Hirdetés

Megtorlás a „punk ima” miatt Oroszországban

Az ember azt gondolná, a Pussy Riot-ügy augusztus 17-én véget ért azzal, hogy a bíróság kétévi kényszermunkára ítélte az együttes három tagját, mind fiatal nőket, amiért februárban a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyházban elénekeltek egy Putyin-ellenes kuplét. Ez messze nincs így – írta a Le Monde című francia napilapban Marie Jégo moszkvai tudósító.

2012. szeptember 04., 07:452012. szeptember 04., 07:45

Augusztus 20-án a moszkvai rendőrség bejelentette, hogy az együttes újabb tagjait vette őrizetbe egy „punk imán” való részvétel miatt. A székesegyházban február 21-én készült filmfelvétel tanúsága szerint öten énekeltek üvöltve az oltártérben, nem számolva azokat a társaikat, akik filmezték őket.
A fiatal nők elítélése kiváltotta a nemzetközi közösség bírálatát, heves reakciók kísérték a hivatalos orosz médiában, az internetes közösség berkeiben és az utcán is. Az ügyben kipattant viták sokkal szenvedélyesebbek, mint azok, amelyek a Vlagyimir Putyin elnök esküdt ellenségévé lett, volt olajmágnás, Mihail Hodorkovszij 2010-ben történt második elítélését övezték.

Összefonódó egyház és politikum

Katedrálisbeli produkciójával  – a rángatózással, ugrálással – a 22 éves Nagyezsda Tolokonnyikova, a 30 éves Jekatyerina Szamucevics és a 24 éves Marija Aljohina az orosz identitás legalapvetőbb összetevőjét, az ortodox keresztény hitet sértette meg.

Oroszországban a hivatalosan szétválasztott egyház és a politikai hatalom nagyon is összekapcsolódik. A hatalmi elit kitüntetett helyet szentel az ortodox vallásnak, amelyet a szovjet birodalom 1991-es összeomlása óta folyamatosan fejlesztett nemzeti öntudat egyik kulcselemének tekint. A Kreml és a patriarkátus mára teljesen összeolvadt. Kirill pátriárka közvetlenül a márciusi elnökválasztás előtt mint „isteni csodáról” beszélt Vlagyimir Putyinról, majd csatlakozott az őt támogató új párthoz, a Népfronthoz, és arra buzdította a híveket, hogy szavazzanak „a nemzet vezetőjére”.

„Akciónkkal rá akartunk világítani az egyház és a Putyin irányította hatalmi rendszer közötti összejátszásra”  – mondta Aljohina a Novoje Vremja című hetilapnak nyilatkozva. Az akció sikeresnek bizonyult. Még a legkonzervatívabb médiumok is foglalkoztak azzal, hogy milyen szerepe van az egyháznak és a pátriárkának a politikai életben. „Az ortodox egyház feje azáltal, hogy az állammal való összeolvadást választotta, szükségszerűen elfogadta, hogy kitüntetett célponttá válik, és hogy elkerülhetetlen az összeütközése a kortárs művészet radikális szárnyával” – írta a Nyezaviszimaja Gazeta című napilap.

Bírált döntés

A konzervatív értelmiség számos tagja – azontúl, hogy nagyon nem tetszik nekik a Pussy Riot produkciója – nem állja meg, hogy ne bírálja bírósági elítélésüket. „Nem akarok olyan társadalomban élni, amelyben bármelyik gyengeelméjű tiltakozást rendezhet egy templomban (…), de még kevésbé egy olyan közegben, amely a tálibok uralmára hasonlít” – írta Alekszandr Arhangelszkij hírszerkesztő. „Maholnap egyesek már azon is meg fognak sértődni, ha egy biológiatanár arról beszél, hogy az ember a majomtól származik” – jelentette ki Nyikolaj Szvanidze író-történész.

Az orosz igazságszolgáltatás már amúgy is nagyon megtépázott hírneve ettől az ítélettől nem lesz jobb. A három büntetlen előéletű punklány azért a cselekedetért, hogy egy templomban azt énekelték: „Szűz Mária, űzd el Putyint!”, két év börtönt kapott, ugyanazt a büntetési tételt, mint amelyet nemrég a sorozatban nemi erőszakot elkövető Igor Kondratyev. Utóbbi áldozatai között ráadásul fiatalkorúak is voltak.

