Fotó: 123RF
Jövő májusban lesz a brit uralkodó, III. Károly király koronázása – jelentette be kedden a Buckingham-palota.
2022. október 11., 20:372022. október 11., 20:37
2022. október 11., 22:492022. október 11., 22:49
A tájékoztatás szerint a ceremóniát 2023. május 6-án, szombaton tartják a londoni Westminster-apátságban, az angol-brit monarchia ősi koronázó templomában.
III. Károly édesanyját, II. Erzsébet királynőt életének 97., uralkodásának 71. évében, szeptember 8-án érte a halál nyári rezidenciáján, a skóciai Balmoral kastélyában.
Halálának pillanata óta elsőszülött fia, Károly volt trónörökös a brit uralkodó.
A brit monarchikus szokásjog alapján ugyanis a mindenkori király feleségét a „Queen Consort”, vagyis az uralkodó királynői rangú hitvese cím és külön királynői korona illeti meg, és ugyanúgy felségnek kell szólítani, mint a királyt.
Kamilla megkoronázása azonban rendkívüli jelentőséggel bír, arról ugyanis, hogy Károly trónra lépése után Kamilla felvegye-e a Queen Consort címet, a hercegi pár 17 évvel ezelőtti esküvője óta folyamatos volt a vita a brit társadalomban és a sajtóban.
A nem is nagyon titkolt románccal Diana, Károly első felesége is tisztában volt, és 1997-ben bekövetkezett halála után Kamilla addig sem túl kiemelkedő népszerűsége a mélypontra zuhant.
A közhangulat a király második felesége iránt azonban az elmúlt években jelentősen enyhült, és most már a britek többsége is elismeréssel adózik Kamilla kitartó hűségének és a királyi család magas rangú tagjaként végzett jótékonysági tevékenységének.
Az ügyben II. Erzsébet királynő mondta ki a döntő szót idén februárban, trónra lépése 70. évfordulóján kiadott üzenetében. A néhai uralkodó is kiemelte Kamilla hercegnő „hűséges szolgálatát”, és úgy fogalmazott: őszinte kívánsága az, hogy „amikor eljön az idő”, és fia, Károly az Egyesült Királyság uralkodója lesz, Kamilla a „Queen Consort” címet viselhesse.
A London közepén, a parlamenttel szemközt emelkedő Westminster-apátság több mint 900 éve az angol-brit uralkodók hagyományos koronázó temploma. Itt koronázták meg 1953. június 2-án, trónra lépése után csaknem másfél évvel az akkor 27 esztendős II. Erzsébet királynőt is.
Édesanyja hatalmas pompával kísért koronázási szertartása három órán keresztül tartott, de Károly és az udvar is jelezte, hogy a jövő évi koronázási ceremónia rövidebb, külsőségeiben szerényebb lesz, és sokkal kevesebb meghívott vendég előtt tartják.
II. Erzsébet királynő koronázására – amelyet Winston Churchill akkori brit miniszterelnök heves ellenkezése dacára, a brit történelemben először, a BBC televízió is közvetített – csaknem 9 ezren voltak hivatalosak, és ennyi vendég befogadására külön ideiglenes ülőhelyeket kellett építeni a templomban. Az apátság rendes befogadóképessége 2200 fő, és ezt várhatóan III. Károly jövő évi koronázására sem bővítik.
III. Károly néven lépett az Egyesült Királyság trónjára a csütörtökön elhunyt II. Erzsébet királynő legidősebb fia – közölte csütörtök este a Clarence House, az eddigi trónörökös londoni hivatala.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
szóljon hozzá!