
Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Májusban 63 105 menedékkérő nyújtott be első alkalommal nemzetközi védelem iránti kérelmet az Európai Unió valamely tagállamában, ami áprilishoz képest 17 százalékos, 2021 májusához képest pedig 89 százalékos növekedést jelent – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.
2022. augusztus 25., 13:562022. augusztus 25., 13:56
A jelentés szerint a menedékkérelmek április és május közötti növekedése részben a venezuelaiak, és a szíriaiak kérelmei száma 32 százalékos, illetve 24 százalékos emelkedésére vezethető vissza. Közölték: a venezuelaiak áprilisban 3655, májusban 4820, valamint a szíriaiak áprilisban 6485, májusban 8025 nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be az EU-ban.
Az afgánok 7695, a kolumbiaiak 3535, a pakisztániak 2890 kérelemmel fordultak a tagállamok illetékes hatóságaihoz. Idén májusában további 6280 kérelmező nyújtott be ismételten, korábban elutasított menedékjog iránti kérelmet. Ez az adat áprilishoz képest 13 százalékkal, 2021 májusához képest pedig 20 százalékkal magasabb.
Ez az EU-ban első alkalommal menedékjog iránt fordulók 22 százalékát tette ki. Németországot Spanyolország (10 200) követte, megelőzve Franciaországot (9800), Olaszországot (6450) és Ausztriát (5645). Az ebben az öt tagállamban beadott kérelmek együttesen az EU-ban először menedéket kérők közel háromnegyedét (73 százalékát) tették ki.
Kiemelték: májusban 2635, magát felnőtt kísérő nélküli kiskorúnak valló menedékkérő nyújtott be első alkalommal menedékjog iráni kérelmet az uniós tagállamok egyikében. Az adat áprilishoz képest 17 százalékkal, 2021 májusához képest 97 százalékkal magasabb. A legtöbb felnőtt kísérő nélküli kiskorú Afganisztánból (1215), Szíriából (460) és Szomáliából (165) érkezett. Legtöbben közülük Ausztriában (770), Németországban (435) és Bulgáriában (320) fordultak az illetékes hatóságokhoz.
Amíg a tagállamok februárban 2370 ukrajnai menedékkérőt regisztráltak, addig márciusban számuk 12 885-re emelkedett. Az ukrajnaiak által beadott menedékkérelmek száma azonban áprilisában 1510-re, májusában 1295-re csökkent – tette hozzá az uniós statisztikai hivatal.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
szóljon hozzá!