
2010. február 09., 15:162010. február 09., 15:16
Az új Európai Bizottságban – miként az előzőben is – minden EU-tagországot egy személy képvisel. A 28 tagú testület elnöke továbbra is José Manuel Barroso, jobbközép irányzatú portugál politikus. Az EB román tagja Dacian Cioloş, aki az unió agrárügyeiért felel. A biztosi testület magyar tagja Andor László, a foglalkoztatási és szociális ügyek tárcájának irányítója. A bizottság mandátuma nem mostantól, hanem az előző bizottság mandátumának lejártától számítva öt évre, vagyis 2014. október végéig szól.
„Romániai szempontból örvendetes az, hogy Dacian Cioloş személyében országunk egy Európában erősnek számító portfóliót kapott, egyben igazolása annak, hogy helyes volt technokratát javasolni a posztra. Ugyanezt az elvet követte egyébként Magyarország is, amikor a technokratának számító jelöltet, nem pedig politikust nevezett meg a foglalkoztatási, szociális ügyek és felzárkóztatás biztosi posztra. Románia egyértelműen erősödött a brüsszeli bizottságban, hiszen korábban, a 2007-es mandátumközi csatlakozás miatt Romániának és Bulgáriának kevésbé fajsúlyos portfólió jutott, amelyek az új bizottságban már nem is szerepelnek önálló területként” – értékelte Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő a bizottság új összetételét.
A 736 tagú EP-ben 488-an szavaztak igennel, 137-en nemmel, 72-en pedig tartózkodtak. Az előző összetételű Barroso-bizottságot 2004 novemberében 449 igen, 149 nem szavazattal, 82 tartózkodás mellett választották meg. A képviselők csak a testület egészéről szavazhatnak – az egyes biztosjelöltekről nem –, és az elfogadáshoz egyszerű többségre van szükség.
Igennel szavaztak a legnagyobb politikai pártcsaládok: a jobbközép néppártiak, a szocialisták és szociáldemokraták, valamint a liberálisok. A néppártból kivált konzervatívok tartózkodtak. A testület ellen szavaztak – teljesen eltérő okokból – a radikális euroszkeptikusok és a több európai szolidaritást szorgalmazó zöldpártiak, miként a szocialistáknál balosabb frakció tagjai is.
Ahhoz, hogy az új Európai Bizottság hivatalba léphessen, a szabályok megkövetelik még azt, hogy a tagállamok kormányait képviselő Európai Tanács minősített többséggel megerősítse a biztosi testületet. Ezzel kapcsolatban azonban semmilyen kétely nem merült fel, és korábban a tanács döntött úgy, hogy ismét Barroso legyen a bizottsági elnök. A tanácsi megerősítés külön találkozó nélkül, úgynevezett írásbeli eljárással még a nap folyamán megtörténhet, így az új biztosok szerdán elfoglalhatják hivatalukat.
Az írásbeli eljárás azt jelenti, hogy amennyiben a kormányoknak megerősítés végett megküldött irattal szemben pontosan meghatározott időpontig egyetlen kormány sem emel kifogást, a dokumentumot hivatalosan megerősítettnek tekintik.
A bizottságról történt szavazás előtt a parlament állásfoglalást fogadott el az EP és az Európai Bizottság viszonyát szabályozó intézményközi keretmegállapodásról.
Lemondásra szólították fel Kimberly Guilfoyle-t, az Egyesült Államok athéni nagykövetét, aki az elmúlt hetekben számos botrány főszereplőjévé vált – jelentette be Katie Zacharia, a Fehér Ház szóvivője.
Az orosz dízelexportot engedélyező megállapodás annak a kísérletnek a része, amelynek célja Oroszország visszacsábítása a tárgyalóasztalhoz.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.