2012. március 13., 14:342012. március 13., 14:34
Emlékeztetett: országa két, egymást követő pozitív jelentést szabott feltételül a két ország csatlakozásának támogatásához, és mivel a februári időközi jelentés többé-kevésbé pozitívnak tekinthető, ha a nyári is az lesz, akkor elfogadható az a korábbi javaslat, miszerint a két országban először a reptéri és a vízi, majd ezek sikere esetén a szárazföldi határátkelőkön is feloldják a határellenőrzést.
Mint arról beszámoltuk, Romániának és Bulgáriának már tavaly csatlakoznia kellett volna a belső határellenőrzés felszámolása nyomán létre jött övezethez, de előbb Franciaország, Németország és Finnország, majd ezek álláspontjának enyhülésével Hollandia akadályozta a csatlakozást a korrupcióellenes küzdelem és a külső határok őrizetének elégtelenségére hivatkozva. Van Kesteren kedden cáfolta, hogy Hága csupán egyetlen szélsőséges párt miatt ellenezné a két ország csatlakozását, szerinte az egész holland politikai osztály aggódik a felkészültségük miatt.
Eközben Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök ismét bírálta a schengeni egyezményt, amely szerinte nem nyújt kellő védelmet az európai uniós tagállamoknak az illegális bevándorlással szemben. Mint arról beszámoltunk, az újraválasztásáért küzdő Sarkozy először vasárnap délután, egy nagygyűlésen beszélt arról, hogy amennyiben nem újítják meg a belső határellenőrzés megszűnte nyomán létre jött rendszert, és nem teszik büntethetővé azon országokat, amelyek nem képesek betartani a biztonsági előírásokat, Franciaország akár ki is léphet a schengeni övezetből. A francia elnök hétfőn este annak apropóján említette ismét a schengeni kérdést, hogy szocialista riválisa, Francois Hollande szükségesnek nevezte az EU 25 tagállama által nemrégiben aláírt, a költségvetési szigort biztosító fiskális egyezmény módosítását.
„Nem ugyanaz, ha valaki meg akarja reformálni a 17 éves schengeni egyezményt, vagy ha a fiskális egyezményt módosítaná, amely egy hónapos, és működik” – szögezte le Sarkozy. Szerinte ugyanis az 1995-ben aláírt schengeni egyezmény már nem működik. A politikus példaként a görög-török határszakaszt hozta föl, amelyet szerinte nem őriznek megfelelően. „Ha Európát akartunk, az azért volt, hogy Európa megvédjen bennünket. Ha Schengent akartuk, az azért volt, hogy Európa határai védettek legyenek, nem pedig azért, hogy Európa olyan legyen, mint a rosta” – tette hozzá Sarkozy. Szerinte ebben a kérdésben Angela Merkel német kancellár – aki hétfőn délután jelentette be, hogy mégsem vesz részt Sarkozy kampányában – is egyetért vele, mivel Németország is ugyanolyan gondokkal küzd, mint Franciaország.
Az Európai Parlament (EP) keddi, strasbourg-i ülésén egyébként többen is bírálták Sarkozyt a schengeni övezettel kapcsolatos kijelentése miatt. Guy Verhofstadt, a liberálisok frakcióvezetője ironikusan megkérdezte: ki a francia szélsőjobb államfőjelöltje, Le Pen vagy Sarkozy?
A szocialista képviselőcsoport vezetője, Hannes Swoboda útlevelét lobogtatva arra kérdezett rá: a külföldi EP-képviselőknek vajon a jövőben ismét vámellenőrzésen kell átesniük, hogy eljussanak a parlament strasbourg-i székházába?
Az euroszkeptikus képviselők nevében ugyanakkor a brit Martin Callahan arról beszélt: a határellenőrzés újbóli bevezetése tulajdonképpen jótékony hatással járna, hiszen az EP-képviselők ezáltal megszabadulnának attól a nyűgtől, hogy minden hónapban Franciaországba utazzanak.
A zöldek nevében Daniel Cohn-Bendit érdemben is hozzászólt az ügyhöz, mondván: olyan egyezményt kell kötni Törökországgal, amely lehetővé tenné határainak biztonságossá tételét.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.