Fotó: 123RF
Jövő májusban lesz a brit uralkodó, III. Károly király koronázása – jelentette be kedden a Buckingham-palota.
2022. október 11., 20:372022. október 11., 20:37
2022. október 11., 22:492022. október 11., 22:49
A tájékoztatás szerint a ceremóniát 2023. május 6-án, szombaton tartják a londoni Westminster-apátságban, az angol-brit monarchia ősi koronázó templomában.
III. Károly édesanyját, II. Erzsébet királynőt életének 97., uralkodásának 71. évében, szeptember 8-án érte a halál nyári rezidenciáján, a skóciai Balmoral kastélyában.
Halálának pillanata óta elsőszülött fia, Károly volt trónörökös a brit uralkodó.
A brit monarchikus szokásjog alapján ugyanis a mindenkori király feleségét a „Queen Consort”, vagyis az uralkodó királynői rangú hitvese cím és külön királynői korona illeti meg, és ugyanúgy felségnek kell szólítani, mint a királyt.
Kamilla megkoronázása azonban rendkívüli jelentőséggel bír, arról ugyanis, hogy Károly trónra lépése után Kamilla felvegye-e a Queen Consort címet, a hercegi pár 17 évvel ezelőtti esküvője óta folyamatos volt a vita a brit társadalomban és a sajtóban.
A nem is nagyon titkolt románccal Diana, Károly első felesége is tisztában volt, és 1997-ben bekövetkezett halála után Kamilla addig sem túl kiemelkedő népszerűsége a mélypontra zuhant.
A közhangulat a király második felesége iránt azonban az elmúlt években jelentősen enyhült, és most már a britek többsége is elismeréssel adózik Kamilla kitartó hűségének és a királyi család magas rangú tagjaként végzett jótékonysági tevékenységének.
Az ügyben II. Erzsébet királynő mondta ki a döntő szót idén februárban, trónra lépése 70. évfordulóján kiadott üzenetében. A néhai uralkodó is kiemelte Kamilla hercegnő „hűséges szolgálatát”, és úgy fogalmazott: őszinte kívánsága az, hogy „amikor eljön az idő”, és fia, Károly az Egyesült Királyság uralkodója lesz, Kamilla a „Queen Consort” címet viselhesse.
A London közepén, a parlamenttel szemközt emelkedő Westminster-apátság több mint 900 éve az angol-brit uralkodók hagyományos koronázó temploma. Itt koronázták meg 1953. június 2-án, trónra lépése után csaknem másfél évvel az akkor 27 esztendős II. Erzsébet királynőt is.
Édesanyja hatalmas pompával kísért koronázási szertartása három órán keresztül tartott, de Károly és az udvar is jelezte, hogy a jövő évi koronázási ceremónia rövidebb, külsőségeiben szerényebb lesz, és sokkal kevesebb meghívott vendég előtt tartják.
II. Erzsébet királynő koronázására – amelyet Winston Churchill akkori brit miniszterelnök heves ellenkezése dacára, a brit történelemben először, a BBC televízió is közvetített – csaknem 9 ezren voltak hivatalosak, és ennyi vendég befogadására külön ideiglenes ülőhelyeket kellett építeni a templomban. Az apátság rendes befogadóképessége 2200 fő, és ezt várhatóan III. Károly jövő évi koronázására sem bővítik.
III. Károly néven lépett az Egyesült Királyság trónjára a csütörtökön elhunyt II. Erzsébet királynő legidősebb fia – közölte csütörtök este a Clarence House, az eddigi trónörökös londoni hivatala.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!