Hirdetés

Még az első tucatban sincs Iohannis a vezető EU-s tisztségre esélyes politikusok listáján

•  Fotó: Presidency.ro

Fotó: Presidency.ro

Még az első húsz jelölt között sincs ott Klaus Iohannis idén leköszönő román államfő neve a vezető európai uniós tisztségekre esélyes politikusok listáján – derül ki az Euobserver háttérelemzéséből.

Krónika

2024. február 07., 11:582024. február 07., 11:58

2024. február 07., 12:012024. február 07., 12:01

A lap rámutat: négy hónap van hátra az európai parlamenti (EP-) választásokig, és máris mintegy 20 név van a kalapban az uniós vezetői posztok betöltésére.

A nyilvánosság előtt az Európai Bizottság elnöksége számít a legbefolyásosabbnak, a jogalkotási kapacitás és a költségvetési súly szempontjából.

Hirdetés

A hivatalban lévő német konzervatív Ursula von der Leyen pedig azzal növelte a szerepét, hogy a külpolitikát is hozzáadta a portfóliójához, és

hangosan, „héjaként” nyilvánult meg Oroszország és Palesztina kapcsán az ukrajnai és a gázai háború ügyében.

Egy másik fontos tisztség, az EU Tanácsának elnöksége protokolláris szempontból a legmagasabb szintű feladat, amikor az uniós csúcstalálkozókat kell vezetni és külföldi VIP-ket kell fogadni.

A jelenlegi elnök, a belga liberális

Charles Michel azonban a protokolláris baklövésekkel, az uniós csúcstalálkozók koordinációjának állítólagos elbénázásával és a lemondás időpontját illető bizonytalankodásaival lealacsonyította ezt a tisztséget

– véli az Euobserver.

Az EP elnöki posztja, amelyet a máltai konzervatív Roberta Metsola tölt be, nagyrészt tiszteletbeli feladat, de segít meghatározni az EU törvényhozásának napirendjét, amely egyre több társjogalkotási jogkörrel rendelkezik.

Az uniós külügyi tisztség, amelyet jelenleg a spanyol szocialista Josep Borrell tölt be, a formális hierarchiát tekintve a második helyen áll, de politikai jelentősége is megnőtt az Európában és szomszédságában az elmúlt öt évben megszaporodott konfliktusok miatt.

Az uniós vezetés von der Leyen, Michel, Metsola és Borrell alkotta jelenlegi összetétele az EU algoritmusát tükrözi a csúcspozíciók egyensúlyának szempontjából. A vezetésben az európai politikai családok keverednek, a jobbközép felé hajlóan.

Az északi és déli tagállamok, valamint a nagy és a kis tagállamok egyensúlya is megvan, bár az EU legmagasabb asztalánál nincsenek képviselve a keleti fővárosok.

A modern értékek jegyében még a nemek közötti egyenlőség is megvan, bár az EU intézményei még mindig „szörnyű” eredményeket értek el az etnikai sokszínűség terén – vélekedik a cikk szerzője.

A NATO főtitkári és az Európai Központi Bank (EKB) elnöki posztjának papíron semmi köze az EP-választásokhoz, de jutalom lehet bármelyik tábor számára, amelyik a fő versenyben alulmaradt.

Az EU-bizottság legbefolyásosabb biztosi szintű tárcáit – ezek közé tartozik az egységes piac, az éghajlat, a verseny, a kereskedelem, az energia, az adóügyek, a mezőgazdaság és a bővítés – szintén a csúcspozíciókért folyó birkózás vesztesei kaphatják meg kompenzációként.

A tisztségeket általában az EP-választást követő színfalak mögötti „lóvásár” során osztják ki az uniós tagállamok között,

és gyakran olyan korábbi prominens személyek kapják, akik már nincsenek hivatalban, hogy minimalizálják a politikai ellentéteket.

Ha megnézzük a múltbeli uniós pozícióharcokat, jellemző, hogy azok, akik korán bejelentkeznek egy tisztségre, kiesnek a versenyből, mert ellenfeleiknek több idejük van támadni őket, mielőtt előállnak a saját „sötét lovaikkal” vagy „fekete hattyúikkal”.

