
Az orosz csütörtökön videóértekezletet tartott az Ukrajnával szomszédos kurszki, belgorodi és brjanszki régióban kialakult helyzetről
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Megkísérelt csapást mérni az ukrán hadsereg a kurszki atomerőműre az éjszaka folyamán – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy, az Ukrajnával szomszédos kurszki, belgorodi és brjanszki régióban kialakult helyzetről tartott csütörtöki tanácskozáson.
2024. augusztus 22., 19:372024. augusztus 22., 19:37
2024. augusztus 22., 19:382024. augusztus 22., 19:38
„Az ellenség ma éjszaka megpróbált csapásokat mérni az atomerőműre” – mondta Putyin. „A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség értesítést kapott erről, és ígéretet tett arra, hogy szakembereket küld a helyzet felmérésére. Remélem, hogy ezt végre megteszik” – tette hozzá. Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön arról számolt be, hogy az augusztus 6-án elindított kurszki betörés folyamán az ukrán fegyveres erők több mint 4700 katonát és 68 harckocsit veszítettek.
Alekszej Szmirnov, Kurszk megye megbízott kormányzója az elnök részvételével megtartott tanácskozáson közölte, hogy eddig több mint 130 ezer ember hagyta el a régió határ menti övezetét, de csaknem 20 ezer helyi lakos még mindig ott maradt az evakuálásra kijelölt területeken. Az elöljáró csütörtökön fotót közölt arról a vasbeton óvóhelyről, amelyből mintegy hatvanat fognak elhelyezni Kurszk városában a népes helyszíneken, egyebek között a jelentősebb megállók közelében. Vjacseszlav Gladkov, Belgorod megye kormányzója arról tájékoztatott a megbeszélésen, hogy a régióban 35 településre tiltották meg a beutazást biztonsági okokból.
Az érintettekre öt évig terjedő szabadságvesztést szabhatnak ki Oroszországban. Putyin egyébként csütörtökön telefonon felköszöntötte születésnapja alkalmából Jevgenyij Poddubnijt, a Rosszija 1 televízió haditudósítóját, aki súlyosan megsebesült a kurszki régióban. Az orosz külügyminisztérium szerint az ukrán fél célzottan törekedett az újságíró megölésére, akinek járművét augusztus 7-én érte dróncsapás Szudzsa város bejáratánál.
A moszkvai katonai tárca csütörtöki hadijelentése értelmében az orosz erők az elmúlt nap folyamán a hatból két frontszakaszon nyomultak előre Ukrajnában, elfoglalva a donyecki régióban lévő Mezsove települést, és visszaverve hét ellenrohamot. A Moszkvában kiadott közlemény szerint az ukrán hadseregnek több mint 2100 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán a „különleges hadművelet” övezetében.
Marocsko szerint az ukrán fél megpróbálja stabilizálni a frontot, de ehhez nincs elegendő katonája és hadfelszerelése. A védelmi minisztérium az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett nyolc lőszerraktárt, egy MiG-29-es repülőgépet, négy páncélozott harcjárművet, három Grad sorozatvetőt, hét nyugati gyártmányú 155 milliméteres vontatott tarackot, amerikai HIMARS sorozatvetők 11 rakétáját, továbbá 91 drónt, közülük 53-at a „különleges hadművelet” övezetén kívül.
Az orosz nyilvántartás szerint ezzel a háború eleje óta megsemmisített ukrán repülőgépek száma elérte a 640-et, a sorozatvetőké pedig az 1420-at. Az ukrán hadsereg által elveszített gépjárművek száma meghaladta a 25 ezret. A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. Átmenetileg felefüggesztették a távolabb fekvő volgográdi reptér forgalmát is. Az azonos elnevezésű régió légterében délelőttig 13 ukrán drónt lőttek le.
Az FSZB csütörtökön azt közölte, hogy a Krímben elfogta az ukrán katonai hírszerzés (GUR) három orosz állampolgárságú ügynökét. A gyanúsítottak infrastrukturális létesítmények felrobbantására készültek, és adatokat szolgáltattak ki a félszigeten található katonai objektumokról. Mindhárman beismerő vallomást tettek. Vlagyimir Rogov, az Új Régiók Integrációkoordinációs Tanácsának társelnöke azt mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy 2022 eleje óta hat-hét külföldi zsoldoscsoport vett részt a háborúban az ukrán oldalon. Rogov szerint amerikai, brit és lengyel katonai magánvállalatokról van szó.
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön. A javaslatot 165 képviselő támogatta, 390-en ellene szavaztak, 10-en tartózkodtak.
A bukaresti ukrán nagykövetség hangsúlyozza, hogy a tavaly június 18-án elfogadott új ukrán állampolgársági törvény értelmében az ukrán állampolgárok más országok állampolgárságát is megszerezhetik, amelyeknek listáját az ukrán kormány hagyja jóvá.
Megalakult csütörtökön Davosban a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére életre hívott Béketanács.
Háromnapos sztrájkot hirdetett a spanyol mozdonyvezetők szakszervezete (Semaf) szerdán az elmúlt napok halálos vasúti szerencsétlenségei miatt, követelve a biztonság garantálását a dél-európai ország teljes vasúti hálózatán.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy Svájcban találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hozzátéve, hogy szerinte Zelenszkij és Vlagyimir Putyin orosz elnök most olyan ponton vannak, ahol meg tudnak állapodni a háború befejezéséről.
Nem lépnek életbe február elsejétől a Grönlanddal kapcsolatos vita miatt kilátásba helyezett amerikai importvámok nyolc európai országgal szemben – jelentette ki szerda este Donald Trump amerikai elnök.
Az összesen 33 romániai európai parlamenti képviselő közül 16-an támogatták azt a határozattervezetet, amely szerint az Európai Unió Bíróságához küldik véleményezésre az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodást.
Közvetlen tárgyalásokat akar kezdeményezni Grönland megszerzéséről Donald Trump amerikai elnök, aki szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon a Dániához tartozó területtel kapcsolatos vitáról is beszélt felszólalásában.
Románia az Egyesült Államok fontos partnere, de vannak olyan elvek, amelyektől nem tekinthetünk el, nevezetesen, hogy egy ország területe csak az adott nép akaratával kerülhet át egy másikhoz” – jelentette ki Oana Ţoiu román külügyminiszter.
szóljon hozzá!