Hirdetés

Még az első tucatban sincs Iohannis a vezető EU-s tisztségre esélyes politikusok listáján

•  Fotó: Presidency.ro

Fotó: Presidency.ro

Még az első húsz jelölt között sincs ott Klaus Iohannis idén leköszönő román államfő neve a vezető európai uniós tisztségekre esélyes politikusok listáján – derül ki az Euobserver háttérelemzéséből.

Krónika

2024. február 07., 11:582024. február 07., 11:58

2024. február 07., 12:012024. február 07., 12:01

A lap rámutat: négy hónap van hátra az európai parlamenti (EP-) választásokig, és máris mintegy 20 név van a kalapban az uniós vezetői posztok betöltésére.

A nyilvánosság előtt az Európai Bizottság elnöksége számít a legbefolyásosabbnak, a jogalkotási kapacitás és a költségvetési súly szempontjából.

Hirdetés

A hivatalban lévő német konzervatív Ursula von der Leyen pedig azzal növelte a szerepét, hogy a külpolitikát is hozzáadta a portfóliójához, és

hangosan, „héjaként” nyilvánult meg Oroszország és Palesztina kapcsán az ukrajnai és a gázai háború ügyében.

Egy másik fontos tisztség, az EU Tanácsának elnöksége protokolláris szempontból a legmagasabb szintű feladat, amikor az uniós csúcstalálkozókat kell vezetni és külföldi VIP-ket kell fogadni.

A jelenlegi elnök, a belga liberális

Charles Michel azonban a protokolláris baklövésekkel, az uniós csúcstalálkozók koordinációjának állítólagos elbénázásával és a lemondás időpontját illető bizonytalankodásaival lealacsonyította ezt a tisztséget

– véli az Euobserver.

Az EP elnöki posztja, amelyet a máltai konzervatív Roberta Metsola tölt be, nagyrészt tiszteletbeli feladat, de segít meghatározni az EU törvényhozásának napirendjét, amely egyre több társjogalkotási jogkörrel rendelkezik.

Az uniós külügyi tisztség, amelyet jelenleg a spanyol szocialista Josep Borrell tölt be, a formális hierarchiát tekintve a második helyen áll, de politikai jelentősége is megnőtt az Európában és szomszédságában az elmúlt öt évben megszaporodott konfliktusok miatt.

Az uniós vezetés von der Leyen, Michel, Metsola és Borrell alkotta jelenlegi összetétele az EU algoritmusát tükrözi a csúcspozíciók egyensúlyának szempontjából. A vezetésben az európai politikai családok keverednek, a jobbközép felé hajlóan.

Az északi és déli tagállamok, valamint a nagy és a kis tagállamok egyensúlya is megvan, bár az EU legmagasabb asztalánál nincsenek képviselve a keleti fővárosok.

A modern értékek jegyében még a nemek közötti egyenlőség is megvan, bár az EU intézményei még mindig „szörnyű” eredményeket értek el az etnikai sokszínűség terén – vélekedik a cikk szerzője.

A NATO főtitkári és az Európai Központi Bank (EKB) elnöki posztjának papíron semmi köze az EP-választásokhoz, de jutalom lehet bármelyik tábor számára, amelyik a fő versenyben alulmaradt.

Az EU-bizottság legbefolyásosabb biztosi szintű tárcáit – ezek közé tartozik az egységes piac, az éghajlat, a verseny, a kereskedelem, az energia, az adóügyek, a mezőgazdaság és a bővítés – szintén a csúcspozíciókért folyó birkózás vesztesei kaphatják meg kompenzációként.

A tisztségeket általában az EP-választást követő színfalak mögötti „lóvásár” során osztják ki az uniós tagállamok között,

és gyakran olyan korábbi prominens személyek kapják, akik már nincsenek hivatalban, hogy minimalizálják a politikai ellentéteket.

Ha megnézzük a múltbeli uniós pozícióharcokat, jellemző, hogy azok, akik korán bejelentkeznek egy tisztségre, kiesnek a versenyből, mert ellenfeleiknek több idejük van támadni őket, mielőtt előállnak a saját „sötét lovaikkal” vagy „fekete hattyúikkal”.

Von der Leyen esetében ez nem biztos, hogy így lesz, mivel a széles körű támogatás miatt várhatóan második ciklusra is pályázik.

Az időzítés azonban rosszat jelenthet más olyan jelöltek számára, akik már jelezték, hogy potenciális érdeklődést mutatnak, még akkor is, ha ez nem jelentett többet, minthogy nem voltak hajlandóak véglegesen kizárni az indulásukat, miután mások javasolták őket.

A már képben lévők közé tartoznak: Xavier Bettel (liberális volt luxemburgi államfő), António Costa (szocialista volt portugál miniszterelnök), Alexander de Croo (liberális belga miniszterelnök), Mario Draghi (olasz technokrata, volt EKB-vezér), Mette Frederiksen (balközép dán miniszterelnök), Kaja Kallas (liberális észt miniszterelnök), Enrico Letta (balközép olasz parlamenti képviselő és volt miniszterelnök), Mark Rutte (liberális volt holland miniszterelnök), Pedro Sánchez (szocialista spanyol miniszterelnök) és Leo Varadkar (jobbközép ír államfő).

A második körös nevek közé tartoznak: Katarina Barley (jobbközép német európai parlamenti képviselő és volt igazságügyi miniszter), Krišjānis Kariņš (lett jobbközép külügyminiszter), Micheál Martin (jobbközép ír külügyminiszter), Teresa Ribera (szocialista spanyol miniszterelnök-helyettes), Maroš Šefčovič (balközép szlovák uniós biztos) és Frans Timmermans (zöld holland volt uniós biztos).