Von der Leyen esetében ez nem biztos, hogy így lesz, mivel a széles körű támogatás miatt várhatóan második ciklusra is pályázik.

Az időzítés azonban rosszat jelenthet más olyan jelöltek számára, akik már jelezték, hogy potenciális érdeklődést mutatnak, még akkor is, ha ez nem jelentett többet, minthogy nem voltak hajlandóak véglegesen kizárni az indulásukat, miután mások javasolták őket.

A már képben lévők közé tartoznak: Xavier Bettel (liberális volt luxemburgi államfő), António Costa (szocialista volt portugál miniszterelnök), Alexander de Croo (liberális belga miniszterelnök), Mario Draghi (olasz technokrata, volt EKB-vezér), Mette Frederiksen (balközép dán miniszterelnök), Kaja Kallas (liberális észt miniszterelnök), Enrico Letta (balközép olasz parlamenti képviselő és volt miniszterelnök), Mark Rutte (liberális volt holland miniszterelnök), Pedro Sánchez (szocialista spanyol miniszterelnök) és Leo Varadkar (jobbközép ír államfő).

A második körös nevek közé tartoznak: Katarina Barley (jobbközép német európai parlamenti képviselő és volt igazságügyi miniszter), Krišjānis Kariņš (lett jobbközép külügyminiszter), Micheál Martin (jobbközép ír külügyminiszter), Teresa Ribera (szocialista spanyol miniszterelnök-helyettes), Maroš Šefčovič (balközép szlovák uniós biztos) és Frans Timmermans (zöld holland volt uniós biztos).

Vagyis, mint látható,

a második mandátuma év végi lejárta után a román államfői tisztségből távozó Klaus Iohannis – aki egyébként éppen szerdán délben tart beszédet az EUrópai Parlamentben – neve egyik kalapban sincs benne.

Pedig múlt hónapban korábbi pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetősége azt dobta be a közbeszédbe, hogy őt jelölnék az Európai unió Tanácsának élére.

Ez annak kapcsán merült fel, hogy a tisztséget jelenleg betöltő belga Charles michel bejelentette: indulni kíván az EP-választáson, ezért még mandátuma november végi lejárta előtt lemond.

Ebben az esetben az EU soros elnöki tisztségét betöltő tagállam vezetője venné át a helyét, amennyiben nem sikerül megtalálni az utódot. Mivel júliustól Magyarország veszi át az EU elnöki tisztségét, Orbán Viktor lett volna az ideiglenes vezető.

Azonban a Magyarországgal szemben álló brüsszeli erők ezt meg akarták akadályozni, ennek kapcsán merült fel a magyarokkal szemben mindig ellenséges román liberálisokban, hogy Iohannist javasolják Michel helyére.

Michel végül azzal vágta át a gordiuszi csomót, hogy bejelentette: a döntése által okozott felzúdulás miatt végül mégsem indul az EP-választáson, és kitölti mandátumát.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 02., péntek

Kormánybuktatás: kivizsgáltatnák a botrányt kirobbantó amerikai nagykövet viselt dolgait

Már az Egyesült Államokban is hullámokat vetett az ország athéni nagykövete, Kimberly Guilfoyle romániai kormánybuktatással kapcsolatos kijelentése: ellenzéki politikusok az ügy kivizsgálását követelik.

Kormánybuktatás: kivizsgáltatnák a botrányt kirobbantó amerikai nagykövet viselt dolgait
Hirdetés
2026. október 02., péntek

Nicușor Dan Donald Trump mellett vigyorogva erősítgette a román–amerikai együttműködést

Az Egyesült Államok számíthat Romániára – írta Nicușor Dan államfő pénteken az X-en.

