Megkezdődött Radovan Karadzsics pere Hágában

A boszniai háború politikai főbűnösét kétrendbeli népirtással vádolják a 10 ezer ember életét kioltó szarajevói ostrom, valamint a 8 ezer muszlim kivégzését is magában foglaló srebrenicai hadművelet miatt. Gyilkosságok, kínzás, nemi erőszak, a lakosság elüldözése, kényszermunka is szerepel a vádpontok között. Karadzsic, aki állítása szerint még nem tudta áttanulmányozni a vaskos vádiratot, múlt héten már jelezte, hogy bojkottálja perének kezdetét a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló törvényszéken. Hétfőn egy beadványban leszögezte: nem az eljárás akadályozása a célja, de ahhoz, hogy a per igazságos legyen, kellőképpen fel kell készülnie, és erre még nem volt módja.

Bizonyosnak mondta magát a vádlott abban is, hogy bírái biztosítani fogják jogait a per során. A bírák úgy döntöttek, hogy az eljárás kedden délután folytatódik. Az elnöklő dél-koreai bíró, O Gon Kvon jelezte, hogy amennyiben Karadzsics akkor sem jelenik meg, várhatóan kineveznek egy ügyvédet, aki képviselni lesz hivatott a vádlottat. Karadzic hivatalosan maga látja el védelmét, bár a háttérben számos jogi tanácsadó segíti ebben.

O Gon bíró felkérte a vádlottat, hogy a továbbiakban ne akadályozza a törvényszék munkáját. Hildegard Uertz-Retzlaff, az ügyészség képviselője a bejelentést követően kiadott közleményében sürgette, hogy a törvényszék kérjen fel jogi képviselőt a vádlott képviseletére, ha az továbbra is elzárkózik a személyes jelenléttől. A törvényszék épületénél a boszniai háború túlélőinek és az áldozatok hozzátartozóinak képviselői gyűltek össze, hogy tiltakozzanak a per elhalasztása miatt. Az eljárás a vádirat ismertetésével kezdődik – ezt halasztották el egy nappal a hétfői döntéssel. A jövő hét lenne a védelemé, amikor Karadzsicsnak kellene előterjesztenie saját változatát a történtekről.

Az 1992-1995 közötti boszniai háború százezer halottat és 2,2 millió menekültet hagyott maga után. Karadzsics mellett a még mindig bujkáló Ratko Mladics katonai vezetőt és a három évvel ezelőtt hágai börtönében elhunyt Szlobodan Milosevics volt jugoszláv államfőt tartják számon a hadműveletek irányítójaként.

Az eljárás gyorsításának érdekében az ügyészek már módosították, rövidítették a vádiratot, amely immár csak hetven oldalból áll, és alig tucatnyi településre összpontosít. A per így is várhatóan évekig tart majd.

Karadzsics nem ismerte el a törvényszék illetékességét az ügyben, és önnön bűnösségéről is csak közvetetten – hallgatással – nyilatkozott, nemlegesen. Azt is állította, hogy a háború lezárásakor amerikai illetékesek büntetlenséget ígértek neki egy esetleges bírósági eljárás esetére – ezt az érintettek cáfolták.

A vádlott büntetése életfogytiglani börtön lehet.