A brazil Tam légitársaság egyik pilótája arról számolt be, hogy a repülő eltűnésének időpontjában narancssárga tűzgömböt látott, amely vélhetően a gép lángoló roncsainak fénye lehetett. Közben kiderült, négy magyar és egy román állampolgár is azon az utasszállító repülőgépen utazott, amely hétfőn tűnt el az Atlanti-óceán fölött. A légitársaság és a hatóságok szerint az Air France Rio de Janeiróból Párizsba repülő 447-es járata minden bizonnyal lezuhant, a katasztrófa lehetséges térségét hétfő este sikerült körülhatárolni.

A brazil légügyi hatóságok szerint az AF 447 jelzésű járat 565 kilométerre volt Natal kikötővárostól, amikor utoljára rádiókapcsolatba lépett az úgynevezett atlanti ellenőrző központtal. Az Airbus A320-200 típusú gép rendben, 840 kilométeres sebességgel, mintegy 35 ezer láb magasságban haladt, vagyis valamivel 11 ezer méter alatt. Azután tűnt el, hogy kikerült a brazil radarok által fedett övezetből, de még a szenegáli légtérellenőrzési zónába való beérkezése előtt.

A gépnek párizsi idő szerint 11 óra 10 perckor kellett volna leszállnia Párizs Charles de Gaulle repülőterén, de már reggel 8.00 órakor nyoma veszett. A járat helyi idő szerint vasárnap este 7 órakor szállt fel a riói repülőtérről.

A francia légitársaság vezetője szerint az Air France járata viharzónába került, az automatikus üzenetek a gép egyes műszereit érintő sorozatos technikai meghibásodásokról negyedórával később kezdtek érkezni. Mindez arra utal, hogy „váratlan helyzet” történt a fedélzeten – fogalmazott Pierre-Henri Gourgeon sajtótájékoztatóján. A légitársaság igazgatója szerint az Air France feltételezése az, hogy villámcsapás érte a gépet, amelynek következtében légikatasztrófa történt.

A gépen 228 személy, 216 utas, valamint a személyzet 12 tagja tartózkodott. Az Air France hivatalos tájékoztatása szerint az utasok között 126 férfi, 82 nő, hét gyerek és csecsemő volt. Az utaslista szerint a gépen 61 francia, 58 brazil, 26 német, kilenc kínai, ugyanennyi olasz, hat svájci, öt, brit, öt libanoni, négy magyar, három ír, három norvég, három szlovák, két-két marokkói, lengyel, spanyol és amerikai, egy-egy argentin, osztrák, belga, kanadai, horvát, dán, holland, észt, gambiai, izlandi, fülöp-szigeteki, román, orosz, dél-afrikai és török állampolgár utazott.

Körülhatárolták a katasztrófa lehetséges helyszínét

Sikerült néhány tucat tengeri mérföld pontossággal körülhatárolni az Atlanti-óceánban azt a helyet, ahol a francia utasszállító gép lezuhanhatott – közölte hétfő este az Air France légitársaság főnöke. Pierre-Henri Gourgeon elmondta, a légi katasztrófa nagyjából félúton a brazil és az afrikai partok között következhetett be. Azt azonban nem árulta el, hogy melyik nyugat-afrikai ország partjaitól van a szerencsétlenség helyszíne nagyjából azonos távolságra, mint Brazíliától.

Brazil katonai repülőgépek indultak a gép keresésére, a kutatást a brazil haditengerészet három hajója segíti. Nicolas Sarkozy francia elnök telefonon megköszönte Lula brazil államfőnek a segítséget. Egy francia katonai gép is felszállt Nyugat-Afrikából, és francia hajók is részt vesznek a keresésben. Párizs azzal a kéréssel fordult az Egyesült Államokhoz, hogy műholdas adatokkal segítsen meghatározni a katasztrófa helyszínét.

Narancssárga fények az óceán fölött

Narancssárga fényeket látott a horizonton egy atlanti repülőjárat brazil pilótája az óceánnak azon a részén, ahol az Air France gápe eltűnt. A brazil légierő megerősítette a hírt, amely szerint a pilóta narancssárga, „fénylő pontokat” látott Fernando de Noronha szigetétől körülbelül 1300 kilométerre, vagyis nagyjából 1650 kilométerre a brazil partoktól, azon az útvonalon, amelyen a párizsi járat közlekedett.

A TAM brazil légitársaság pilótájának megfigyelése nagyjából egybeesett a francia utasszállító eltűnésének időpontjával, ezért nem lehet kizárni, hogy az Air France-gép égő roncsait láthatta az óceán felszínén. A brazil légitársaság tájékoztatta a hatóságokat.

Több tényező okozhatta a katasztrófát

Önmagában a villámlás és a turbulencia ritkán okoz repülőszerencsétlenséget; e két körülményen kívül további tényezők egyidejű fennállása vezethetett a Rio de Janeiróból Párizsba tartó francia utasszállító repülőgép hétfői eltűnéséhez – mondták el szakértők.

Az Air France szóvivője azt mondta, villámcsapás érhette a légitársaság eltűnt 447-es járatát. Szakértők azonban rámutattak: a villámlástól önmagában általában nem zuhan le egy korszerű repülőgép. Patrick Smith polgári repülőgépeken repülő amerikai pilóta és repülésügyi szakíró elmondta, a repülőgépeket ma már úgy építik, hogy ellenálljanak a villámcsapásnak, s rendszeresen érik is villámcsapások a levegőben a gépeket: a statisztika szerint a tengerentúli járatokat, mint amilyen az Air France feltételezhetően szerencsétlenül járt gépe is volt, átlagosan háromévente egyszer, a kisebb távon közlekedő gépeket – amelyek kisebb magasságon repülnek – ennél is gyakrabban, évente egyszer.

Nagyjából hét órával a felszállás után az Air France pilótái jelezték, hogy sűrű zivatarfelhő van előttük, amely egy – az egyenlítői égövben rendszeresen előforduló – erőteljes zivatar része. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a gép – amint az ilyen esetekben megszokott – eltért-e az eredeti repülési útvonaltól, hogy kikerülje az erős légörvényt.

Az Air France közlése szerint a repülőgép megfelelő műszere, amely automatikusan továbbít adatokat a földi állomásoknak, jelezte, hogy gond van az Airbus A330-200 típusú gép elektromos rendszerével, valamint a nyomáskiegyenlítő rendszerrel.

Szakértők azt valószínűsítik – hangsúlyozva, hogy még igen korai találgatásokba bocsátkozni az utasszállító eltűnésének okairól, mielőbb meg kellene találni a gép feketedobozát –, hogy több tényező összjátéka, szerencsétlen események láncolata vezethetett a feltételezett katasztrófához.

A légi balesetek többsége egyébként erre vezethető vissza, vagyis, hogy több olyan kedvezőtlen körülmény áll fenn egyidejűleg, amelyek egyébként egyesével, önmagukban nem lennének veszélyesek.

Arra a felvetésre, hogy az Air France-gép leszállhatott-e a vízre, mint az az Airbus A320-as, amelyet januárban New York mellett, a Hudson folyón tett le biztonságosan a pilóta, a szakértők azt mondták: a két eset teljesen más; nem lehetett hasonlóan kedvező kimenetele, ha az Air France pilótáinak kényszerleszállást kellett végrehajtaniuk az óceánon, éjszaka, viharban.