Nicușor Dan Donald Trump mellett vigyorogva erősítgette a román–amerikai együttműködést
2026. október 02., péntek

Putyin megint arról beszélt: tárgyalásos úton fejezné be az ukrajnai háborút, majd atomcsapással fenyegette meg a Nyugatot

Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt: Oroszország tárgyalásos úton akar békét Ukrajnában, figyelmeztette ugyanakkor a NATO-t, hogy akár atomfegyvert is hajlandó bevetni, ha támadás éri a kalinyingrádi területet.

Putyin megint arról beszélt: tárgyalásos úton fejezné be az ukrajnai háborút, majd atomcsapással fenyegette meg a Nyugatot
2026. október 02., péntek

Az ukrán parlament elé került a magyarok jogainak visszaállításáról szóló törvényjavaslat

Üdvözölte Magyar Péter magyar miniszterelnök és Orbán Anita külügyminiszter pénteken, hogy az ukrán parlament elé került a nemzeti kisebbségek jogait érintő törvényjavaslat.

Az ukrán parlament elé került a magyarok jogainak visszaállításáról szóló törvényjavaslat
Hirdetés
2026. október 01., csütörtök

Hackercsoport tinédzser román vezetőjét kapták el a spanyol hatóságok

Nemzetközi művelet keretében őrizetbe vették a KillSec nevű hackercsoport felételezett vezetőjét a kelet-spanyolországi Alicantéban – közölték a spanyol hatóságok csütörtökön.

Hackercsoport tinédzser román vezetőjét kapták el a spanyol hatóságok
2026. október 01., csütörtök

Seszták Miklós után Hankó Balázs letartóztatását is elrendelte a bíróság

A fideszes országgyűlési képviselőt, volt kulturális és innovációs minisztert különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítják az NKA által kifizetett támogatásokkal kapcsolatos büntetőeljárásban.

Seszták Miklós után Hankó Balázs letartóztatását is elrendelte a bíróság
2026. október 01., csütörtök

Bolojan a kormánybuktatás-botrányról: egy dolog a Washingtonnal fennálló jó viszony, de a drága gázt megtarthatják maguknak

Romániának támogatnia kell a vertikális gázfolyosó fejlesztését és az Egyesült Államokkal való partnerség megerősítését, de egyértelműen megkülönbözteti a szállítási infrastruktúra fejlesztését és az amerikai LNG beszerzését – jelentette ki Ilie Bolojan.

Bolojan a kormánybuktatás-botrányról: egy dolog a Washingtonnal fennálló jó viszony, de a drága gázt megtarthatják maguknak
Hirdetés
2026. október 01., csütörtök

„Egy újabb 9/11-et sikerült megelőzni”: az utasok gyűrték le a gépet eltéríteni próbáló másodpilótát

Egy, a 25 évvel ezelőtt az Egyesült Államokban végrehajtott terrortámadásokhoz hasonló katasztrófát sikerült megelőzni – jelentette ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, miután hajszál híján megakadályozták egy repülőgép katasztrófáját.

„Egy újabb 9/11-et sikerült megelőzni”: az utasok gyűrték le a gépet eltéríteni próbáló másodpilótát
2026. szeptember 30., szerda

Külügyminiszter: fontos a jó viszony Washingtonnal és a Vertikális folyosó is, de nem fogunk drágább amerikai gázt venni

Románia számára fontos az Egyesült Államokkal fennálló jó viszony, mint ahogy a Vertikális folyosó is, de ettől a gázvásárlások esetében továbbra is a versenyképes ár a legfontosabb tényező – jelentette ki Oana Țoiu.

Külügyminiszter: fontos a jó viszony Washingtonnal és a Vertikális folyosó is, de nem fogunk drágább amerikai gázt venni
2026. szeptember 29., kedd

Reagált az amerikai külügy a román kormány megbuktatásával kapcsolatos botrányra

Semmitmondó nyilatkozatban reagált a washingtoni külügyminisztérium a botrányra, amely amiatt tört ki, hogy Kimnerly Guilfoyle, az Egyesült Államok athéni nagykövete a román kormány megbuktatásáról beszélt.

Reagált az amerikai külügy a román kormány megbuktatásával kapcsolatos botrányra
Hirdetés
Hirdetés