
Kezdődhet a munka. Péntektől Sir Keir Starmer Nagy-Britannia miniszterelnöke
Fotó: X/Keir Starmer
Sir Keir Starmer, a Munkáspárt vezetője az Egyesült Királyság miniszterelnöke, miután a Labour választási győzelme után III. Károly király pénteken felkérte az új kormány megalakítására.
2024. július 05., 16:032024. július 05., 16:03
2024. július 05., 17:272024. július 05., 17:27
A Buckingham-palotából visszatérve, a Downing Street-i kormányfői hivatal előtt miniszterelnökként elmondott első beszédében Starmer elismerően szólt konzervatív párti elődjéről, Rishi Sunakról, kijelentve: nem szabad lebecsülni azokat a vívmányokat, amelyeket Sunak az első ázsiai gyökerű brit miniszterelnökként elért. Rishi Sunak kemény, elkötelezett munkát végzett az előző brit kormány élén, és ezért is elismerés illeti – tette hozzá.
Az új miniszterelnök kijelentette: a munkáspárti kormány az ország nyugodt, türelmes újjáépítése mellett kötelezte el magát, de ezt a munkát „még ma el kell kezdeni, mert a feladat sürgős”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ehhez a munkához idő kell, az ország átalakítása „nem úgy megy, mintha csak egy villanykapcsolót kellene felkapcsolni”. Starmer első, rövid miniszterelnöki beszédében nem említett konkrét cselekvési terveket.
amelyet a konzervatív párti kormány kezdeményezett, és az erre szánt pénzt új, terrorellenes módszerekkel dolgozó határbiztonsági parancsnokság létrehozására fordítja. A konzervatív kormány 2022 tavaszán kötött államközi szerződést Ruandával arról, hogy a brit határokat illegálisan átlépő menedékkérőket a közép-afrikai ország befogadja, az azóta húzódó jogi és parlamenti csatározások miatt azonban az áttelepítési program nem indult el.
A péntek délutánig beérkezett csaknem végleges adatok szerint a Konzervatív Párt, amely 2010 óta volt kormányon, 250 parlamenti mandátumot veszített a csütörtöki választáson, és ezzel 121-re csökkent frakciójának létszáma a 650 tagú londoni alsóházban.
A Konzervatív Párt korábbi leggyengébb eredményét az 1906-os parlamenti választásokon érte el, amikor 156 képviselői mandátumot szerezett.
Az eddigi konzervatív kormány több volt minisztere, köztük Grant Shapps védelmi miniszter, Alex Chalk igazságügyi miniszter, Gillian Keegan oktatási miniszter, Lucy Frazer kulturális miniszter, Penny Mordaunt, a konzervatívok alsóházi frakcióvezetője – aki e tisztségében szintén kabinettag volt –, Sir Jacob Rees-Mogg, a radikálisan EU-szkeptikus tory jobbszárny egyik szószólója, valamint Liz Truss volt kormányfő, Sunak közvetlen elődje is elvesztette képviselői mandátumát.
A Munkáspárt ugyanakkor 412 képviselői helyet nyert, 211-gyel többet, mint a 2019-ben tartott előző parlamenti választáson, és ezzel 174 fős többségre tett szert a többi alsóházi frakció együttes létszámához képest. Ez alig marad el a Labour eddigi legjobb eredményétől, amelyet a párt az 1997-es választásokon ért el. Abban az évben a Munkáspárt Tony Blair vezetésével 418 képviselői mandátumot szerzett és 178 fős alsóházi többséggel alakíthatott kormányt.
A Munkáspárt azóta – vagyis 27 éve – most nyert először parlamenti választást ellenzéki pozícióból, és 19 éve most nyert először választást, ugyanis legutóbbi győzelmét a 2005-ös választásokon, kormányzati pozícióból aratta.
Keir Starmer előtt nem sokkal Rishi Sunak eddigi konzervatív párti kormányfő kereste fel III. Károly királyt, akinek benyújtotta lemondását. Sunak bejelentette azt is, hogy a Konzervatív Párt vezetői posztjáról szintén távozik, amint az utódválasztási folyamat lezajlik.
A csaknem végleges péntek délutáni adatok szerint az előző nap tartott parlamenti választáson a Munkáspárt a szavazatok 33,8 százalékát szerezte meg, 1,6 százalékponttal többet a 2019-es választáson elért eredménynél. A konzervatívok szavazataránya ugyanakkor példátlan mértékben, 19,8 százalékponttal 23,7 százalékra zuhant. A harmadik országos parlamenti erő, a Liberális Demokraták viszont a párt eddigi történetének egyik legjobb eredményét érték el 12,2 százalékos szavazataránnyal, amelynek alapján ugyancsak példátlan mértékben, 63 fővel 71-re nőtt alsóházi frakciójuk létszáma.
Súlyos, 38 fős mandátumveszteséget szenvedett a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP), amelynek így mindössze 9 fős frakciója lesz a londoni alsóházban. Ennek várhatóan alapvető következményei lesznek a skóciai függetlenségi kilátásokra is. Most első ízben bekerült a londoni alsóházba Nigel Farage, a jobboldali radikális Reform UK párt vezetője, a brit EU-tagság megszűnéséért (Brexit) folytatott egykori kampány fő szószólója, aki korábban hét választáson próbált képviselői mandátumhoz jutni, mindannyiszor hiába. A pénteki adatok szerint Farage mellett a Reform UK három másik tagja is parlamenti mandátumot szerzett.

Rishi Sunak brit miniszterelnök pénteken bejelentette, hogy távozik a kormányfői tisztségből, és lemond a Konzervatív Párt vezetői posztjáról is.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Legkevesebb tizenöten meghaltak az ukrán fővárost és környékét keddre virradóra ért tömeges orosz légitámadás következtében, a sebesültek száma meghaladja az ötvenet – jelentették az ukrán hatóságok.
szóljon hozzá!