Megoldódhat a magyar sportközvetítések ügye

A kereszténydemokrata politikus kifejtette: 2010 óta minden évben jelentős összeggel nőtt a nemzetpolitika pénzügyi kerete, idén 19 milliárd forintról 23 milliárdra emelkedett. Kitért a vajdasági gazdaságfejlesztési programra is, amelyre 50 milliárd forintos keretet biztosítanak. Ebből 30 milliárd a kedvezményes hitel, a többi vissza nem térítendő támogatás. A program az ottani magyarság megmaradását segíti, és célja, hogy az adott térség gazdasági fejlődése meginduljon.

Arról, hogy a sportközvetítéseket nem tudják a külhoni magyar területeken élők magyar nyelven nézni, Semjén Zsolt elmondta: tárgyalnak erről, és minden remény megvan arra, hogy a helyzet belátható időn belül rendeződik.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár közölte: a Máért zárónyilatkozatát egyhangúlag fogadták el. A dokumentum több pontban is foglalkozik az erdélyi magyar kisebbség gondjaival.

A Máért-et alkotó szervezetek tiltakoznak a kommunista diktatúra idején elkobzott egyházi és közösségi javak restitúciójának leállása, továbbá a korábban jogerősen visszaszolgáltatott ingatlanok – mint a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium, vagy a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium – tulajdonjogának megkérdőjelezése és visszaállamosítása ellen. Kifejezik abbéli reményüket, hogy a romániai restitúciós folyamat az integrációs intézmények előtt vállalt nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően mielőbb lezárul, birtokba helyezve és kárpótolva a korábbi tulajdonosokat.

Támogatásukról biztosítják az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit, és felhívva a figyelmet az Európában létező autonómiaformák pozitív példáira, szorgalmazzák az ezzel kapcsolatos, konstruktív párbeszéd megvalósulását, a román fél cselekvő részvételével.

Megdöbbentőnek és a 21. századi európai jogállamisággal összeegyezhetetlennek tartják a magyar nyelv és nemzeti szimbólumaink használatát korlátozó prefektusi, rendőrségi és fogyasztóvédelmi fellépéseket, amelyek ellen határozottan tiltakoznak. Sürgetik a jogszabályok gyakorlatba ültetését és a valós kétnyelvűség megvalósítását azokon a településeken, ahol a magyarság száma jelentős vagy meghaladja a 20 százalékot.

Aggodalommal veszik tudomásul a Máért tagjai, hogy továbbra sem alakult meg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar tagozata. Felhívják az egyetem szenátusát és vezetését, továbbá Románia kormányát, hogy tartsák tiszteletben a 2011-es oktatási törvényben foglaltakat, és tegyék lehetővé az önálló magyar tagozat megalakulását.

Felhívják a nemzetközi és európai uniós intézmények, különösen az Európa Tanács, az Európai Parlament és Európai Bizottság figyelmét a romániai restitúciós folyamat visszásságaira, valamint a romániai magyar kisebbséget diszkrimináló hatósági fellépésekre, és kérik, hogy rendelkezésükre álló eszközökkel tegyenek meg mindent a jogbiztonság, az anyanyelvhasználat, a tulajdonhoz és szabad vallásgyakorláshoz való jog szavatolásáért.

Kifejezik abbéli reményüket, ahogy a 2016-ban esedékes romániai helyhatósági és parlamenti választások után mind a helyi közigazgatásban, mind a bukaresti törvényhozásban megerősödik a magyar érdekképviselet. Arra biztatják az erdélyi magyarokat, hogy a közösségük jövőjét cselekvően alakító, felelős polgárként, minél nagyobb arányban vegyen részt a választásokon. Üdvözlik Románia Parlamentjének döntését, amellyel november 13-át a Magyar Nyelv Napjává nyilvánította.

Aggodalmukat fejezik ki azon régiósítási tervekkel kapcsolatban, amelyek a Székelyföld és a magyar közösség számára hátrányosak. Aggodalommal tapasztalják, hogy az európai terrorveszély ürügyén mind a médiában, mind pedig egyes tisztségviselők részéről magyarellenes, „magyarofób\" hangulatkeltés indult el.

Végezetül a Máért zárónyilatkozatának erdélyi fejezete kiemeli: a veszélyeztetett közösségek, mint például a szórvány- és csángómagyarok további kiemelt figyelmet érdemelnek.