Putyin hadjárata

Kezd  ugyanakkor abszurddá válni az a hadjárat, amelyet Vlagyimir Putyin júliusban indított el az utcai tüntetések elfojtására. Azok után, hogy külföldi ügynököknek minősítette a civilszervezeteket, hogy visszahozta a büntetőtörvénykönyvbe a rágalmazás vétségét (elődje, a liberálisabb Dmitrij Medvegyev vette azt ki belőle), hogy újabb korlátozásokat vezetett be az internetes honlapok ellen, és hogy az igazságszolgáltatás útján zaklatja az ellenzéki vezetőket, a kampány eljutott oda, hogy már a világhírű popsztárt, Madonnát is támadják.

Egy szentpétervári törvényszék nemrég bejelentette, hogy panaszt nyújtottak be az intézménynél az amerikai énekes ellen, aki augusztus elején Oroszországban turnézott. A feljelentők (két kevéssé ismert, ultranacionalista szervezet, az Új Nagy-Oroszország, valamint az Orosz Állampolgárok Testülete) azért panaszolták be Madonnát, mert támogatja a homoszexuálisokat. Kártérítést követelnek „az erkölcsi előítéletekért”.

Társadalmi vita alakult ki ezenkívül Garri Kaszparov volt sakkvilágbajnok, ellenzéki politikus miatt is, aki szintén ádázul szemben áll Putyinnal. Kaszparovot durva módszereket alkalmazva őrizetbe vették azon a tüntetésen, amelyet ellenzékiek tartottak a Pussy Riot-tagok elleni tárgyalás idején a bíróság előtt. Nem sokkal később szabadon engedték. Azzal vádolták, hogy az ellene alkalmazott kényszerintézkedés közben megharapta egy rendőr ujját. De lehet, hogy egy kutya harapta meg korábban a rendőrt. A Ria Novosztyi hírügynökség szerint „a moszkvai rendőrség össze fogja hasonlítani Kaszparov fogazatát a rendőrkutyákéval”.
 

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 15., vasárnap

Felvonták a nemzeti lobogót Budapesten, az Országház előtt

Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.

Felvonták a nemzeti lobogót Budapesten, az Országház előtt
Hirdetés
2026. március 14., szombat

Robbanás történt egy amszterdami zsidó iskolánál, célzott támadásra gyanakszanak a hatóságok

Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.

Robbanás történt egy amszterdami zsidó iskolánál, célzott támadásra gyanakszanak a hatóságok
2026. március 14., szombat

Hatalmas összegbe került Amerikának az iráni háború első pár napja

Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.

Hatalmas összegbe került Amerikának az iráni háború első pár napja
2026. március 13., péntek

Külügyi szemle a leendő új román–magyar közúti összeköttetésnél

A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.

Külügyi szemle a leendő új román–magyar közúti összeköttetésnél
Hirdetés
2026. március 13., péntek

Amerikai katonák vesztették életüket az iraki repülőgép-szerencsétlenségben

Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.

Amerikai katonák vesztették életüket az iraki repülőgép-szerencsétlenségben
2026. március 13., péntek

Olajárak, fegyverek és nagyhatalmi verseny: így formálhatja a világpolitikát az iráni háború

Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.

Olajárak, fegyverek és nagyhatalmi verseny: így formálhatja a világpolitikát az iráni háború
2026. március 12., csütörtök

Szijjártó Péterrel tárgyalt Tánczos Barna, szó esett közös projektekről és az országgyűlési választásokról is

Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.

Szijjártó Péterrel tárgyalt Tánczos Barna, szó esett közös projektekről és az országgyűlési választásokról is
Hirdetés
2026. március 12., csütörtök

Stratégiai partnerségi megállapodás Románia és Ukrajna között

Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.

Stratégiai partnerségi megállapodás Románia és Ukrajna között
2026. március 12., csütörtök

Energiaügynökség: a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza

Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.

Energiaügynökség: a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza
2026. március 12., csütörtök

Orbán Viktor a KMKF-en: egy rendszerváltás a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené

Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán Viktor a KMKF-en: egy rendszerváltás a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené
Hirdetés
Hirdetés