Vagyis, mint látható,

a második mandátuma év végi lejárta után a román államfői tisztségből távozó Klaus Iohannis – aki egyébként éppen szerdán délben tart beszédet az EUrópai Parlamentben – neve egyik kalapban sincs benne.

Pedig múlt hónapban korábbi pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetősége azt dobta be a közbeszédbe, hogy őt jelölnék az Európai unió Tanácsának élére.

Ez annak kapcsán merült fel, hogy a tisztséget jelenleg betöltő belga Charles michel bejelentette: indulni kíván az EP-választáson, ezért még mandátuma november végi lejárta előtt lemond.

Ebben az esetben az EU soros elnöki tisztségét betöltő tagállam vezetője venné át a helyét, amennyiben nem sikerül megtalálni az utódot. Mivel júliustól Magyarország veszi át az EU elnöki tisztségét, Orbán Viktor lett volna az ideiglenes vezető.

Azonban a Magyarországgal szemben álló brüsszeli erők ezt meg akarták akadályozni, ennek kapcsán merült fel a magyarokkal szemben mindig ellenséges román liberálisokban, hogy Iohannist javasolják Michel helyére.

Michel végül azzal vágta át a gordiuszi csomót, hogy bejelentette: a döntése által okozott felzúdulás miatt végül mégsem indul az EP-választáson, és kitölti mandátumát.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 19., csütörtök

Dan elmondta, hogyan védekezik Románia az Európa elleni hibrid háborúban

Európa ellen hibrid háború zajlik, a Fekete-tenger térsége, így a Neptun Deep gázmező is veszélyessé vált, Románia három módon is próbál védekezni – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő csütörtökön.

Dan elmondta, hogyan védekezik Románia az Európa elleni hibrid háborúban
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Új Jalta vagy út a békésebb világ felé? Kínában találkozik Trump, Hszi és Putyin

A világ újbóli érdekszférákra osztását vagy a nagyhatalmak közötti feszültségek csökkentését hozza el a Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti csütörtöki kínai csúcstalálkozó?

Új Jalta vagy út a békésebb világ felé? Kínában találkozik Trump, Hszi és Putyin
2026. november 18., szerda

Ismét tízmilliárdokkal segítené Ukrajnát az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság 45 milliárd eurós hitelkeret létrehozását javasolja Ukrajna 2027-es pénzügyi és katonai szükségleteinek fedezésére – jelentette be Ursula von der Leyen, a testület elnöke szerdán Brüsszelben.

Ismét tízmilliárdokkal segítené Ukrajnát az Európai Bizottság
2026. november 18., szerda

„Hadüzenet a külhoni magyarok felé”. Dúl a vita a Tisza-kormány és a Fidesz–KDNP között a határon túliak támogatásáról

Éles vita dúl a Tisza-kormány és az ellenzék között a határon túli magyaroknak nyújtott anyaországi támogatások körül. A Fidesz-KDNP szerint a Magyar Péter vezette kabinet kevesebbet szán a külhoni magyaroknak.

„Hadüzenet a külhoni magyarok felé”. Dúl a vita a Tisza-kormány és a Fidesz–KDNP között a határon túliak támogatásáról
Hirdetés
2026. november 18., szerda

Kibertámadás-sorozat érte az Egyesült Államokat? A kormányzat és szakértők tiszta vizet öntöttek a pohárba

Nincs szó arról, hogy az Egyesült Államokat összehangolt támadás-sorozat érte volna az elmúlt napokban – jelentette ki Marco Rubio külügyminiszter.

Kibertámadás-sorozat érte az Egyesült Államokat? A kormányzat és szakértők tiszta vizet öntöttek a pohárba
2026. november 17., kedd

Romániába tartó gázszállító hajó süllyedt el a Fekete-tengeren, dróntámadásra gyanakodnak

Újabb hajó süllyedt el keddre virradóra a Fekete-tengeren, Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében.

Romániába tartó gázszállító hajó süllyedt el a Fekete-tengeren, dróntámadásra gyanakodnak
2026. november 17., kedd

Kárpátalját támadták az oroszok, Munkácsról robbanást jelentettek

Kárpátalját támadta kedden az orosz hadsereg drónokkal, Munkács városából robbanást jelentettek. Orbán Anita külügyminiszter együttérzését fejezte ki a kárpátaljai magyarokkal, a Fidesz Magyar Pétert okolja az orosz támadás miatt.

Kárpátalját támadták az oroszok, Munkácsról robbanást jelentettek
Hirdetés
2026. november 17., kedd

Putyin hídja ismét kapott egy adagot az ukrán „égi áldásból”

Az ukrán erők keddre virradóra újabb támadást hajtottak végre az oroszok által megszállt Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő Krími híd ellen.

Putyin hídja ismét kapott egy adagot az ukrán „égi áldásból”
2026. november 16., hétfő

Gagauzia nem kér Romániából: választási csata a moldovai autonóm területen

A korábbi moldovai főügyész, Alexandr Stoianoglo nyerte a vasárnapi választás első fordulóját a Moldovai Köztársasághoz tartozó Gagauz Autonóm Területen. A vasárnapi voksoláson a régió vezetőjéről és 35 tagú törvényhozásának összetételéről is szavaztak.

Gagauzia nem kér Romániából: választási csata a moldovai autonóm területen
2026. november 16., hétfő

Zelenszkij szerint az orosz olajfinomítók több mint felét kiiktatták. De mekkora a kár?

Az ukrán erők Oroszország olajfinomítói kapacitásának 55 százalékát tették működésképtelenné – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap esti beszédében.

Zelenszkij szerint az orosz olajfinomítók több mint felét kiiktatták. De mekkora a kár?
Hirdetés
Hirdetés