Fotó: Videófelvétel
A Fehér Ház csütörtökön megerősítette, hogy valós az amerikai nemzetbiztonságot érintő fenyegetés egy orosz műholdelhárító fegyverhez kapcsolódóan, amelyről magas rangú amerikai tisztviselők szerdán beszéltek először.
2024. február 16., 08:332024. február 16., 08:33
„Megerősíthetem, hogy ez egy Oroszország által kifejlesztett műholdellenes képességgel kapcsolatos” – mondta a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának (NSC) szóvivője, John Kirby.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „ez nem jelent közvetlen fenyegetést senkire nézve”.
Ez az „aggasztó” műholdellenes fegyver nem okozhat „fizikai pusztítást” a Földön – mondta az Associated Press szerint.
– mondta John Kirby.
Az amerikai illetékesek felülvizsgálják az erről a kialakulóban lévő technológiáról rendelkezésükre álló hírszerzési információkat, és konzultáltak a szövetségesekkel és partnerekkel a kérdésről – mondta.
– mondta.
„Nem olyan fegyverről beszélünk, amelyet emberek elleni támadásra vagy fizikai pusztításra lehetne használni itt a Földön” – hangsúlyozza,
Orosz katonai bloggerek szerint menesztették az orosz flotta főparancsnokát
Az orosz Fekete-tengeri Flotta parancsnokát, Viktor Szokolov admirálist elbocsátották, miután az ukrán hadseregnek a héten sikerült elsüllyesztenie egy újabb orosz katonai hajót – közölték csütörtökön orosz katonai bloggerek és egy volt Kreml-tanácsadó a Reuters szerint.
Szokolov elbocsátását nem erősítették meg hivatalosan.
Viktor Szokolov admirális 2022 szeptemberében vette át az orosz Fekete-tengeri Flotta parancsnokságát, miután a flotta egy sor megalázó veszteséget szenvedett el, köztük a Moszkva cirkáló elsüllyesztését, amelyet a Neptun ukrán hajóelhárító rakéták találtak el.
Az orosz flotta azonban továbbra is veszteségeket szenvedett, a kikötőben és a tengeren lévő hajói egyre gyakrabban váltak takétákkal vagy tengeri drónokkal végrehajtott ukrán támadások célpontjaivá.
Ukrajna azt állítja, hogy a háború 2022 februári kezdete óta összesen 25 orosz hadihajót és egy tengeralattjárót semmisített meg ilyen módon. Egyes katonai szakértők úgy vélik, hogy az ukrán hadsereget legalább néhány ilyen támadásban amerikai kémrepülőgépek által szolgáltatott adatok segítették.
A Fehér Ház azt követően erősítette meg a titkos értesülést, hogy Mike Turner, a képviselőház hírszerzési bizottságának republikánus elnöke aggodalmát fejezte ki az ügy miatt.
Az ohiói republikánus képviselő felszólította a Biden-kormányt, hogy oldja fel a nemzetbiztonságot súlyosan fenyegetőnek nevezett információ titkosítását, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei nyíltan megvitathassák, hogyan reagáljanak.
A kongresszus tagjainak küldött e-mailben bejelentette, hogy
Turner az amerikai nemzetbiztonság megerősítésének híve, ezért összetűzésbe került egyes republikánusokkal, akik az elszigetelődést szorgalmazzák,
Mike Turner az Ukrajnának Oroszországgal szemben nyújtott amerikai katonai támogatás folytatásának híve, miközben bizonytalan, hogy a többségi republikánus képviselőház ellenállása miatt ez folytatódni fog-e.
Jens Stoltenberg: A NATO és Ukrajna katonai elemzőközpontot hoz létre Lengyelországban
A NATO Ukrajnával együtt közös katonai elemző- és oktatási központot hoz létre a lengyelországi Bydgoszczban, ez lehetővé teszi majd Ukrajna számára, hogy megossza az orosz háború tanulságait, és elősegíti, hogy az ukrán erők szövetséges társaikkal együtt képezzék tovább magukat – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára csütörtökön, a szervezethez tartozó tagországok védelmi minisztereinek brüsszeli tanácskozását követő sajtótájékoztatóján.
