2012. március 13., 14:342012. március 13., 14:34
Emlékeztetett: országa két, egymást követő pozitív jelentést szabott feltételül a két ország csatlakozásának támogatásához, és mivel a februári időközi jelentés többé-kevésbé pozitívnak tekinthető, ha a nyári is az lesz, akkor elfogadható az a korábbi javaslat, miszerint a két országban először a reptéri és a vízi, majd ezek sikere esetén a szárazföldi határátkelőkön is feloldják a határellenőrzést.
Mint arról beszámoltuk, Romániának és Bulgáriának már tavaly csatlakoznia kellett volna a belső határellenőrzés felszámolása nyomán létre jött övezethez, de előbb Franciaország, Németország és Finnország, majd ezek álláspontjának enyhülésével Hollandia akadályozta a csatlakozást a korrupcióellenes küzdelem és a külső határok őrizetének elégtelenségére hivatkozva. Van Kesteren kedden cáfolta, hogy Hága csupán egyetlen szélsőséges párt miatt ellenezné a két ország csatlakozását, szerinte az egész holland politikai osztály aggódik a felkészültségük miatt.
Eközben Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök ismét bírálta a schengeni egyezményt, amely szerinte nem nyújt kellő védelmet az európai uniós tagállamoknak az illegális bevándorlással szemben. Mint arról beszámoltunk, az újraválasztásáért küzdő Sarkozy először vasárnap délután, egy nagygyűlésen beszélt arról, hogy amennyiben nem újítják meg a belső határellenőrzés megszűnte nyomán létre jött rendszert, és nem teszik büntethetővé azon országokat, amelyek nem képesek betartani a biztonsági előírásokat, Franciaország akár ki is léphet a schengeni övezetből. A francia elnök hétfőn este annak apropóján említette ismét a schengeni kérdést, hogy szocialista riválisa, Francois Hollande szükségesnek nevezte az EU 25 tagállama által nemrégiben aláírt, a költségvetési szigort biztosító fiskális egyezmény módosítását.
„Nem ugyanaz, ha valaki meg akarja reformálni a 17 éves schengeni egyezményt, vagy ha a fiskális egyezményt módosítaná, amely egy hónapos, és működik” – szögezte le Sarkozy. Szerinte ugyanis az 1995-ben aláírt schengeni egyezmény már nem működik. A politikus példaként a görög-török határszakaszt hozta föl, amelyet szerinte nem őriznek megfelelően. „Ha Európát akartunk, az azért volt, hogy Európa megvédjen bennünket. Ha Schengent akartuk, az azért volt, hogy Európa határai védettek legyenek, nem pedig azért, hogy Európa olyan legyen, mint a rosta” – tette hozzá Sarkozy. Szerinte ebben a kérdésben Angela Merkel német kancellár – aki hétfőn délután jelentette be, hogy mégsem vesz részt Sarkozy kampányában – is egyetért vele, mivel Németország is ugyanolyan gondokkal küzd, mint Franciaország.
Az Európai Parlament (EP) keddi, strasbourg-i ülésén egyébként többen is bírálták Sarkozyt a schengeni övezettel kapcsolatos kijelentése miatt. Guy Verhofstadt, a liberálisok frakcióvezetője ironikusan megkérdezte: ki a francia szélsőjobb államfőjelöltje, Le Pen vagy Sarkozy?
A szocialista képviselőcsoport vezetője, Hannes Swoboda útlevelét lobogtatva arra kérdezett rá: a külföldi EP-képviselőknek vajon a jövőben ismét vámellenőrzésen kell átesniük, hogy eljussanak a parlament strasbourg-i székházába?
Az euroszkeptikus képviselők nevében ugyanakkor a brit Martin Callahan arról beszélt: a határellenőrzés újbóli bevezetése tulajdonképpen jótékony hatással járna, hiszen az EP-képviselők ezáltal megszabadulnának attól a nyűgtől, hogy minden hónapban Franciaországba utazzanak.
A zöldek nevében Daniel Cohn-Bendit érdemben is hozzászólt az ügyhöz, mondván: olyan egyezményt kell kötni Törökországgal, amely lehetővé tenné határainak biztonságossá tételét.
Miközben Moszkva kemény katonai csapásokat helyezett kilátásba Kijev központjára, ha Ukrajna megtámadná a május 9-i győzelem napi ünnepségeket, Ukrajna azt jelezte: nem látja értelmét a tűzszünetnek.
Tenerife szigetén köt ki az a holland óceánjáró, amelyen felbukkant a hantavírus, és az utasokat onnan juttatják haza az európai uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül – jelentette be Mónica García spanyol egészségügyi miniszter.
Magyarország visszaszolgáltatta Ukrajnának azt a pénzt és aranyat, amelyek az Oscsadbank ukrán állami pénzintézet tulajdonát képezték, és amelyeket a magyar titkosszolgálatok márciusban foglaltak le – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.