Keményen fogalmaz. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök a NATO és Oroszország közötti háborút vizionál az ukrán NATO-csatlakozás esetére
Fotó: Agerpres
Ukrajna NATO-csatlakozása a Moszkva elleni hadüzenetnek minősülne – jelentette ki Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök.
2024. július 17., 08:312024. július 17., 08:31
Hangsúlyozta, hogy csak „óvatossággal” lehetne a szövetség részéről megakadályozni a bolygóra nézve katasztrofális következményeket – derül ki egy helyi hetilap által közölt interjújából.
Medvegyev, aki jelenleg az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese, az Argumenti i Fakti című lapnak azt mondta, hogy
„A kezdetektől fogva világossá tettük a NATO számára, hogy Ukrajna csatlakozása nem csupán közvetlen fenyegetést jelent Oroszország nemzeti érdekeire. Ez valójában hadüzenet, bár késleltetve – mutatott rá”.
A közelmúltbeli csúcstalálkozón a NATO vezetői ígéretet tettek arra, hogy támogatják Ukrajnát a teljes euroatlanti integráció felé vezető úton, beleértve a lehetséges NATO-tagságot is, anélkül, hogy a csatlakozás ütemezését meghatározták volna.
– idézte Medvegyevet a lap.
Eközben Szergej Lavrov, az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnökségét ellátó Oroszország külügyminisztere kedden New Yorkban kijelentette: Oroszország kész az érdekek egyensúlyára törekedni az ukrajnai konfliktus rendezésében.
Az orosz tárcavezető a „multilaterális együttműködés egy igazságosabb, demokratikusabb és tartósabb világrend kialakítása érdekében” című miniszteri szintű tanácskozáson beszélt erről.
– hangsúlyozta Lavrov az ukrajnai konfliktus diplomáciai-politikai rendezésére utalva.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel tárgyalt Szijjártó Péter New Yorkban
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter orosz kollégájával, Szergej Lavrovval egyeztetett kedden New Yorkban, a találkozón szó volt az ukrajnai háborúról és a kétoldalú együttműködés kérdéseiről is.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az orosz kollégájával, Szergej Lavrovval folytatott megbeszélését követően arról számolt be az ENSZ-nél akkreditált újságíróknak, hogy Magyarország immáron két és fél éve az ukrajnai háború árnyékában él, és annak közvetlenül tapasztalja a negatív következményeit, hazánk ezért békét akar.
Úgy vélte, hogy a Nyugat stratégiája láthatólag kudarcot vallott.
„A harctéri helyzet a fegyverszállítások és a szankciók ellenére nem úgy alakult, ahogyan az európaiak és az amerikaiak remélték” – mondta.
„Ezért új stratégiára van szükség. Amennyiben nincsen megoldás a csatatéren, akkor a megoldásnak a tárgyalóasztalnál kell megszületnie” – tette hozzá.
„Azonban ehhez párbeszédet kell kezdeni, amihez pedig újra meg kell nyitni a diplomáciai csatornákat, enélkül rendkívül nehéz lesz bármifajta megoldásra jutni” – folytatta.
Majd úgy fogalmazott, hogy „Magyarország teljesen eltérő következtetéseket von le a helyzetből, mint amerikai és más európai barátaink”.
Szijjártó Péter elmondta, hogy az egyeztetésen érintették a kétoldalú együttműködés kérdéseit is, szó volt többek között a paksi bővítésről is, amiről szerdán Alekszej Lihacsovval, a Roszatom orosz nukleáris konszern vezérigazgatójával is tárgyalni fog Isztambulban, mert van egy „érdekes fejlemény”.
Emlékeztetett, hogy bár a Roszatom a fővállalkozó, a beruházáson amerikai, német és francia cégek is dolgoznak a projekten, és ez szavai szerint „azzal a reménnyel kecsegtet, hogy egyszer visszatérhetünk a normalitáshoz a nemzetközi kapcsolatokban”.
„Ha amerikai, francia, német és orosz vállalatok képesek együttműködni egy nukleáris projekten, akkor ez más projektek esetében is lehetséges lehet a jövőben” – húzta alá.
A miniszter kitért Magyarország földgáz- és kőolajellátásának témájára is, rámutatva, hogy előbbi téren nincs semmi probléma továbbra sem, utóbbi esetében azonban jelenleg a Lukoil nem szállít Magyarországra Ukrajnán keresztül, de keresik a jogi megoldást a tranzit újraindítása érdekében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!