Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Májusban 63 105 menedékkérő nyújtott be első alkalommal nemzetközi védelem iránti kérelmet az Európai Unió valamely tagállamában, ami áprilishoz képest 17 százalékos, 2021 májusához képest pedig 89 százalékos növekedést jelent – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.
2022. augusztus 25., 13:562022. augusztus 25., 13:56
A jelentés szerint a menedékkérelmek április és május közötti növekedése részben a venezuelaiak, és a szíriaiak kérelmei száma 32 százalékos, illetve 24 százalékos emelkedésére vezethető vissza. Közölték: a venezuelaiak áprilisban 3655, májusban 4820, valamint a szíriaiak áprilisban 6485, májusban 8025 nemzetközi védelem iránti kérelmet nyújtottak be az EU-ban.
Az afgánok 7695, a kolumbiaiak 3535, a pakisztániak 2890 kérelemmel fordultak a tagállamok illetékes hatóságaihoz. Idén májusában további 6280 kérelmező nyújtott be ismételten, korábban elutasított menedékjog iránti kérelmet. Ez az adat áprilishoz képest 13 százalékkal, 2021 májusához képest pedig 20 százalékkal magasabb.
Ez az EU-ban első alkalommal menedékjog iránt fordulók 22 százalékát tette ki. Németországot Spanyolország (10 200) követte, megelőzve Franciaországot (9800), Olaszországot (6450) és Ausztriát (5645). Az ebben az öt tagállamban beadott kérelmek együttesen az EU-ban először menedéket kérők közel háromnegyedét (73 százalékát) tették ki.
Kiemelték: májusban 2635, magát felnőtt kísérő nélküli kiskorúnak valló menedékkérő nyújtott be első alkalommal menedékjog iráni kérelmet az uniós tagállamok egyikében. Az adat áprilishoz képest 17 százalékkal, 2021 májusához képest 97 százalékkal magasabb. A legtöbb felnőtt kísérő nélküli kiskorú Afganisztánból (1215), Szíriából (460) és Szomáliából (165) érkezett. Legtöbben közülük Ausztriában (770), Németországban (435) és Bulgáriában (320) fordultak az illetékes hatóságokhoz.
Amíg a tagállamok februárban 2370 ukrajnai menedékkérőt regisztráltak, addig márciusban számuk 12 885-re emelkedett. Az ukrajnaiak által beadott menedékkérelmek száma azonban áprilisában 1510-re, májusában 1295-re csökkent – tette hozzá az uniós statisztikai hivatal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!