Fotó: Videófelvétel
A Fehér Ház csütörtökön megerősítette, hogy valós az amerikai nemzetbiztonságot érintő fenyegetés egy orosz műholdelhárító fegyverhez kapcsolódóan, amelyről magas rangú amerikai tisztviselők szerdán beszéltek először.
2024. február 16., 08:332024. február 16., 08:33
„Megerősíthetem, hogy ez egy Oroszország által kifejlesztett műholdellenes képességgel kapcsolatos” – mondta a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának (NSC) szóvivője, John Kirby.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „ez nem jelent közvetlen fenyegetést senkire nézve”.
Ez az „aggasztó” műholdellenes fegyver nem okozhat „fizikai pusztítást” a Földön – mondta az Associated Press szerint.
– mondta John Kirby.
Az amerikai illetékesek felülvizsgálják az erről a kialakulóban lévő technológiáról rendelkezésükre álló hírszerzési információkat, és konzultáltak a szövetségesekkel és partnerekkel a kérdésről – mondta.
– mondta.
„Nem olyan fegyverről beszélünk, amelyet emberek elleni támadásra vagy fizikai pusztításra lehetne használni itt a Földön” – hangsúlyozza,
Orosz katonai bloggerek szerint menesztették az orosz flotta főparancsnokát
Az orosz Fekete-tengeri Flotta parancsnokát, Viktor Szokolov admirálist elbocsátották, miután az ukrán hadseregnek a héten sikerült elsüllyesztenie egy újabb orosz katonai hajót – közölték csütörtökön orosz katonai bloggerek és egy volt Kreml-tanácsadó a Reuters szerint.
Szokolov elbocsátását nem erősítették meg hivatalosan.
Viktor Szokolov admirális 2022 szeptemberében vette át az orosz Fekete-tengeri Flotta parancsnokságát, miután a flotta egy sor megalázó veszteséget szenvedett el, köztük a Moszkva cirkáló elsüllyesztését, amelyet a Neptun ukrán hajóelhárító rakéták találtak el.
Az orosz flotta azonban továbbra is veszteségeket szenvedett, a kikötőben és a tengeren lévő hajói egyre gyakrabban váltak takétákkal vagy tengeri drónokkal végrehajtott ukrán támadások célpontjaivá.
Ukrajna azt állítja, hogy a háború 2022 februári kezdete óta összesen 25 orosz hadihajót és egy tengeralattjárót semmisített meg ilyen módon. Egyes katonai szakértők úgy vélik, hogy az ukrán hadsereget legalább néhány ilyen támadásban amerikai kémrepülőgépek által szolgáltatott adatok segítették.
A Fehér Ház azt követően erősítette meg a titkos értesülést, hogy Mike Turner, a képviselőház hírszerzési bizottságának republikánus elnöke aggodalmát fejezte ki az ügy miatt.
Az ohiói republikánus képviselő felszólította a Biden-kormányt, hogy oldja fel a nemzetbiztonságot súlyosan fenyegetőnek nevezett információ titkosítását, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei nyíltan megvitathassák, hogyan reagáljanak.
A kongresszus tagjainak küldött e-mailben bejelentette, hogy
Turner az amerikai nemzetbiztonság megerősítésének híve, ezért összetűzésbe került egyes republikánusokkal, akik az elszigetelődést szorgalmazzák,
Mike Turner az Ukrajnának Oroszországgal szemben nyújtott amerikai katonai támogatás folytatásának híve, miközben bizonytalan, hogy a többségi republikánus képviselőház ellenállása miatt ez folytatódni fog-e.
Jens Stoltenberg: A NATO és Ukrajna katonai elemzőközpontot hoz létre Lengyelországban
A NATO Ukrajnával együtt közös katonai elemző- és oktatási központot hoz létre a lengyelországi Bydgoszczban, ez lehetővé teszi majd Ukrajna számára, hogy megossza az orosz háború tanulságait, és elősegíti, hogy az ukrán erők szövetséges társaikkal együtt képezzék tovább magukat – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára csütörtökön, a szervezethez tartozó tagországok védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozását követő sajtótájékoztatóján.
