
Az Európai Unió megháromszorozza azt a pénzt, amelyet eddig a lélekvesztőkön Észak-Afrika felől a Földközi-tengeren Európába tartó, bajba került illegális migránsok mentésére fordított – döntöttek a menekültügy témájában tartott csütörtöki brüsszeli rendkívüli EU-csúcstalálkozó résztvevői.
2015. április 26., 14:362015. április 26., 14:36
Több tagállam hajókat és más eszközöket is felajánlott. A tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács rendkívüli találkozóját annak nyomán hívta össze Donald Tusk, a testület elnöke, hogy múlt vasárnap Líbia és Olaszország közöttt felborult egy illegális menekültekkel zsúfolt hajó, és feltehetően mintegy nyolcszázan életüket vesztették.
A tanácskozást záró sajtótájékoztatón Tusk és a vele együtt az újságírók elé álló Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a felvetett kérdések nyomán egybehangzóan leszögezte: a Triton elnevezésű tengeri mentőműveletre eredetileg adott felhatalmazást nem kellett most kiterjeszteni, mert az eddig is vonatkozott az életmentő tevékenységre a nemzetközi vizeken is.
A Triton eddig havonta mintegy 2,9 millió euróba került, ezentúl közel 9 millióval lehet majd számolni havonta. A művelet főként az olasz és a görög partok felé közeledő vízi járművekre összpontosít. Jelenleg 21 tagállam vesz részt benne, eddig hét hajót, négy repülőgépet, egy helikoptert és valamivel több mint 60 szakembert bocsátottak rendelkezésre.
Juncker elmondta, hogy az eredeti javaslat csupán az összeg megduplázására vonatkozott, de a tagállami csúcsvezetők úgy döntöttek, hogy ennél nagyobb arányú növelésre van szükség. Így most a Triton művelet összevethető nagyságrendű lesz azzal a Mare Nostrum tengeri mentőművelettel, amelyet korábban az olaszok folytattak.
A tagországok újabb hajókat, repülőgépeket és helikoptereket is felajánlottak az EU határőrizeti támogató ügynöksége, a Frontex által koordinált Triton művelet céljaira.
Németország és Franciaország két-két, az Egyesült Királyság pedig három hajót, köztük az HMS Bulwarkot ajánlotta fel, más eszközök mellett. Klaus Johannis román államfő a találkozót követően azt mondta: hiteles támogatást kell nyújtani az érintett afrikai országoknak, Románia pedig szükség esetén hajlandó szakértőket küldeni a térségbe.
Orbán Viktor: Európa határait meg kell védeni
Európa határait meg kell védeni, ennek érdekében az Európai Uniónak komoly rendészeti, katonai lépéseket is tennie kell – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Orbán a Kossuth Rádióban Európa határvédelméről szólva úgy fogalmazott: „nem lehetünk olyanok, mint egy lukas sajt, hogy ki-be járkálnak a határainkon\". Ám nem elég Európa határait megvédeni, eközben olyan politikát is kell folytatni, amely segíti a menekülni vágyókat abban, hogy ott maradhassanak, ahol születtek – hangsúlyozta.
Magyarországot a szárazföldön érkező menekültek ügye érinti, ezzel júniusban foglalkozik az EU, amikor egy átfogó migrációs stratégiáról tárgyal majd. A kormányfő szólt arról is, hogy hamarosan megindítja a kormány az illegális határátlépőkkel kapcsolatos nemzeti konzultációt, amelynek kérdéseit már jóváhagyta.
Megkérdezik majd egyebek mellett az emberektől: egyetértenek-e azzal, hogy az illegális határátlépőket őrizetbe kell venni, hogy azonnal vissza kell őket toloncolni, és hogy amíg Magyarországon tartózkodnak, addig munkát kell végezniük az itteni létfenntartásuk költségeinek fedezésére – ismertette. Megjegyezte: ezek a felvetések ellentétesek az EU ma hatályos, szerinte buta szabályaival, mert azok \"megbénítják\" a tagállamokat.
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
szóljon hozzá!