Elmondta: 2024-ben a NATO európai tagországai összesen 380 milliárd dollárt fognak védelmi célokra fordítani, ami most először éri majd el a hazai össztermék két százalékát. Mint mondta, növelni kell a lőszergyártást a készletek feltöltése és Ukrajna védelme érdekében.
„A békeidő lassú tempójáról át kell térnünk a konfliktusok által megkövetelt, nagy ütemű termelésre. Az elmúlt néhány hónapban a NATO 30 milliárd dollár értékben kötött szerződéseket a lőszergyártókkal, ez pedig segít Ukrajnának, erőssebbé teszi a NATO-t” – mutatott rá.
Felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt napokban újabb nyolc támogatási csomagot jelentettek be a tagországok, köztük Kanada, Finnország és Norvégia, amelyek olyan kulcsfontosságú képességekre terjednek ki, mint az F16-os vadászrepülőgépek felszerelése és pótalkatrészei, valamint a légvédelem. A tagállamok egy csoportja azzal a céllal dolgozik együtt, hogy egymillió drónt szállítson Ukrajnának, továbbá húsz NATO-szövetséges megállapodott egy ukrajnai aknamentesítési koalíció létrehozásáról – tette hozzá.
Stoltenberg hangsúlyozta: biztos benne, hogy az Egyesült Államok továbbra is a NATO elkötelezett tagországa marad, mivel ez Washington nemzetbiztonsági érdeke, továbbá Észak-Amerikában erős a szövetség támogatottsága. Szavai szerint az Egyesült Államokból „a kritika nem a NATO ellen irányul, hanem az ellen, hogy a NATO-tagországok nem költenek elég pénzt a szövetségre”, azonban ez mára már megváltozott, mivel egyre több tagállam teljesíti a védelmi beruházásokkal kapcsolatos célkitűzést.
Emlékeztetett: az Egyesült Államok még soha nem harcolt egyedül háborúban, továbbá a NATO-alapszerződés kollektív védelemről szóló 5. cikkét eddig csak az Egyesült Államokat ért terrortámadást követően alkalmazták.
Jens Stoltenberg arra számít, hogy az amerikai kongresszus elfogadja az Ukrajnának nyújtandó 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagot.
„Ez üzenetet küld majd a tekintélyelvű vezetőknek, nemcsak (Vlagyimir) Putyin orosz, hanem Hszi Csin-ping kínai elnöknek is. Ami ma Ukrajnában történik, az holnap Tajvanon is megtörténhet. Tehát ez a mi biztonságunk, és az Egyesült Államok biztonsága szempontjából is fontos” – jelentette ki.
Ukrajna esetleges NATO-csatlakozásáról szólva a főtitkár elmondta: közelebb van, mint valaha volt, vilniusi csúcstalálkozójukon például a tagállamok úgy döntöttek, hogy eltörlik Kijev számára azt a követelményt, hogy a csatlakozás előtt cselekvési tervet kell benyújtani, tanácsot hoztak létre az Ukrajnával folytatott politikai együttműködés elmélyítése végett, továbbá támogatják Ukrajnát abban, hogy a szovjet korszak katonai felszereléseiről áttérjen a NATO-szabványosokra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy hamarosan nagyszabású kutatások kezdődhetnek Grönland kőolaj-, földgáz- és ásványkincskészleteinek feltárására.
Ékszervásárlónak, máskor festőnek adta ki magát az a román állampolgárságú férfi, aki Magyarország-szerte eladókat tévesztett meg, hogy értékeket lophasson. Társa közben sofőrként várta, majd menekítette. Több mint 14 millió forint értékben zsákmányoltak.
Sikeres műtéten esett át kedden XIV. Leó pápa egy római kórházban, ahol eltávolították jobb tüdejének alsó lebenyét.
Lemondásra szólították fel Kimberly Guilfoyle-t, az Egyesült Államok athéni nagykövetét, aki az elmúlt hetekben számos botrány főszereplőjévé vált – jelentette be Katie Zacharia, a Fehér Ház szóvivője.
Az orosz dízelexportot engedélyező megállapodás annak a kísérletnek a része, amelynek célja Oroszország visszacsábítása a tárgyalóasztalhoz.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!