Az Európai Unió megháromszorozza azt a pénzt, amelyet eddig a lélekvesztőkön Észak-Afrika felől a Földközi-tengeren Európába tartó, bajba került illegális migránsok mentésére fordított – döntöttek a menekültügy témájában tartott csütörtöki brüsszeli rendkívüli EU-csúcstalálkozó résztvevői.
2015. április 26., 14:362015. április 26., 14:36
Több tagállam hajókat és más eszközöket is felajánlott. A tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács rendkívüli találkozóját annak nyomán hívta össze Donald Tusk, a testület elnöke, hogy múlt vasárnap Líbia és Olaszország közöttt felborult egy illegális menekültekkel zsúfolt hajó, és feltehetően mintegy nyolcszázan életüket vesztették.
A tanácskozást záró sajtótájékoztatón Tusk és a vele együtt az újságírók elé álló Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a felvetett kérdések nyomán egybehangzóan leszögezte: a Triton elnevezésű tengeri mentőműveletre eredetileg adott felhatalmazást nem kellett most kiterjeszteni, mert az eddig is vonatkozott az életmentő tevékenységre a nemzetközi vizeken is.
A Triton eddig havonta mintegy 2,9 millió euróba került, ezentúl közel 9 millióval lehet majd számolni havonta. A művelet főként az olasz és a görög partok felé közeledő vízi járművekre összpontosít. Jelenleg 21 tagállam vesz részt benne, eddig hét hajót, négy repülőgépet, egy helikoptert és valamivel több mint 60 szakembert bocsátottak rendelkezésre.
Juncker elmondta, hogy az eredeti javaslat csupán az összeg megduplázására vonatkozott, de a tagállami csúcsvezetők úgy döntöttek, hogy ennél nagyobb arányú növelésre van szükség. Így most a Triton művelet összevethető nagyságrendű lesz azzal a Mare Nostrum tengeri mentőművelettel, amelyet korábban az olaszok folytattak.
A tagországok újabb hajókat, repülőgépeket és helikoptereket is felajánlottak az EU határőrizeti támogató ügynöksége, a Frontex által koordinált Triton művelet céljaira.
Németország és Franciaország két-két, az Egyesült Királyság pedig három hajót, köztük az HMS Bulwarkot ajánlotta fel, más eszközök mellett. Klaus Johannis román államfő a találkozót követően azt mondta: hiteles támogatást kell nyújtani az érintett afrikai országoknak, Románia pedig szükség esetén hajlandó szakértőket küldeni a térségbe.
Orbán Viktor: Európa határait meg kell védeni
Európa határait meg kell védeni, ennek érdekében az Európai Uniónak komoly rendészeti, katonai lépéseket is tennie kell – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Orbán a Kossuth Rádióban Európa határvédelméről szólva úgy fogalmazott: „nem lehetünk olyanok, mint egy lukas sajt, hogy ki-be járkálnak a határainkon\". Ám nem elég Európa határait megvédeni, eközben olyan politikát is kell folytatni, amely segíti a menekülni vágyókat abban, hogy ott maradhassanak, ahol születtek – hangsúlyozta.
Magyarországot a szárazföldön érkező menekültek ügye érinti, ezzel júniusban foglalkozik az EU, amikor egy átfogó migrációs stratégiáról tárgyal majd. A kormányfő szólt arról is, hogy hamarosan megindítja a kormány az illegális határátlépőkkel kapcsolatos nemzeti konzultációt, amelynek kérdéseit már jóváhagyta.
Megkérdezik majd egyebek mellett az emberektől: egyetértenek-e azzal, hogy az illegális határátlépőket őrizetbe kell venni, hogy azonnal vissza kell őket toloncolni, és hogy amíg Magyarországon tartózkodnak, addig munkát kell végezniük az itteni létfenntartásuk költségeinek fedezésére – ismertette. Megjegyezte: ezek a felvetések ellentétesek az EU ma hatályos, szerinte buta szabályaival, mert azok \"megbénítják\" a tagállamokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!