
Fotó: Mediafax
2010. augusztus 20., 07:572010. augusztus 20., 07:57
A francia hatóságok menetrend szerinti repülőjárattal küldték haza a romákat, akik az illetékesek szerint önként jelentkeztek. 14 cigányt Párizsból, 79-et pedig Lyonból készültek hazaküldeni, ám a lyoni transzport 61 fősre zsugorodott, miután a Le Figaro című lap értesülései szerint 18 roma nem jelentkezett a lyoni reptéren.
Az első, Párizs–Bukarest-járat délután, nem sokkal négy óra után érkezett meg az Henri Coandă-repülőtérre, és 14 – köztük hat, húsz év körüli fiatal – hazatoloncolt roma utazott rajta. A reptéren riporterek hada várta a romákat, akik azt mondták: mintegy fél évet töltöttek Franciaországban, de néhányan letagadták, hogy pénzt kaptak volna a hazatérésért. Egyikük elárulta, nem volt munkahelye Franciaországban és önként iratkozott fel a hazaküldendők listájára.
A hazatérők között volt egy héttagú, Nagyváradról kiutazott család is, akik elmondták, hogy munkát kerestek Franciaországban, mások viszont azt mondták: „vakáción” voltak. Egy férfi elmondta, hogy feketén dolgozott Franciaországban, ahol nehéz volt a sorsuk, mert a rendőrök és a helyi hatóságok állandó nyomás alatt tartották őket. Hozzátette: nem tudja, mihez fog kezdeni Romániában, az sem kizárt, hogy visszamegy Franciaországba. Hasonlóan nyilatkoztak a Lyonból a Băneasa reptérre érkezett cigányok is, akik zöme azt mondta: az első adandó alkalommal visszatérnek.
Az akció keretében összesen 700 cigányt küldenek haza Romániába, illetve Bulgáriába, ebből 371 romániai roma. A tervek szerint pénteken Temesváron is landol egy Franciaországból érkező gép. Eric Besson bevándorlásügyi miniszter közölte: a hazatoloncolt romák önként vállalták, hogy fejenként 300, illetve gyerekenként 100 euró fejében hazatérnek. Vasile Blaga belügyminiszter közölte: a mintegy négyszáz romát, aki csütörtökön és pénteken visszaérkezik, Románia tárt karokkal várja, amennyiben rendben vannak az irataik, és nem követtek el bűncselekményeket Franciaországban.
A Le Figaro című lap egyébként csütörtöki számában arról ír, hogy a francia hatóságok egy Oscar nevű nyilvántartási rendszert használnak annak kiküszöbölésére, hogy egy hazatoloncolt romának kétszer is kifizessék a „lelépési” összeget. A 2009-ben létrehozott adatbázis az összes olyan cigány ujjlenyomatát tartalmazza, aki már kapott hazatelepülési támogatást. Az adatbázis létrejöttéig a francia állam 18 ezer eurót veszített, ugyanis a hazaküldött 15 ezer személy kisvártatva visszatért az országba.
Az első romániai cigányok hazatoloncolása közben is folytatódott az illegális romatelepek felszámolása. A délkelet-franciaországi Saint Martin d’Heres-ben kora reggel mintegy 150 csendőr lakoltatott ki egy megközelítőleg százfős roma társaságot.
A kilakoltatások nem maradtak visszhang nélkül Romániában. Traian Băsescu államfő csütörtökön kijelentette: Románia megérti Franciaország romákkal kapcsolatos álláspontját, ugyanakkor támogatja minden román állampolgár ahhoz való jogát, hogy szabadon utazhasson au EU területén. Leszögezte: az ország együtt fog működni Párizzsal annak érdekében, hogy mindkét fél, illetve az állampolgárok számára is méltányos megoldást találjanak.
Rámutatott: az ügyben Romániát is felelősség terheli, és emlékeztetett, hogy amikor Olaszországban voltak hasonló problémák, azokat sikerült megoldani, miután elegendő számú román rendőrt küldtek Itáliába. „Ugyanez a teendő Franciaország esetében is” – mondta Băsescu. „Az, ami Párizsban történik, azt mutatja, hogy szükségünk van egy európai szintű programra a romák integrációja érdekében” – tette hozzá. Vasile Blaga közölte: hamarosan tíz román rendőr utazik Franciaországba. Brice Hortefeux francia belügyminiszter Băsescuhoz hasonló felhívást tett szintén csütörtökön: felszólította az Európai Bizottságot, hogy mozgósítsa energiáit egy hatékony és tartós romaintegrációs program kidolgozása érdekében.
Roberta Anastase, a képviselőház elnöke szerint a romák hazaküldése csupán időleges megoldást jelent, de nem szünteti meg a problémát. A politikus szerint a francia kormány nem korrekt módon áll hozzá a kérdéshez, és ezt nem csupán a román hatóságok, hanem az Európai Bizottság is jelezte már. „Nem korrekt, hogy a kollektív bűnösség elvét alkalmazzák. A koldusok esetére léteznek törvények. Ugyanakkor a kollektív bűnösség elvének alkalmazása nem korrekt és nem európai” – vélte a házelnök.
Anastase egyúttal megismételte a bukaresti kormány azon álláspontját, amely szerint a Franciaországban tartózkodó romániai cigányok ügye nem román vagy francia, hanem összeurópai probléma. Emlékeztetett: európai parlamenti képviselőként egy olyan uniós romaügyi ügynökség létrehozását szorgalmazta, amelynek a romák nomád életmódját figyelembe véve kellett volna integrációs programot kidolgoznia. Mircea Geoană, a szenátus elnöke szerint a romák hazaküldése csupán felületes megoldás, és úgy vélte, Franciaország erőből próbálja rendezni a porblémát. Egyúttal bírálta a román kormány „halvány” reakcióit. Elismerte ugyanakkor, hogy a román hatóságoknak meg kell próbálniuk integrálnia a cigányokat a társadalomba.
Az Európai Unió egyébként aktívan figyeli a franciaországi eseményeket: két uniós biztos, Viviane Reding és Andor László is nyomon követi a kitoloncolásokat – derül ki az EUObserver című hírlevél csütörtöki számából. A francia hatóságok amúgy nem csupán Romániába küldik vissza az illegális táborokban élő romákat: 25-én 13 bolgár cigányt küldenek haza.
Mint arról beszámoltunk, Nicolas Sarkozy francia államfő azt követően utasította a kormányt arra, hogy dolgozzon ki intézkedéseket a bűncselekmények visszaszorítására, hogy a közelmúltban külföldiek egy csoportja randalírozni kezdett az egyik francia városban, miután egy lopás miatt üldözött bevándorlót a rendőrök lelőttek. Az eset nyomán a kormány úgy határozott, hogy felszámolják az országban található illegális cigánytelepek mintegy felét, és a nem törvényes keretek között az országban tartózkodó romákat hazatoloncolják azon országokba, ahonnan érkeztek.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.