Migránsok egy csoportja Bosznia-Hercegovinán keresztül próbált meg Horvátországba jutni. A tíz kurd határsértőt a Plitvicei-tavak közelében tartóztatta fel a horvát rendőrség – írta az Index.hr horvát hírportál hétfőn.
2015. november 02., 15:302015. november 02., 15:30
2015. november 02., 15:402015. november 02., 15:40
A férfiak Dél-Szerbiából a hegyeken keresztül érkeztek Boszniába, busszal Szarajevóba utaztak, és onnan tovább az ország nyugati részébe, Bihac felé indultak, majd a Plitvicei-tavak közelében, Licko Petrovo Selónál lépték át illegálisan a boszniai–horvát határt.
Elmondásuk szerint a szír–török határvidékről indultak, és húsz nap alatt tették meg az utat. Olaszországba, majd onnan Franciaországba, végül Angliába akarnak eljutni, mondta egyikük. Nem hivatalos forrásokra hivatkozva a portál azt írta: a határsértőket még hétfőn kitoloncolják az országból, és visszaküldik őket Szarajevóba.
A zágrábi belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint szeptember közepe, a magyar–szerb zöldhatár lezárása óta Horvátországban közel 303 ezer migránst vettek nyilvántartásba, többségük illegálisan lépte át a szerb-horvát határt, többnyire Bapska körzetében. Keddtől a Közel-Keletről érkező bevándorlókat Sidről (Szerbia) vonattal közvetlenül Bródba (Slavonski Brod), a téliesített tranzitközpontba szállítják a horvát hatóságok, majd rövid időn belül Szlovéniába viszik tovább őket.
Eközben Németországban a kormányzó konzervatív CDU és bajor testvérpártja, a CSU vezetői hetekig tartó vita után vasárnap megállapodtak egy sor menekültügyi intézkedés közös kezdeményezéséről.
A két párt terveit összefoglaló – a ZDF közszolgálati televízió által vasárnap este nyilvánosságra hozott – dokumentum szerint a legfontosabb cél a menedékkérők beáramlásának „rendezetté tétele és irányítása\", valamint a küzdelem a menekülthullámot kiváltó okok megszüntetéséért, hogy mindennek révén „csökkenjen a menekültek száma”. A második számú cél a segítség a bajbajutottakon és a védelemre szorulók integrációja. A dokumentum hét országos szintű és öt európai uniós, illetve nemzetközi szintű intézkedést sorol fel.
A nemzeti szintű intézkedések közül az első a tranzitzónák létrehozása a határellenőrzés javítása céljából. A határ térségében kialakítandó övezetekben gyorsított eljárással kell dönteni a biztonságos minősítésű országokból származó, a hatóságokkal nem együttműködő, beutazási tilalommal sújtott vagy a menekültstátus megszerzésével nem először próbálkozó emberek ügyében, és ezekből az övezetekből kell hazaszállítani őket.
Másodikként a német–osztrák határőrizeti együttműködés fejlesztését jelölték meg. A javaslatok között szerepel a családegyesítés lehetőségének átmeneti, két évre szóló felfüggesztése azon menedékkérők esetében, akik ugyan nem jogosultak menekültstátusra, de Németországban maradhatnak valamilyen ok miatt, például azért, mert hazájukban halálbüntetés fenyegetné őket.
Az európai uniós és nemzetközi szintű intézkedések között az első az uniós külső határok „szigorú védelme\", illetve egy EU–Törökország-csúcstalálkozó mielőbbi összehívása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!