2010. április 25., 14:172010. április 25., 14:17
A tömeg Jerevánban virágot helyezett el az áldozatok emlékművénél. Szerzs Szargszján elnök beszédében hangsúlyozta, hogy Örményország továbbra is elvárja a nemzetközi közösségtől, hogy ismerje el népirtásnak az örmények leöldöklését. „Köszönöm azoknak, akik oly sok országban, így Törökországban is megértik az emberiesség elleni bűnök megelőzésének a fontosságát és mellettünk állnak ebben a harcunkban” – hangoztatta az elnök. Már péntek este ezrek vonultak a főváros egyik dombján álló emlékműhöz fáklyákkal, gyertyákkal,valamint örmény lobogókkal, illetve azoknak az országoknak – Kanadának, Franciaországnak, Lengyelországnak és Svájcnak – a zászlóival, amelyek népirtásnak minősítik a történteket.
Az örmények minden évben április 24-én emlékeznek meg az áldozatokról, 1915-ben ezen a napon a török hatóságok több mint 200 örmény értelmiségit, papot, kereskedőt tartóztattak le az akkori Konstantinápolyban (Isztambul). Ez volt a kezdete az 1917-ig tartó deportálásoknak és öldökléseknek, amelyeknek örmény adatok szerint több mint másfél millióan estek áldozatul.
Törökország, az Oszmán Birodalom jogutóda, csak mintegy 300-500 ezer ember halálát ismeri el. Ankara szerint az örmények nem népirtás, hanem az első világháború idején, az Oszmán Birodalom végnapjaiban uralkodó káosz áldozatai lettek. Az ezzel kapcsolatos nézeteltérés súlyos tehertétel Örményország és Törökország kapcsolataiban.
Szargszján elnök csütörtökön bejelentette, hogy Örményország egyelőre befagyasztja a Törökországgal való viszony rendezését célzó – a diplomáciai kapcsolatok felvételét és a határátkelőhely újbóli megnyitását előirányzó – történelmi megállapodások ratifikálását, mert szerinte Ankara előfeltételeket akar Jerevánra kényszeríteni az évszázados ellenségeskedéseknek véget vető megbékéléshez.
Isztambulban török emberijog-védők, értelmiségiek és művészek szombaton - egy tabut megtörve - most első ízben nyilvánosan megemlékeztek az 1915-17-ben az örmények ellen elkövetett mészárlásokról.
A török Emberi Jogi Szervezet (IHD) isztambuli tagozatának kezdeményezésére mintegy százan gyűltek össze a nagyváros ázsiai részében található Haydar pasa pályaudvar előtt - ahonnan a deportáltak első szerelvényét elindították- hogy lerója tiszteletét az eltűnt örmények előtt.
A „Soha többet” jelszóval rendezett megemlékezés részvevői sok ezer kamera előtt, rendőrök gyűrűjében, kezükben egykori deportáltak fekete-fehér fotóját tartották, olyan örményekét, akik többsége soha nem tért vissza.
A rendőrség tisztes távolságban tartotta ellentüntetők egy csoportját, köztük volt diplomatákat, akik török nemzeti zászlókat lengettek. 1970 és 1980 között az ASALA szélsőséges örmény szervezet 42 török diplomata ellen követett el gyilkos merényletet.
Barack Obama amerikai elnök a Fehér Ház által kiadott közleményben a XX. század egyik legszörnyűbb gaztettének nevezte az „Oszmán Birodalom utolsó napjaiban” elkövetett vérengzéseket, de mint korábban, ezúttal is kerülte a népirtás kifejezést. A közlemény szerint emlékezni kell azokra, akiket megöltek, hogy ne ismétlődjenek meg a múlt gyászos hibái.
A török miniszterelnök szombaton üdvözölte, hogy Barack Obama amerikai elnök az 1915-17-es eseményekről (az örmények elleni tömeggyilkosságokról) szóló üzenetében kerülte a „népirtás” kifejezést. Recep Tayyip Erdogan egyben elítélte a jereváni törökellenes demonstrációkat.
„Obama elnök nyilatkozatában számításba vette Törökország érzékenységét” – idézte a török Anadolu hírügynökség a miniszterelnököt.
Az amerikai elnökök az örmény mészárlás évfordulóján hagyományosan üzenetet fogalmaznak meg.
Ankara március 4-én hazarendelte washingtoni nagykövetét, válaszul arra, hogy az amerikai képviselőház külügyi bizottsága határozatot fogadott el, felszólítva Obama elnököt, hogy minősítse népirtásnak 1,5 millió örmény „rendszeres és szándékos megsemmisítését”. A török nagykövet Ankara tiltakozása után április elején foglalta el újra a posztját. Erdogan másfelől elítélte az örmény fővárosban szombaton tartott utcai demonstrációkat, melyek során a török média szerint török zászlókat és török vezetők képeit égették el. „Azok, akik Örményországban az utcákra tódultak, lábbal tiporták a nemzetközi morált” – mondta Erdogan, „szélsőségeseket\" emlegetve. „Az ilyen kezdeményezések csak arra jók, hogy kompromittálják a normalizálás folyamatát” – tette hozzá.
Bejrútban örmények tízezrei vonultak fel az évfordulón,a 140 ezer fős libanoni közösség a legnépesebb örmény szórvány az arab világban.
Párizsban mintegy 5 ezren emlékeztek meg az évfordulóról, köztük volt Charles Aznavour örmény származású énekes is. Franciaország 2001-ben népirtásnak ismerte el az örmények 1915-17-es lemészárlását. A franciaországi félmilliós örmény közösség a legnépesebb Nyugat-Európában.A franciaországi örmények kezdeményezték a szenátusban, hogy fogadjanak el törvényt Franciaországban az örmény népirtás tagadásának büntethetőségéről. A törvénykezdeményezés 2006 októberében elakadt és azóta függőben van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Látogatottsági adatok