta egyetemi tanár, emellett katekéta-lelkipásztori munkatárs. Több fővárosi ügyészségen is dolgozott, majd az Országgyűlési Biztos Hivatalába került, ahol idővel hivatalvezető lett. Két alkalommal, összesen mintegy tíz éven át tevékenykedett a legfőbb ügyész helyetteseként, majd a Velencei Bizottság tagja lett. 2017 és 2019 decembere között a Velencei Bizottság Nemzetközi Jogi Albizottságának alelnöke, majd az Alkotmányírósági Albizottságának alelnöke lett.
Varga Zsolt András bírót jelöli a budapesti Kúria elnökének Áder János államfő, az erről szóló dokumentum hétfőn jelent meg az Országgyűlés honlapján. A budapesti legfőbb bírói fórum leendő vezetője erdélyi származású, Marosvásárhelyen született.
2014 szeptemberében lett alkotmánybíró, posztjáról október 16-án mondott le kúriai elnöki jelölése miatt. Július 1-je óta határozatlan időre kinevezett bíró.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A technológiai mágnás Elon Musk közösségi média platformjára, az X-re kiszabott 140 millió dolláros bírság rávilágít arra, hogy az európaiak hogyan ássák alá az amerikai politikát, miközben katonai védelmet követelnek az Egyesült Államoktól.
Az orosz hadsereg 149 csapásmérő, valamint álcadrónt vetett be ukrajnai célpontok ellen hétfőre virradóra, a légvédelem a támadó eszközök zömét hatástalanította, azonban egy ember meghalt és sokan megsebesültek a csapások következtében.
Megtorlással fenyegette meg az Ukrajnában harcoló román és moldovai állampolgárokat Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Londonban európai vezető politikusokkal találkozik, hogy megvitassa Ukrajna szövetségeseivel, hogyan reagáljanak az Egyesült Államok folyamatos nyomására, hogy Kijev fogadjon el engedményeket a béketárgyalásokon.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!