Elmondta: 2024-ben a NATO európai tagországai összesen 380 milliárd dollárt fognak védelmi célokra fordítani, ami most először éri majd el a hazai össztermék két százalékát. Mint mondta, növelni kell a lőszergyártást a készletek feltöltése és Ukrajna védelme érdekében.
„A békeidő lassú tempójáról át kell térnünk a konfliktusok által megkövetelt, nagy ütemű termelésre. Az elmúlt néhány hónapban a NATO 30 milliárd dollár értékben kötött szerződéseket a lőszergyártókkal, ez pedig segít Ukrajnának, erőssebbé teszi a NATO-t” – mutatott rá.
Felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt napokban újabb nyolc támogatási csomagot jelentettek be a tagországok, köztük Kanada, Finnország és Norvégia, amelyek olyan kulcsfontosságú képességekre terjednek ki, mint az F16-os vadászrepülőgépek felszerelése és pótalkatrészei, valamint a légvédelem. A tagállamok egy csoportja azzal a céllal dolgozik együtt, hogy egymillió drónt szállítson Ukrajnának, továbbá húsz NATO-szövetséges megállapodott egy ukrajnai aknamentesítési koalíció létrehozásáról – tette hozzá.
Stoltenberg hangsúlyozta: biztos benne, hogy az Egyesült Államok továbbra is a NATO elkötelezett tagországa marad, mivel ez Washington nemzetbiztonsági érdeke, továbbá Észak-Amerikában erős a szövetség támogatottsága. Szavai szerint az Egyesült Államokból „a kritika nem a NATO ellen irányul, hanem az ellen, hogy a NATO-tagországok nem költenek elég pénzt a szövetségre”, azonban ez mára már megváltozott, mivel egyre több tagállam teljesíti a védelmi beruházásokkal kapcsolatos célkitűzést.
Emlékeztetett: az Egyesült Államok még soha nem harcolt egyedül háborúban, továbbá a NATO-alapszerződés kollektív védelemről szóló 5. cikkét eddig csak az Egyesült Államokat ért terrortámadást követően alkalmazták.
Jens Stoltenberg arra számít, hogy az amerikai kongresszus elfogadja az Ukrajnának nyújtandó 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagot.
„Ez üzenetet küld majd a tekintélyelvű vezetőknek, nemcsak (Vlagyimir) Putyin orosz, hanem Hszi Csin-ping kínai elnöknek is. Ami ma Ukrajnában történik, az holnap Tajvanon is megtörténhet. Tehát ez a mi biztonságunk, és az Egyesült Államok biztonsága szempontjából is fontos” – jelentette ki.
Ukrajna esetleges NATO-csatlakozásáról szólva a főtitkár elmondta: közelebb van, mint valaha volt, vilniusi csúcstalálkozójukon például a tagállamok úgy döntöttek, hogy eltörlik Kijev számára azt a követelményt, hogy a csatlakozás előtt cselekvési tervet kell benyújtani, tanácsot hoztak létre az Ukrajnával folytatott politikai együttműködés elmélyítése végett, továbbá támogatják Ukrajnát abban, hogy a szovjet korszak katonai felszereléseiről áttérjen a NATO-szabványosokra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Az amerikai haderő újabb válaszcsapást indított iráni célpontok ellen, miután találat ért egy ciprusi zászló alatt hajózó konténerszállítót a Hormuzi-szorosban – közölte az amerikai Középső Parancsnokság (CENTCOM) washingtoni idő szerint szombat este.
Megkezdődött a hírszolgáltatás fokozatos újraindítása az M1 képernyőjén, a közmédia rádiós felületein, valamint a digitális platformokon – közölte a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtóosztálya.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!