Már Bosznián keresztül is érkeznek a migránsok

A férfiak Dél-Szerbiából a hegyeken keresztül érkeztek Boszniába, busszal Szarajevóba utaztak, és onnan tovább az ország nyugati részébe, Bihac felé indultak, majd a Plitvicei-tavak közelében, Licko Petrovo Selónál lépték át illegálisan a boszniai–horvát határt.

Elmondásuk szerint a szír–török határvidékről indultak, és húsz nap alatt tették meg az utat. Olaszországba, majd onnan Franciaországba, végül Angliába akarnak eljutni, mondta egyikük. Nem hivatalos forrásokra hivatkozva a portál azt írta: a határsértőket még hétfőn kitoloncolják az országból, és visszaküldik őket Szarajevóba.

A zágrábi belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint szeptember közepe, a magyar–szerb zöldhatár lezárása óta Horvátországban közel 303 ezer migránst vettek nyilvántartásba, többségük illegálisan lépte át a szerb-horvát határt, többnyire Bapska körzetében. Keddtől a Közel-Keletről érkező bevándorlókat Sidről (Szerbia) vonattal közvetlenül Bródba (Slavonski Brod), a téliesített tranzitközpontba szállítják a horvát hatóságok, majd rövid időn belül Szlovéniába viszik tovább őket.

Eközben Németországban a kormányzó konzervatív CDU és bajor testvérpártja, a CSU vezetői hetekig tartó vita után vasárnap megállapodtak egy sor menekültügyi intézkedés közös kezdeményezéséről.

A két párt terveit összefoglaló – a ZDF közszolgálati televízió által vasárnap este nyilvánosságra hozott – dokumentum szerint a legfontosabb cél a menedékkérők beáramlásának „rendezetté tétele és irányítása\", valamint a küzdelem a menekülthullámot kiváltó okok megszüntetéséért, hogy mindennek révén „csökkenjen a menekültek száma”. A második számú cél a segítség a bajbajutottakon és a védelemre szorulók integrációja. A dokumentum hét országos szintű és öt európai uniós, illetve nemzetközi szintű intézkedést sorol fel.

A nemzeti szintű intézkedések közül az első a tranzitzónák létrehozása a határellenőrzés javítása céljából. A határ térségében kialakítandó övezetekben gyorsított eljárással kell dönteni a biztonságos minősítésű országokból származó, a hatóságokkal nem együttműködő, beutazási tilalommal sújtott vagy a menekültstátus megszerzésével nem először próbálkozó emberek ügyében, és ezekből az övezetekből kell hazaszállítani őket.

Másodikként a német–osztrák határőrizeti együttműködés fejlesztését jelölték meg. A javaslatok között szerepel a családegyesítés lehetőségének átmeneti, két évre szóló felfüggesztése azon menedékkérők esetében, akik ugyan nem jogosultak menekültstátusra, de Németországban maradhatnak valamilyen ok miatt, például azért, mert hazájukban halálbüntetés fenyegetné őket.

Az európai uniós és nemzetközi szintű intézkedések között az első az uniós külső határok „szigorú védelme\", illetve egy EU–Törökország-csúcstalálkozó mielőbbi összehívása.